A politikai unió irányába mozdítaná el Európát José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője. Az elképzeléssel szemben azonban heves ellenállás kezd kibontakozni, a bizottság elnökét a tagállamok kormányai nem támogatják maradéktalanul. Az egységesebb Európa és Németország vezető szerepe mellett érvelt Soros György is és a nagy londoni elemzőházak szerint is ez lehet a végső megoldás az eurózóna válságára.

A devizaolimpia elmúlt heti nyertese egyértelműen a forint volt, miután a júniusi 307-es HUF/EUR szint óta 10 százalékot izmosodott fizetőeszközünk a közös valutával szemben.  Ez idén a második ilyen produkció, legutóbb januárban sikerült 324-ről 290 alá esnie, pedig piaci elemzők szerint az eurózóna válsága még korántsem ért véget, és az Egyesült Államokban újra kialakuló dotkomlufival riogatják a befektetőket.

Mario Draghi EKB elnök csütörtöki nyilatkozata után jelentősen nőtt az eurózónával kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóság, amelyből a forint és a magyar államkötvények is profitáltak. Utoljára tavaly szeptemberben járt ilyen szédítő magasságokban a hazai deviza árfolyama, elemzők azonban óva intenek attól, hogy kézpénznek vegyük a múlt hét vége óta kialakuló piaci eufóriát. A jó hangulat ugyanis egy pillanat alatt elszállhat.

Alig oszlottak el a viharfelhők az euróövezet fölött, máris itt az újabb pánikroham: a spanyol tartományok segítségért könyörögnek a mentőalapból, a sajtó találgatásai szerint Görögország akár már szeptemberben csődbe mehet, a hitelminősítők pedig megsemmisítő pofonokat osztanak az eurózóna legerősebb tagállamainak. A rossz hírek áradata most már a gazdaságiban is érezteti hatását, több éves mélypontra süllyedt a beszerzési menedzser index az euróövezetben, ami negatívan befolyásolja a magyar kis- és középvállalatok exportkilátásait.

Tegnap nagyot estek az indexek világszerte. Ugyanakkor fontos támaszokhoz érkezett a számunkra izgalmas DAX és a BUX index is, a Moody's odacsapott egyet a német államkötvénypiacnak, ma kezdődnek a Brüsszel és Athén közti tárgyalások és kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank is.

Pénteken napközben jelentős fordulat következett be a nemzetközi befektetői hangulatban, és elindult a részvények „kiárusítása". Az idegeket Spanyolország borzolta azzal, hogy újra „elszálltak" a kötvényhozamok. Az eurózóna válságával kapcsolatos kiújuló félelmek miatt a forint erősödése is megtorpant.

Az elmúlt napok száguldozásai után mára eljött a „rossz" hangulat a piacokra. Persze az előbbiből a magyar piac nem nagyon vette ki a részét, nem tudott együtt mozogni a fejlett piacokkal.

Az amerikai piacok tovább estek arra a hírre, hogy a Fed kormányzói úgy gondolják, hogy QE3 nélkül is magához fog térni az amerikai gazdaság, még ha lassan is. Így a dollár tovább erősödött, s az euró-dollár kurzus erősen közelíti a kritikus 1,2-es szintet.

Az EU vezetői 9 órás megbeszélést tartanak, hogy aztán megerősítsék azt, amit már korábban is eldöntöttek. Pluszként további engedményeket adnak a spanyoloknak. Így kapnak egy kis levegőt, a GDP 1%-ra rúgó könnyítést, na meg egy év haladékot.

Egyelőre a piac szkeptikus. Továbbra is lassulás van a világgazdaságban, miközben a döntéshozók - bizonyos helyeken (Kína) - egyre kétségbeesettebben próbálnak megtenni mindent annak érdekében, hogy visszatérjen a dinamikus növekedés.

Három-hat hónapon belül ellehetetlenül Olaszország és Spanyolország piaci finanszírozása, és ezzel megkezdődik az euróövezet felbomlása, ha nem indulnak el a szükséges reformok, a fiskális unió, a bankunió és a transzferunió kialakítása - véli Nouriel Roubini.

Hatalmas száguldást láthatunk pénteken szerte a világban. Az öröm jogos, a shortosok kipattanása is. Kérdés, hogy tud-e tartós emelkedés jönni, de ezt nehéz megválaszolni. 

Nem csak a futballpályán, hanem a tárgyalóasztalnál is történelmi vereséget szenvedett Németország péntek hajnalban. Minden kérdésben engedni kényszerült Angela Merkel német kancellár, aki a helyszínen tartózkodó kommentátorok információi szerint Mario Monti olasz miniszterelnök megkérdőjelezhető, ám sikeres taktikával szorított sarokba.

Több fontos esemény is áll Angela Merkel előtt a következő két napban, amelyek végeredményben ugyanarról a kérdésről fognak dönteni: változik-e Németország álláspontja a kialakult európai krízis kezelését tekintve, meg tudja-e állítani a német kancellár az egyre többek szerint a felbomlás felé robogó euróövezet szétesését. Berlin szorosabb politikai integrációt szorgalmaz, míg az euróövezet kormányai monetáris lazításokat szeretnének. Soros György szerint pedig Németországnak be kellene indítania saját Marshall-segélyét.

Úgy tűnik, hogy nem az ördög, hanem a Moody's az, amelyik soha sem alszik. Tegnap éjjel sikerült 28 spanyol bankot leminősítenie, nem is kicsit. A piacok hatalmasat estek, míg a forint - nem kis meglepetésre - tartja magát.

Továbbra is pozitív a hangulat, pedig rossz adatokat láthatunk. A német gazdasági indikátor, a ZEW index bizony nagyon csúnya lett. Az amerikai lakásadatokra talán azt lehet mondani, hogy vegyes képet mutatnak. Mindenesetre továbbra is nyerő-nyerő üzemmódban vannak a piacok. A rossz makrogazdasági adatok hatására a befektetők hisznek a QE3-ban, na meg az európai élénkítésben is, amit Mario Draghi is megígért, ha pedig jó az adat, akkor annak örülnek.

Ha a hivatalos előrejelzéseknek hinni lehet, a legcsekélyebb különbséggel sikerült elkerülni azokat a hosszabb távon jelentkező, illetve a közvetlen katasztrófával fenyegető kockázatokat, amelyek nyilván felmerültek volna, ha a görögök a kiszállás mellett (és makacsul az euró ellen) szavaztak volna - véli Neil Staines, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.

Pénzügyi támogatásért folyamodik Spanyolország az euróövezeti országokhoz, hogy konszolidálni tudja bankszektorát - jelentette be Luis de Guindos Jurado spanyol gazdasági miniszter Madridban. Az ibériai állam várhatóan 100 millió euró körüli összeghez jut, s cserébe "csak" a bankszektor rendbetételére vonatkozó feltételeket támasztanak, súlyos gazdasági megszorító intézkedéseket nem várnak majd el a spanyol kormánytól. A döntést a világ pénzügyi vezetői megnyugvással fogadták, Írország ugyanakkor sajtóhírek szerint azt fontolgatja, hogy saját mentőcsomagjának újratárgyalását kezdeményezi, a spanyolokhoz hasonló bánásmódot kér.