Csúcsokat dönt a forint – Meddig tart az eu(ro)fória?

Rég nem látott szintre, egészen 279,5 alá lökték a forintot az euróval szemben a bankközi devizapiacon hétfő délután. Utoljára tavaly szeptemberben volt ilyen erős a hazai fizetőeszköz. Péntek délelőtt még 283,60 forintot ért egy euró, délutánra 281 forint közelébe csökkent az árfolyama, majd kora délután áttörte a 280 forintos ellenállást. Innen egy átmeneti gyengülő szakasz következett, a kereskedés végén azonban már tartósan megragadni látszott a forint a 280 forintos szint alatt.

A dollárt 228,3 forinton jegyezték hétfő kora délután, míg délelőtt 228,60 forintot ért a zöldhasú a banki piacon. A svájci frank árfolyama 232,88 forintig ereszkedett a délelőtti 233,70 forint után. A japán jent 2,9208 forinton jegyezték ebben az időben, szemben a délelőtti 2,9189 forinttal.

Ezért száguldott a forint

A hazai deviza száguldását eredetileg még Mario Draghi csütörtöki kijelentése indította el, miután egy londoni befektetési konferencián kijelentette, hogy az eurójegybank (Európai központi Bank - EKB) - törvényes mandátumának határain belül - minden lehetséges eszközt kész bevetni az euró megvédésére. Draghi szerint ugyanis az európeriféria gazdaságainak állampapírhozamai túl magasak ahhoz, hogy az EKB monetáris politikájának transzmissziós funkciója zavartalanul működhessen. A piacok ezt a megfogalmazást egyértelműen az EKB tényleges kötvénypiaci beavatkozását előkészítő verbális intervencióként értelmezték. A múlt hét folyamán azonban többen többféleképpen jelezték elhivatottságukat az eurózóna megmentése kapcsán. A hét utolsó munkanapján Angela Merkel német kancelláron és Francois Hollande francia államfőn volt a sor. Ők pénteken, közös telefonkonferencián egyeztettek az EU jövőjéről. A megbeszélésről kiadott közleményben mindkét politikus hangsúlyozta az eurózóna integritásának fontosságát. A piacok kedvezően fogadták az egyeztetést és az euró dollár árfolyama 1,2283-ról 1,23222-re változott.

Tovább erősítette a befektetők bizalmát, hogy az új görög kormány végül a hétvégén elfogadott egy 11,6 milliárd eurós kiadáscsökkentési csomagot. Athén azután adta be a derekát, hogy Brüsszel részéről egyértelmű jelzés érkezett: megszorítások nélkül pénz sincs, azaz az euróövezeti országok hagyják csődbe menni Görögországot.

Csökkentek az államkötvény-hozamok

A pénzpiaci rally mellett az államkötvények hozamai is csökkenésnek indultak. A magyar szuverén devizakötvény-kötelezettségek törlesztésbiztosítási tranzakciói (credit default swaps, CDS) 490 bázispont környékén mozogtak a múlt hét utolsó napjaiban, jóllehet a múlt hét közepén - a legnagyobb citybeli adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA kimutatása szerint - még 510 bázispont körüli magyar CDS-középárfolyamokat mértek a londoni piacon. Az elmúlt kereskedési hét zárására kialakult magyar CDS-árazások azt jelentik, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre a múlt hét utolsó kereskedési napján 490 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínáltak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat Londonban, csaknem 20 ezer euróval olcsóbban, mint a hét közepén.

Folytatódhat a magyar likviditási-program

Hozzájárult az Európai Bizottság a magyar likviditás-támogatási program, valamint a pénzintézetek javára nyújtott feltőkésítési program újabb hosszabbításához. A testület mindkét program esetében ez év végéig történő hosszabbítást engedélyezett, miután úgy ítélte meg, hogy azok továbbra is összhangban vannak a nemzetközi pénzügyi válság idején érvényes európai uniós állami támogatási szabályokkal.

A három éve indult, már többször meghosszabbított likviditás-támogatási program keretében az állam kölcsönöket nyújt magyar pénzügyi intézményeknek, hogy a súlyos likviditási hiány ellenére lehetővé tegye számukra a reálgazdaságnak történő hitelezés fenntartását. A másik csomag fő eleme a feltőkésítési intézkedés, amely osztalékelsőbbségi részvények fejében friss tőkét tesz elérhetővé a hitelintézetek számára.

Meredeken csökkentek az euróövezeti periféria CDS-árazásai is. Olaszország ötéves államkötvényeinek CDS-középárfolyama 524 bázispont körül mozgott a heti zárásban az 557,3 bázispontos hét közepi szint után, Spanyolország CDS-kontraktusai a Draghi-nyilatkozat előtti utolsó, 622,8 bázispontos záróról 588 bázispontra, Portugália szuverén törlesztéskockázati tranzakciói 897,4 bázispontról 850 bázispontra süllyedtek a londoni kereskedési hét végére.

Sírás lesz a vége?

Várhatóan nem lesz tartós az elmúlt napok piaci eufóriája, amely az eurójegybank (EKB) elnöke és több vezető euróövezeti politikus által az euró megvédéséről tett legutóbbi nyilatkozatok nyomán alakult ki - vélekedtek hétfői helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

Romlott a hangulat az euróövezetben

A vártnál rosszabban alakult júliusban az üzleti és fogyasztói hangulatindex az euróövezetben - derül ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett adataiból. Az átfogó gazdasági hangulatindex 87,9 pont volt júliusban a júniusi 89,9 pontot követően, miközben elemzők 88,7 pontot vártak. A fogyasztói bizalom alakulását jelző index megfelelt a várakozásoknak, a mutató mínusz 21,5 pontra romlott a júniusi mínusz 19,8 pontról. Az üzleti hangulatmutató is esett, mínusz 1,27 pontra mínusz 0,95 pontról.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőcége, a Capital Economics közgazdászai azonban befektetőknek összeállított heti piaci összefoglalójukban úgy vélekedtek, hogy a piaci szereplők "nem vették észre, vagy figyelmen kívül hagyták" Draghi kijelentésének azt az elemét, amely szerint az EKB "mandátumának határain belül" kész minden lehetséges eszközt bevetni az euró megvédésére. A ház londoni elemzői szerint "e három rövid szó" jelentőségét kiemelte, amikor Draghi az EKB esetleges újabb szuverén kötvényvásárlásainak kilátásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy irányítása alatt a bank nem fog szembekerülni feladatkörének az előző elnökök által megszabott szigorú értelmezésével.

A Capital Economics londoni közgazdászai szerint az EKB elnöke esetleg abban reménykedhet, hogy az eurójegybank kötvénypiaci beavatkozásának lehetőségére tett puszta utalás elég lesz a piac megnyugtatására. Ha ez így van, "az még az euróövezeti gazdaságpolitikai döntéshozatal eddigi színvonalához mérve is rendkívül naiv álláspontot" tükrözne - fogalmaztak értékelésükben a Capital Economics szakértői. A cég szerint még abban az esetben is, ha a szavakat tettek követik, kétséges, hogy az EKB kötvénypiaci műveleteinek felélesztése mennyire bizonyulna hatékonynak, mivel ezt az eszközt az euróövezeti jegybank eddig is csak "félszívvel alkalmazta, látványosnak távolról sem nevezhető eredménnyel".

A Capital Economics elemzői szerint mindez nem jelenti azt, hogy az euróövezeti döntéshozók - köztük az EKB vezetői - tétlenül néznék az euróválság eszkalálódását. A cég központi előrejelzési forgatókönyve, amely csupán az euróövezet korlátozott felbomlásával számol - Görögország és Portugália kiesését, viszont Spanyolország és Olaszország bennmaradását valószínűsítve -, éppen arra a feltételezésre épül, hogy az euróövezeti hatóságok az eddigieknél sokkal határozottabb fellépésre szánják el magukat.

Mi lesz a következő lépés?

Elpárologhat a jó hangulat

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató - Londonban összeállított hétfői devizapiaci helyzetértékelésében "reményteljesnek" nevezte a piaci hangulatot a Draghi-nyilatkozat után, amelyet hasonló értelmű megnyilvánulások követtek Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Mario Monti olasz kormányfő részéről.

A Commerzbank elemzői szerint azonban az euró annak ellenére közelítette meg az 1,24 dolláros árfolyamot, hogy egyelőre korántsem egyértelmű e jó szándékú nyilatkozatok gyakorlatba ültetésének mikéntje. A lehetséges lépések listája hosszú: további kamatcsökkentések, újabb LTRO-műveletek, a biztosítékszabályok enyhítése, és mindenekelőtt a kötvénypiaci vásárlási program felélesztése, sőt utalás történt arra is, hogy az EKB esetleg belemenne a Görögországgal szembeni követeléseinek bizonyos mértékű leírásába, ami gyakorlatilag az állami szektor monetáris finanszírozását jelentené.

Ha azonban sem az EKB, sem a politikusok nem állnak elő ígéretes válságmegoldási kezdeményezésekkel, akkor a piacok "ünnepi hangulata egy pillanat alatt elpárologhat" - jósolták a Commerzbank elemzői, akik szerint az euró ebben az esetben gyorsan akár 1,2150 dollárig is visszazuhanhat.

A görögök a legpesszimistábbak

A Gallup nemzetközi felmérése szerint tízből több mint négy görög tekint negatívan a jövőbe, amely aránnyal Görögország minősül a legpesszimistább államnak. Magyarország a 148 vizsgált állam közül a tíz legpesszimistább között szerepel. Az adatok nem festenek túl vidám képet: Európában átlagosan 36, világszerte 66 százalék minősül optimistának. A felmérés szerint Görögország a világ legpesszimistább országa, ahol a megkérdezettek 42 százaléka számít arra, hogy élete a következő öt évben rosszabb lesz, mint jelenleg. (A Gallup a lekérdezést 2011-ben végezte.)

Görögországon kívül Szíriában, Csehországban és Portugáliában haladja meg a 30 százalékot a pesszimisták aránya, míg Japánban és Szlovéniában éppen 30 százalékot mértek a kutatók. Hazánk Szingapúr, Mauritius és Ciprus társaságában a tíz legrosszabb mutatójú állam közé tartozik. Míg az utóbbi két országban 25, Szingapúr esetében pedig 26, addig Magyarországon az emberek 28 százaléka számít arra, hogy a következő öt évben rosszabbul fog élni. Az adatok szerint a magyaroknak csak 34 százaléka optimista, ennyien számítanak egyértelműen javulásra a következő években.

Európa vonatkozásában a Gallup adatai azt mutatják, meglehetősen változékony mértékű az optimista hangulat. A litvánok például 60, a lettek 53, az észtek 51, a britek 45 százaléka számít pozitív változásra. Ezzel szemben a franciák csak 35, a németek 32, a hollandok és a görögök is 25 százalékos arányban tekintenek optimistán a jövőbe.