Orbán szerint nem udvarias dolog előfeltételt támasztani

Orbán Viktor a Magyar Rádióban
Fotó: MTI

Politikai megállapodás jöhet létre kedden Brüsszelben Orbán Viktor kormányfő és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a bizottság által kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban, vélekedett a miniszterelnök pénteken a közszolgálati rádió reggeli műsorában, ahol ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „nem látok különösebben nehéz ügyet".

A magyar fél a tárgyalások megkezdéséig nem nyilatkozik a pozíciójáról

Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek, mint mondta: „eddig is külön működtek, ezután is meglesznek majd külön". A „nehezebb ügyek" közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám a miniszterelnök szerint nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. A kormányfő emellett nem szívesen engedne abból, hogy a kétmillió forintos fizetési plafon minden közhivatalnokra - így például az államfőre, valamint a számvevőszéknél és a nemzeti banknál dolgozókra is - vonatkozzon. „Itt is érdemes kiállni a saját igazunk mellett" - mutatott rá.

Álláspontok az előfeltételekről

Az Európai Bizottságnak a jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló tájékoztatója leszögezte: az igényelt magyar pénzügyi támogatásról való hivatalos tárgyalások feltétele a jegybanki függetlenség. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök kedden, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig szerdán mondta azt, hogy ezzel a hivatalos hiteltárgyalások előtt „foglalkozni kell”, de nem fejtették ki, hogy ezen pontosan mit értenek. Olli Rehn szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio az MTI kérdésére csütörtökön azt mondta: a biztos és Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter pénteki találkozóján kerülhet sor annak tisztázására, hogy miként kell foglalkozni a jegybanktörvény kérdésével.

Az IMF főigazgatója, Christine Lagarde a Fellegi Tamással való találkozója utáni közleményében ezt írta: „Rámutattam, hogy mielőtt a Nemzetközi Valutaalap eldönti, hogy mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából.” A kommünikében Lagarde azt is leszögezte: „az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásához”.

Az index hírportál szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a hiteltárgyalások helyzetéről készült összefoglaló szerint „az IMF hangsúlyozta, hogy addig nem fog hivatalos tárgyalásokba bocsátkozni, amíg Magyarország a nyitott kérdésekben nem jut egyezségre az EU-val (...), az egyezségnek az IMF számára is megnyugtató feltételeket kell tartalmaznia (...), néhány kulcsterületen előrelépést kell elérni: jegybanki függetlenség, pénzügyi intézmények, válságadók, költségvetés, adózás”.

Egy uniós tisztségviselő az MTI-nek azt mondta, esetleg Rehn és Fellegi pénteki, vagy pedig Barroso és Orbán Viktor jövő keddi brüsszeli találkozóján tisztázódhat, hogy pontosan mit kell megtenni a hiteltárgyalások előtt. A bizalommal összefüggő kérdésnek mondta azt, hogy a törvénymódosításnak is meg kell-e történnie, vagy elég a szándék megfogalmazása.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kötelezettségszegési eljárások ügyében már kialakították a kormányzati álláspontot. Ha törvényeket kell módosítani, azt a parlament teheti meg: „mi javaslatot fogunk tenni", rendkívüli országgyűlési ülésezésre azonban nem lesz szükség - közölte.

„Arról még senki semmilyen dokumentumot nem adott át Magyarországnak, hogy az IMF-fel és az EU-val történő tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok" - válaszolta a mioniszterelnök arra a felvetésre, hogy Barroso szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásnak feltétele, hogy a bírált törvények ügyében megszűnjön a vita. Megjegyezve ugyanakkor, hogy ha valaki előfeltételeket támaszt - „ami egyébként nem a legudvariasabb dolog, de hát ilyen az élet" -, azt Magyarország tudomásul veszi, de akkor azokat nyíltan be kell mutatni. Arra a kérdésre, hogy az IMF mit kérhet cserébe a megállapodásért, amelynek a kiszivárgott hírek szerint az egykulcsos adó megszüntetése lehet a legnagyobb ára, Orbán Viktor úgy válaszolt: annyi szamárságot hallott, és annyi kiszivárogtatásról értesült már, hogy letett arról, hogy azokat komolyan lehessen venni. Hangsúlyozta, a magyar fél a tárgyalások megkezdéséig nem nyilatkozik a pozíciójáról. „Azért ülünk le, hogy olyan megállapodást kössünk, amely szolgálja Magyarország érdekeit. Olyanokat, amelyek ellentétesek az ország érdekével, azokat természetesen valahogyan el kell kerülnünk, vissza kell utasítanunk, más megoldást kell javasolnunk" - szögezte le.

Orbán szerint a másik félen múlik, milyen gyorsan kerül tető alá a megállapodás
Fotó: MTI

Az IMF-EU-megállapodás várható időpontjáról a miniszterelnök úgy fogalmazott: az is jó lett volna, ha már tegnap megszületett volna, ugyanis olyan bizonytalan ma a világ, hogy egy ilyen megállapodás sokat javíthat Magyarország helyzetén, még „akkor is, ha egyetlen forintot sem akarunk igénybe venni, csupán egy biztosítási szerződést akarunk kötni". A másik félen múlik, milyen gyorsan kerül tető alá a megállapodás - jelezte.

„Nem az a legény, aki adja, hanem az,
aki állja"

Az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai vitájára kitérve Orbán Viktor azt mondta: összevetve az EP-t és a magyar országgyűlést „semmi szégyenkeznivalónk nincs". Mint fogalmazott: nem akart senkit „kukoricára térdepeltetni" azzal, hogy feltesz két-három kérdést, s azután kiderül, hogy egyes képviselőknek fogalmuk sincs arról, melyik ország melyik alkotmányáról beszélnek. Jobb volt a konkrét vitákat elkerülni - fűzte hozzá. „Az érzésem nagyjából abban összegezhető, amit a nagymamám - aki már 90 éves elmúlt - mondott nekem csütörtökön, amikor felhívtuk egymást telefonon: azt mondta, kisfiam, égnek állt a hajam, ennyi rosszindulatú embert egy rakáson" - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ebben sok igazság van. „Nem az a legény, aki adja, hanem az, aki állja, és nekünk most állnunk kell, és azt kellett bizonyítanunk, hogy pénzügyi, gazdasági, erkölcsi értelemben az érvek mezején mi álljuk az ütéseket" - fogalmazta meg a véleményét Orbán Viktor, hozzátéve: hogy az érvek súlyát akkor sem szabad alábecsülni, ha az ellenfelek időnként érvek helyett gumibotokat használnak, mint például 1988-ban és 2006-ban. Szerinte az érveknek a végén igenis lesz jelentőségük.

Csökkent a kockázati felár, erősödött a forint

A piaci szereplők derűlátók az IMF/EU-programról szóló megállapodás esélyeivel kapcsolatban. Ezt tükrözi, hogy idei mélypontjára süllyedt a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása a csütörtöki kereskedésben. A CMA DataVision a CDS középárfolyama a késői csütörtöki jegyzésben valamivel 620 bázispont felett mozgott az előző esti 667,6 bázispontos záró után. A magyar törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusok kedd este még 692,1 bázisponton zártak. A forint is erősödött: az eurót csütörtök délután négy órakor 303,60 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben a szerda délelőtti 309 forint közeli, illetve a szerda esti 305 forintos jegyzések után. A svájci frank 251,50 forintos jegyzésen áll a szerda délelőtti 255 és esti 252 forint után. Péntek reggel 7 óra után nem sokkal az eurót 304,10 forinton jegyezték, a svájci frank 251,55 forint volt. Citybeli befektetési házak nagy valószínűséggel jósolják, hogy Magyarország megállapodásra jut a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val egy új készenléti csomagról, bár előrejelzéseik szerint a tárgyalások néhány hónapot igénybe vesznek.