Szinte menetrendszerűen következett be a krízis július közepén az eurózónában: mikor a kedélyek már megnyugodni látszottak a hisztérikus görög választások után, a valutaunió kormányai pedig rábólintottak arra, hogy az EFSF rendszerből 140 milliárdot átcsoportosítanak a spanyol bankrendszer megmentésére, elég volt egy spanyol tartománynak, Valenciának pénzügyi segítséget kérnie, ahhoz, hogy az amúgy is bizonytalan állampapírpiac újabb viharzónába kerüljön az euróövezet miatt. Valencia kérését más tartományok is követték, elemzők szerint pedig a spanyol kormánynak a jelenlegi tendencia szerint előbb-utóbb hivatalosan is kérnie kell, hogy ne csak bankrendszerét, hanem államháztartásának finanszírozását is támogassa az EU és az IMF. A rossz hírekre a spanyol 10 éves állampapírok hozamai csúcsra ugrottak, 7,5 százalékon kereskedtek velük a másodlagos piacon hétfő délután. Tovább rontott a helyzeten, hogy Madrid fél évre betiltotta a shortolást a részvénypiacon, így a vezető részvények árai is nyomás alá kerültek.
Közben a német Der Spiegel magazin magas rangú brüsszeli forrásokra hivatkozva megszellőztette, hogy a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztené Görögország finanszírozását, ez pedig azt jelentené, hogy az EU-tagállamok sem adnának több pénzt Athénnak. Több eurózóna ország ugyanis már jó előre közölte, hogy csak akkor finanszírozza a jelenlegi mentőalapot, ha abban az IMF is részt vállal. Az IMF azóta cáfolta ezt az értesülést, kedden pedig Brüsszel, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői megkezdték szokásos tárgyalási fordulójukat Athénban, ugyanakkor az Európai Bizottság még hétfőn közölte, hogy Görögország nem teljesíti az elvárt ütemben vállalásait. Brüsszel azt nehezményezte, hogy sem a költségvetési egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések, (megszorítások) sem a privatizáció nem úgy halad, mint ahogy azt Athén korábban megígérte.
A nemrégiben hivatalba lépett görög kormány valóban húzódozik a feltételek teljesítésétől: véleményük szerint az alig két év alatt öt megszorító csomagot lenyelő lakosság már nem visel el újabb terheket. Márpedig Athénnak a következő költségvetésében még a jelenleginél is több mint 11 milliárd euróval (csaknem háromezer milliárd forinttal) kellene csökkenteni kiadásait, ez pedig - ebben a szakértők mind megegyeznek - további húsbavágó intézkedések nélkül nem fog menni.
Hétfőn az IMF berkein belül is kirobbant egy kisebbfajta botrány, távozott ugyanis posztjáról Peter Doyle, a Valutaalap európai irodájának középvezetője. Doyle azonban erős hangú levelet írt a szervezet vezetésének, ami - törvényszerűen - kiszivárgott a sajtóhoz. Doyle a levélben súlyos vádakkal illeti az IMF vezetését: szerinte a nehézkes döntéshozói mechanizmus, a vezetés részrehajlása az európai államok felé hátráltatják a válságkezelést. A közgazdász szerint az IMF a fenyegető jelek ellenére nem vett tudomást 2008-ban a fenyegető gazdasági-pénzügyi válságról sem. „Szégyellem, hogy húsz évig itt dolgoztam" - olvasható a levélben.
Pofont osztott a Moody"s az eurózónának
A nap megkoronázásaként a Moody's óriási pofont osztott ki az eurózónának: leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Németország lehetséges legjobb, "Aaa" szintű kormánykötvény-osztályzatának kilátását a Moody's Investors Service, az euróövezeti adósságválság "egyre bizonytalanabb" kimenetelére, a görög eurótagság megszűnésének megnövekedett rizikójára és más valutauniós tagállamok kényszerű külső megsegítésének ugyancsak növekvő kockázatára hivatkozva.
A Moody's - amely az európai és az amerikai piaci zárások után, hétfő éjjel Londonban jelentette be döntését - a nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként adott negatív kilátást az euróövezeti adóskockázati megítélés szempontjából alapmércének tekintett német szuverén adósosztályzatra.
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja Németország mellett Hollandia és Luxemburg ugyancsak "Aaa" szintű - más hitelminősítők módszertanában "AAA"-val jelölt - államadós-besorolásainak kilátását is negatívra rontotta. A Moody's a lépéshez fűzött elemzésében az elsődleges indokok között kiemelte, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai keretek között egyre bizonytalanabbá válik az euróövezeti adósságválság kimenetele, emellett növekszik annak a valószínűsége, hogy Görögország távozik az euróövezetből, és a mostani kilátásrontástól érintett országok mind fogékonyabbak az ebből eredő kockázatokra.
A Moody's szerint még ha sikerül is elkerülni Görögország kiesését az euróövezetből, egyre valószínűbb, hogy más valutauniós tagállamok - főleg Spanyolország és Olaszország - nagyobb mértékű kollektív megsegítésére is szükség lesz. Ha az euróövezetet jelenlegi formájában fenn akarják tartani, akkor e kollektív segítség terhei várhatóan a magas besorolású eurógazdaságokra nehezednek majd a legnagyobb súllyal, tekintettel arra, hogy ezek az országok lennének képesek leginkább az ezzel járó költségek elviselésére.
A hitelminősítő közölte, hogy bár nem alapeseti előrejelzése Görögország távozása az euróövezetből, e fejlemény kockázata azonban most nagyobb, mint ahogy azt a cég az idei év elején feltételezte.
A Moody's véleménye szerint Görögország kiesése a valutaunióból az euró egészére is érdemi fenyegetést jelentene, ugyanis ez sokkhatások láncolatát indítaná el az euróövezeti pénzügyi szektorban, amihez szuverén és bankszektorbeli likviditási feszültségek is társulnának, és ezt a folyamatot már csak "nagyon magas költségekkel" lehetne kordában tartani. Ha ez nem sikerülne, annak következménye a valutaunió fokozatos lebomlása lenne - áll a hitelminősítő londoni elemzésében.
A Moody's szerint Spanyolország és Olaszország makrogazdasági és finanszírozási környezetének romlása növelte annak kockázatát, hogy e két eurótagállam valamilyen külső támogatásra szorul. Az ezzel járó költségeket azonban jelzi, hogy csak a spanyol gazdaság és a spanyol államkötvénypiac hozzávetőleg kétszer akkora, mint a görög, a portugál és az ír gazdaság és államadósság-piac együtt.
A hitelminősítő közölte: Németország elvesztheti "Aaa" besorolási státusát, ha bármelyik eurótagállam elhagyná a valutauniót, mivel egy ilyen fejlemény várhatóan olyan sokkhatásokat és likviditási feszültségeket okozna, amely rendkívüli költségekkel terhelné a Németországhoz hasonló gazdag euróövezeti tagállamokat. A Moody's szerint Németországot abban az esetben is leminősítés fenyegetné, ha elveszítené befektetői menedékstátusát, és ennek nyomán meredeken emelkednének adósság-refinanszírozási költségei. Az euróövezet legalább részleges felbomlását más nagy londoni házak gyakorlatilag biztosra veszik.
Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző és pénzügyi tanácsadó cég, a Capital Economics jelenleg érvényes előrejelzése például az, hogy Görögország még 2012 vége előtt kikerül a valutaunióból, és jövőre valószínűleg követi Portugália, sőt esetleg Írország is.
A Moody's a német, a holland és luxemburgi adósbesorolások kilátásának negatívra rontásával egy időben megerősítette Finnország stabil kilátású "Aaa" államadós-osztályzatát, a finn kormány nettó hitelezői pozíciójára, a maastrichti stabilitási előírásokat mindig szigorúan betartó, konzervatív költségvetési politikára, a viszonylag egészséges és belső piaci irányultságú bankrendszerre, valamint az euróövezetbe irányuló finn export alacsony - a teljes kiviteli érték nem egészen 33 százalékának megfelelő - arányára hivatkozva.
Fitch: meredeken romlik az euróövezeti periféria gazdaságainak adósminősége
Meredeken romlott az idei első félévben az euróövezeti periféria gazdaságainak szuverén adósminősége, de az euróövezeti adósságválság globális szinten is rontja az államadósok kockázati megítélését - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett új világgazdasági helyzetértékelésében.
A Fitch átfogó elemzése kimutatja, hogy a nemzetközi hitelminősítő 2012 első félévében hat euróövezeti tagország adósbesorolásait rontotta összesen 16 fokozattal. Spanyolország államadós-osztályzatait a Fitch kétszer is leminősítette egyszerre több fokozattal; a spanyol adósbesorolások az idén eddig összesen öt osztattal romlottak, és a hosszú futamidejű spanyol államkötvény-kötelezettségek osztályzata jelenleg a gyenge befektetői kategóriát jelző "BBB" szinten áll.
Spanyolország adósságproblémái hétfőn ismét a piaci figyelem középpontjába kerültek, miután a tízéves lejáratú irányadó spanyol államkötvény hozama meredeken, 20 bázisponttal, a spanyol eurócsatlakozás óta nem mért szintre, 7,5 százalék környékére emelkedett.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics hétfői helyzetértékelése szerint a 7 százalék feletti államkötvényhozam önmagában még nem jelenti azt, hogy Spanyolország elkerülhetetlenül teljes körű külső pénzügyi segítségre szorul; a spanyol kötvényhozamok júniusban is átlépték a 7 százalékos küszöböt, azután visszasüllyedtek e szint alá.
A ház londoni elemzői szerint ugyanakkor Görögország, Írország és Portugália esetében a 7 százalékos hozamszint "határozott mértékű átlépését" rövid időn belül követték a teljes körű pénzügyi mentőcsomagok, és a Capital Economics szakértői szerint a spanyol kormányt is "szorítja az idő".
A Fitch Ratings hétfői elemzése szerint a cég által osztályzattal ellátott államadósok besorolásainak kilátásai is meredek ütemben romlottak az elmúlt hat hónapban. A hétfői összesítés szerint a Fitch listáján szereplő országbesorolások 19,3 százalékára van érvényben leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás a fél évvel ezelőtti 10,3 százalék után, vagyis az idén eddig csaknem megkétszereződött a negatív kilátású szuverén osztályzatok aránya a Fitch Ratings nyilvántartásában.
A hitelminősítő a hétfői londoni elemzés szerint a nagy, fejlett ipari gazdaságok közül jelenleg tizenkettőnek az adósosztályzatára tart érvényben negatív kilátást - köztük tavaly november óta az Egyesült Államokra is -, ugyanakkor ebben az államdóscsoportban egyetlen ország besorolásain sincs osztályzatjavítás lehetőségét valószínűsítő pozitív kilátás. mA Fitch szerint a felzárkózó piaci térség "figyelemreméltó ellenállóképességről" tett tanúbizonyságot a kemény világgazdasági környezetben, ám ebben az országcsoportban is lefulladt az adósminőség korábbi javulási folyamata.
A hétfői elemzés kimutatta, hogy 2012 eddigi időszakában a Fitch mindössze egy államadósi felminősítést hajtott végre a felzárkózó térségben, jóllehet a tavalyi azonos időszakban 18, 2010 első felében pedig 13 felzárkózó térségi szuverén adós besorolásait javította. A felzárkózó országcsoportban a Fitch Ratings az idén eddig csak két államadós - Magyarország és Egyiptom - besorolásait gyengítette, a negatív kilátások száma azonban már ebben a térségben is meghaladja a pozitív kilátásokét - áll a hitelminősítő hétfői elemzésében.