Magyarország pozitívan ítéli meg az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) stabilitáserősítő lépéseit, amelyeknek célja a befektetők európai bankok iránti bizalmának a helyreállítása – ismertette Balogh László az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára elmondta: magyar viszonylatban az EBA idén lezajló stressztesztje az OTP-t érinti, amelynek kapcsán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a stresszteszt mellett elvégzi az eszközvizsgálatot is. A 2011-es stressztesztben részt vett két magyarországi bank – az OTP Bank Nyrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. – akkori eredményei alapján a teszt kívánalmainak eleget tett, és magasan az elvárt szint felett teljesített.
A helyettes államtitkár kifejtette: magyar szempontból jelenleg nem szükséges, nem időszerű a döntés a bankunióhoz történő csatlakozás kérdésében, mivel felelős döntés kizárólag a bankunió minden alkotóelemének pontos ismeretében lehetséges. Érdemes azonban nyomon követni a folyamatokat, részt venni továbbra is a szabályalkotási munkában, gondoskodva Magyarország érdekeinek képviseletéről, és majd újra megvizsgálni a kapcsolódó intézmények kialakítását, működésük tapasztalatainak megismerését követően. Balogh László kiemelte: a bankuniós csatlakozást ki nem záró euróövezeten kívüli tagállamok – főként régiós partnereink, mint például a visegrádi országok – hasonló kiváró álláspontot képviselnek a bankunió kialakítása kapcsán, és az EKB és más bankuniós szereplők is megértik az euróövezeten kívüli tagállamok óvatosságát a folyamathoz való csatlakozást illetően. A bankunió rendszere valójában csak 2016-ra tud teljesen felállni az Egységes Szanálási Mechanizmussal kiegészülve.
Az átfogó mérlegvizsgálat két elemből áll: a banki eszközvizsgálat a bankok jelenlegi helyzetét vizsgálja 2013. decemberi adatok alapján – elsősorban a nem teljesítő hitelekhez kapcsolódó kitettségeket nézve –, az EBA által koordinált, egész EU-ra kiterjedő stresszteszt pedig egy feltételezett külső kihívás esetén méri 3 éves időhorizonton a bankok stressztűrő képességét. A vizsgálatok célja az átláthatóság és tisztánlátás biztosítása a bankok állapotáról, a gyengének ítélt bankok állapotának helyreállítása, valamint a bizalomépítés.
A két vizsgálat adatait október végén egyszerre tennék közre. Tőkehiány kimutatása esetén a banknak 6 vagy – a stresszteszt kedvezőtlen pályája esetén – 9 hónapja lesz a tőke pótlására. Az euróövezeti tagállamok június 10-én megállapodtak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közvetlen bankfeltőkésítési eszközéről, ami 60 milliárd euró forrással 2014. novemberétől áll majd rendelkezésre az eurózóna bankjai részére – mondta Balogh László.