"Egyelőre ez a bizalom megítélésünk szerint nincs meg" - mondta Olivier Bailly. Hozzátette: azt várják Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a megfelelő jogi környezet biztosítása érdekében, "tegye lehetővé a befektetők visszatérését" és a magyar gazdaságra nehezedő nyomás csökkentését.
A szóvivő szerint nem lehet egyértelműen pontokba szedni azokat az elemeket, amelyek a befektetői bizalom visszaszerzéséhez szükségesek. Megjegyezte azonban: a Magyarország ellen az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által indított kötelezettségszegési eljárások, valamint azok a kérdések, amelyeket két külön levélben tett fel Brüsszel a magyar hatóságoknak, "részét képezik az asztalon levő kérdéseknek" a befektetői bizalomhoz szükséges jogi környezettel kapcsolatban.
"Attól tartok, nem tudom felsorolni mind a húsz vagy harminc pontot, hogy mit kell megtenni" - fogalmazott a bizottsági szóvivő, akinek a szavai szerint "általános értelemben" kell megfelelő környezetet biztosítania Magyarországnak. Olivier Bailly elmondta, hogy Magyarországtól a határidő letelte előtt részletes válaszokat kaptak a felvetett kérdésekre. Ezeket most jogi szempontból elemzik, és egyelőre nem tűzték ki, hogy mikor hozzon döntést a biztosok testülete. Ezen a héten nem tartanak ülést a biztosok, jövő szerdán Strasbourgban lesz a következő tanácskozásuk. A szóvivő nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy az Európai Bizottság Magyarországnak megfogalmazandó válaszában lesz-e jelzés a pénzügyi tárgyalások megkezdésének lehetőségére, annak elképzelhető időpontjára.
A kormány nem ismeri pontosan a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kötendő hitelmegállapodás előfeltételeit, "ellentétben azzal, amit nagyon sokan mondanak itthon, külföldön egyaránt" - mondta Martonyi János külügyminiszter kedden az ATV Híradójában. Kitért arra is, hogy véleménye szerint a politikai feltételek elfogadhatatlanok lennének. A tárcavezető az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi zárt ülésével kapcsolatban, amelyen a Magyarország elleni uniós kötelezettségszegési eljárásokról volt szó, azt mondta, Magyarország célja az elővigyázatossági megállapodás megkötése. Erre - mint hozzátette - "minden körülmények között szükségünk van", de "nem feltétlenül a pénzre", hanem inkább a bizalomra van szükség. Véleménye szerint politikai kérdéseket nem lehet összefüggésbe hozni a hitelmegállapodással.
