A tavaly augusztustól 2012 januárjáig terjedő időszakban az európai befektetési környezet, tetézve mindazzal ami a magyar gazdaságban történt, nem kedvezett a forintnak, a hazai fizetőeszköz alaposan megszenvedte ezt az időszakot a vezető devizákkal szemben. Érdemes azonban megnézni ebben az időszakban a lengyel zloty és a forint keresztárfolyamát, nem produkált olyan csúcsokat mint a forint az euróval szemben. A két deviza tulajdonképpen együtt mozgott, bár kétségtelen, a forint sokkal többet gyengült, de a hazai fizetőeszköz nem szakadt le a lengyel devizától - kezdi a szakember. Véleménye szerint akkor let volna igazán nagy a baj, ha ez a leszakadás megtörténik, de persze enélkül is volt elég bajunk az év elején.
A forint árfolyam alakulásának tekintetében két dolgot kell figyelembe venni. A fent vázolt nemzetközi környezett mellett "reménykedünk, hogy a gazdaságpolitika - hogy is mondjam - kiszámíthatóbb pályára áll. Kiszámíthatóbb, mert feltételezzük, hogy az IMF és az EU a magyar gazdaságpolitika áttekintése után olyan hitelablakot nyit, ami olyan feltételekhez lesz kötve, ami miatt hiteles lesz majd a gazdaságpolitikánk" - mondja Bilibók Botond. (A szakember a Piac&Profitnak nyilatkozott 2012-es várakozásairól.)
A legfontosabb a kiszámíthatóság lenne. A szakember szerint, ha a finanszírozók megértik a magyar gazdaságpolitikát, és azt elfogadják, akkor meg fogják venni a magyar állampapírokat az elején viszonylag magas prémiummal, később ez csökkenhet. Véleménye szerint nem feltételnül van hitelre szükségünk. Bár ha az IMF olcsóbban ad nekünk hitelt, mint a piac, akkor azt gondolom, botorság lenne ezt részben vagy egészben nem kihasználni -teszi hozzá.
Arra reagálva, hogy a kormányfő nyilatkozata szerint minden esetben a piaci hitelt választja az ország a Concorde vezetője azt mondta: Ha olyan gazdaságpolitikát tudunk folytatni, aminek nyomán a befektetői bizalom szépen lassan, graduálisan visszatér, akkor lehet, hogy az IMF által nyújtandó hitelhez képest nem túl nagy különbséggel tudunk majd forrást szerezni a piacról.
- A legnagyobb probléma most a kiszámíthatóság hiánya, hogy ez helyre áll-e, azt én nem tudom. A nemzetközi szervezetek szerepe itt lesz fontos, hogy ki tudják-e mindezt kényszeríteni. Ebben az esetben lehet használni a "szigor" szót, bár azt gondolom, szigor inkább eddig volt. Mindez ott kezdődött, amikor formálisan - és feltételezem informálisan is - "fenyegetéssel" éltek a nemzetközi szereplők, aminek meg is lett a hatása, úgy érzem.
Ha az EU/IMF-megállapodás megszületik és a hivatalos magyar gazdaságpolitika pozitív üzenetek küld, akkor képesek leszünk arra, hogy együtt mozogjunk a nemzetközi környezettel, ami ne feledjük, igen sok kihívás elé állította Európát az elmúlt félévben. Ebben az esetben tehát nem mi leszünk az elsődleges gyenge láncszem, de hozzá kell rögvest tenni: még sok ideig gyenge láncszem leszünk. Amíg Magyarország adósságának devizakitettsége ilyen magas, addig a legsérülékenyebb országok között fognak emlegetni minket. (A devizakitettség a kisebb cégek körében is a mindennapok egyik legégetőbb problémájává vált, amit kezelni kell. Ha természetes módon nem megy, árfolyam-fedezeti ügyletekkel.)
Az elmúlt időszakot a magyar gazdaságpolitikai vezetésnek többszörösen is figyelembe kell vennie a jövőben: úton-útfélen bizonyítania kell, hogy mind strukturálisan, mind pedig finanszírozás szempontjából azokat a sztenderdeket követi, melyek a nemzetközi befektetői bizalmat megteremtik. Lehet "unortodox" módon gondolkodni, de csak akkor, ha nincs az ember egy csomó ortodox gondolkodónak és finanszírozónak kitéve, mivel Magyarország ezt nem mondhatja el magáról, ez nem egy működőképes modell esetünkben.
A teljes interjú a privátbankár oldalán olvasható.
