Az euróbankjegyek újratervezési folyamatába bevonják az uniós polgárokat is, valamint fókuszcsoportokat állítanak fel.

AZ EKB mindenképpen megtámogatná a gazdaságot, akár új lépéseket is kész tenni.

Az EKB továbbra is kitart a zéró kamatpolitika mellett, így a befektetőknek akár még évekig szembe kell nézniük az extrém alacsony kamatokkal és kötvénypiaci hozamokkal. Megtakarítóként ez azt jelenti, hogy a következő években a betétekkel és kötvényekkel nem lehet érdemi reálhozamot elérni, ehhez egyéni kockázatvállalási hajlandóságunknak megfelelően mozdulni kell a részvények és nyersanyagok irányába – javasolja a K&H.

Szerdán kivárásra számítanak a magyar és a nemzetközi tőzsdéken is a rendkívül izgalmasnak ígérkező szupercsütörtök előtt az elemzők.

Az EBRD-vel ellentétben az EKB oda fektet, ahova akar. Szennyező iparágakba is. De ez sem derült volna ki, ha egy aktivista szervezet nem követel adatokat az uniós mennyiségi lazításról. Ugyanis a quantative easing program részeként vásárol az EKB céges kötvényeket az olajiparban.

Nem szükséges, nem időszerű a döntés Magyarországnak az európai bankunióhoz történő csatlakozása kérdésében a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára szerint. Erre a részletek megismerése, az új intézmények működésének tapasztalatai alapján kerülhet majd sor. Az Európai Központi Bank 2014 novemberében átveszi az euróövezeti és az SSM-be belépő euróövezeten kívüli tagállamok 128 legjelentősebb bankcsoportjának közvetlen központi felügyeletét.

A politikai unió irányába mozdítaná el Európát José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője. Az elképzeléssel szemben azonban heves ellenállás kezd kibontakozni, a bizottság elnökét a tagállamok kormányai nem támogatják maradéktalanul. Az egységesebb Európa és Németország vezető szerepe mellett érvelt Soros György is és a nagy londoni elemzőházak szerint is ez lehet a végső megoldás az eurózóna válságára.

Németország részt vehet az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerben (ESM), de biztosítani kell, hogy nem hárul rá nagyobb teher az eredetileg tervezett 190 milliárd eurónál - így szól a Karlsruhe-ban székelő német Szövetségi Alkotmánybíróság szerdai döntése.

A 2011. nyári elemzéseket újraolvasva szembetűnő, hogy az ideihez nagyon hasonló folyamatok és problémák mozgatták akkor is a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, a legfontosabb (mindenekelőtt az eurózóna adósságválságát érintő) kérdésekben azonban azóta sem születtek meg a megnyugtató döntések.

Hiába az európai politikusok hangzatos kijelentései, a spanyol gazdaság lassan, de biztosan a csőd felé araszol, a görög ügy pedig már „veszett fejsze nyele" a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint. 

Mario Draghi elintézte a piacokat. Persze talán ez leginkább nem neki, hanem a túlzott piaci várakozásoknak köszönhető. Hiszen új kötvényvásárlási programot indítanak, s vásárolni fognak perifériás állampapírokat, de ennek feltételei vannak. Egyrészt csak rövid, maximum egy éven belül lejáró papírokat vesznek, s ráadásul csak olyan államokét, amelyek bejelentkeznek az EFSF/ESM-be. Vagyis nincs féktelen pénzöntés, hanem csak visszafogott, nagyon megfontolt költekezés.

Mario Draghi EKB elnök csütörtöki nyilatkozata után jelentősen nőtt az eurózónával kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóság, amelyből a forint és a magyar államkötvények is profitáltak. Utoljára tavaly szeptemberben járt ilyen szédítő magasságokban a hazai deviza árfolyama, elemzők azonban óva intenek attól, hogy kézpénznek vegyük a múlt hét vége óta kialakuló piaci eufóriát. A jó hangulat ugyanis egy pillanat alatt elszállhat.

Alig oszlottak el a viharfelhők az euróövezet fölött, máris itt az újabb pánikroham: a spanyol tartományok segítségért könyörögnek a mentőalapból, a sajtó találgatásai szerint Görögország akár már szeptemberben csődbe mehet, a hitelminősítők pedig megsemmisítő pofonokat osztanak az eurózóna legerősebb tagállamainak. A rossz hírek áradata most már a gazdaságiban is érezteti hatását, több éves mélypontra süllyedt a beszerzési menedzser index az euróövezetben, ami negatívan befolyásolja a magyar kis- és középvállalatok exportkilátásait.

A befektetőknek rá kellett döbbennie, hogy az ESM használatának vannak még akadályai. Nevezetesen, a német alkotmánybíróságnak még meg kell vizsgálnia, hogy a német törvényekkel összhangban van-e az ESM működése. Ha ez néhány hetet vesz csak igénybe, akkor nincs baj, de ha hónapokat, akkor a segélymechanizmus megakadhat. Nahát, most ettől is lehet félni.

Három-hat hónapon belül ellehetetlenül Olaszország és Spanyolország piaci finanszírozása, és ezzel megkezdődik az euróövezet felbomlása, ha nem indulnak el a szükséges reformok, a fiskális unió, a bankunió és a transzferunió kialakítása - véli Nouriel Roubini.

Egyre nagyobb a nyomás az EKB-n, hogy csökkentse az irányadó kamatrátát. Már korábban is várta a befektetők egy csoportja, hogy az EKB alapkamata 1%-ról 0,75%-ra csökken, de mostanra egyértelműen ilyen jellegű lépést szeretne látni a befektetők jelentős része.

Hatalmas száguldást láthatunk pénteken szerte a világban. Az öröm jogos, a shortosok kipattanása is. Kérdés, hogy tud-e tartós emelkedés jönni, de ezt nehéz megválaszolni. 

Nem csak a futballpályán, hanem a tárgyalóasztalnál is történelmi vereséget szenvedett Németország péntek hajnalban. Minden kérdésben engedni kényszerült Angela Merkel német kancellár, aki a helyszínen tartózkodó kommentátorok információi szerint Mario Monti olasz miniszterelnök megkérdőjelezhető, ám sikeres taktikával szorított sarokba.

Több fontos esemény is áll Angela Merkel előtt a következő két napban, amelyek végeredményben ugyanarról a kérdésről fognak dönteni: változik-e Németország álláspontja a kialakult európai krízis kezelését tekintve, meg tudja-e állítani a német kancellár az egyre többek szerint a felbomlás felé robogó euróövezet szétesését. Berlin szorosabb politikai integrációt szorgalmaz, míg az euróövezet kormányai monetáris lazításokat szeretnének. Soros György szerint pedig Németországnak be kellene indítania saját Marshall-segélyét.

Jelentős emelkedéssel ünnepelték a piacok a görög választások eredményeit, de a bizonytalanság, ami az elmúlt hónapokban a nemzetközi hangulatot jellemezte, megmaradt. Ez meglátszott a forint árfolyamának szárnyalásán, majd lassú romlásán is, elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy még messze nem múlt el a görög veszély.

Agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal leminősítette Spanyolországot csütörtökön a Fitch Ratings, egyebek mellett arra a becslésére hivatkozva, hogy a spanyol bankrendszer rendbetétele a spanyol hazai össztermék (GDP) 9 százalékával egyenlő költségvetési forrást is felemészthet.

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem csökkentette az euró kamatát. Ezt várták a piacok. Az azonban már csalódást keltett, hogy egyéb lépést az EKB nem jelentett be. Az unió jegybankjának elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón közölte: a piacokon nincs akkora feszültség, mint egy éve, a válságkezelés pedig a politikusok és nem a központi bank feladata. Az euró a bejelentést követően átmenetileg gyengült, a forint viszonylag jól állta a sarat.