Még nem múlt el a görög veszély

Alig egy hajszálnyival, azaz kevesebb, mint 190 ezer szavazattal győzött a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) a vasárnap rendezett görög parlamenti választásokon. Az eredmény azonban mégis jó hangulatot gerjesztett a piacokon, a hellén választási rendszernek köszönhetően (amelyben a győztes párt automatikusan 50 plusz képviselői helyet kap) ugyanis stabil kormányt alakíthatnak az eurózóna párti erők.

Az ND így összesen 129 helyet birtokol majd az új görög törvényhozásban, a nagy ellenfél radikális baloldali Sziriza ezzel szemben mindössze 71-et. Az ND lehetséges koalíciós partnere, a mérsékelt baloldali Paszok 33 helyet birtokol, így az ND és a Paszok összesen 162 képviselői helyet tudhat magáénak, ami kényelmes többséget biztosít nekik a törvényhozásban. A parlamentben a három nagy párt mellett még négy kisebb formáció is helyet kapott: a Független Görögök Pártja (ANEL) 20, a szélsőjobboldali Chrysi Avi (Arany Hajnal) 18, a Demokratikus Baloldal (Dimar) 17, a Görög Kommunista Párt (KKE) 12 helyet szerzett.

Mind politikai, mind piaci elemzők szerint a legnagyobb valószínűsége egy ND-Paszok koalíciónak lehet, ez a két párt nyilvánosan is elismerte a megszorító intézkedések szükségességét, valamint hitet tett az ország eurózónában maradása mellett. A Paszok és az ND alkotta a korábbi kormánykoalíciót is, amely már az elmúlt két évben is szigorú megszorításokat vitt véghez a gazdasági válságtól sújtott országban, így várhatóan továbbviszik az Európai Unió és az IMF által követelt szigorú költségvetési politikát.

Az eredmény megnyugtatólag hatott a piacokra, korábban ugyanis a felmérések alapján az ND nyomában taposó Sziriza győzelme sem volt kizárható, a radikális baloldali párt pedig többször is nyilvánvalóvá tette, hogy újratárgyalná az uniós segélycsomag feltételeit. Uniós részről viszont figyelmeztették a görögöket, hogy ebbe Brüsszel nem hajlandó belemenni, így valós eséllyé vált Görögország kilépése az eurózónából. Az ND választási győzelmével ez a lehetőség egyelőre lekerülhet a napirendről, a hír pedig jót tett a valutaunió felbomlásától tartó piacoknak. A választási eredmények hírére mind az euró, mind a forint szárnyalásba kezdett, igaz, később a magyyar deviza visszakorrigált.

Nagyot ugrott a forint

A pozitív görög fejlemények hatására nagyot ugrott a forint, 291 forint környékén kezdte a hetet a hazai fizetőeszköz, a pénteki záróárnál közel 4 forinttal erősebben, igaz, utána már délre 293,75-ig korrigált vissza a hazai deviza. Azonban hetek óta stabilan erősödik a forint az euró ellenében, akár 290 alá is lejöhet a napokban az Erste Befektetési Zrt. elemzői szerint. A pénteki kivárás után rakéta üzemmódba kapcsolt az euró a dollár ellenében. A kereskedés elején 1,26-ról a 20 napos mozgóátlagig, 1,253-ig is leszúrt az árfolyam, ahonnan irányt váltott és 1,271-ig emelkedett megállás nélkül, majd délre az euró is visszakorrigált 1,2637-ig.

Az új görög kormányfő, az ND vezetője, Antonisz Szamarasz előtt jelenleg azonban szinte lehetetlen feladat áll, a görög lakossággal ugyanis le kell nyeletni a békát. A Commerzbank szerint a görög államháztartás májusi adatai arra vallanak, hogy sok görög család és vállalat máris "habozik" befizetni adóját - a májusi adóbevételek 15 százalékkal maradtak el a tavaly májusitól -, ugyanakkor a folyó közkiadások váratlan csökkenése megerősíti azokat a sejtéseket is, hogy a görög államnak most már csak a legszükségesebb alapfeladatok ellátására van pénze.

A cég elemzése szerint újabb finanszírozási források nélkül Görögország valószínűleg már a nyáron képtelenné válik fizetési kötelezettségei maradéktalan teljesítésére. A harmadik negyedévben a kormánynak 7 milliárd eurónál valamivel több forrásra lenne szüksége a lejáró adósságok és a folyó kiadások fedezésére. A kritikus dátum augusztus 20. lehet, amikor 3 milliárd eurónyi szuverén kötvény tőke- és kamattörlesztése válik esedékessé.

A Commerzbank elemzőinek véleménye szerint még ha Görögországnak "sikerül is valahogy összekaparnia" ezt a pénzt, meglehetősen valószínűtlen, hogy e kötelezettségét maradéktalanul teljesítené, ha a trojka addig nem kötelezi el magát további finanszírozási segítség mellett.

Csökkent a kilépés esélye az eurózónából

A görög parlamenti választások nyomán rövid távon csökkent annak a kockázata, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, de tartós piaci fellendülés a viszonylag piacbarát választási eredmények ellenére sem várható - vélekedtek első, hétfői értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital közgazdászainak előrejelzése szerint, ha a konzervatív Új Demokrácia vezetésével alakul meg az új görög kormány, akkor is három-öt hétig eltarthatnak a tárgyalások a segélyprogram folytatásáról az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojkával. A ház londoni elemzői ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy a tárgyalásokon szóba kerülhet a költségvetési célok valamelyes lazítása, és a trojka jó eséllyel növekedésösztönző kezdeményezéseket - például az Európai Beruházás Bank (EIB) által finanszírozott infrastruktúrafejlesztő programokat - is felajánlhat.

Ám a görög kormány rendelkezésére álló források valószínűleg akkor is elégtelenek lennének a folyó kiadások fedezésére, ha a kormány a továbbiakban nem törlesztené lejáró tartozásait, vagyis az államcsőd elkerülhetetlenné válnék. Ezt a bankrendszer összeomlása követné, nem csupán a magánadósságok nem teljesítővé válása miatt, de azért is, mert a görög bankoknak 30 milliárd euró követelésállományuk van a görög állammal szemben is.

Ebben a helyzetben az országnak "már nem maradna vesztenivalója", és szinte bizonyosan visszatérne a drachmához. E fejlemény bekövetkezte esetén a görög jegybank hozzákezdhet a pénznyomtatáshoz, és elláthatja a szükséges likviditással a hazai bankokat, a kormány pedig szuverén kötvények kiadásával kezdhetne hozzá a bankrendszer feltőkésítéséhez. Ennek ára a Commerzbank elemzői szerint ugyanakkor az új drachma drámai leértékelődése és az infláció "masszív megugrása" lenne.

A Fitch Ratings hitelminősítő hétvégi londoni elemzésében közölte, hogy szimulációs modelleket futtatott a görög eurótagság megszűnésének növekedési hatásairól. A cég kimutatta, hogy az euróövezet éves nominális hazai összterméke (GDP) valamivel meghaladja a 9400 milliárd eurót; a görög gazdaság ehhez tavaly 215 milliárd euróval, 2,3 százalékkal járult hozzá. A Fitch Ratings számításai szerint ez a csekély súly - valamint az a tény, hogy a görög gazdaság viszonylag kevéssé nyitott - arra vall, hogy a görög gazdaságot sokkolná a távozás az euróövezetből, de az euróövezet egészében ez nem okozna súlyos közvetlen hatást.

A Fitch szimulációs modellje mindazonáltal azt mutatja, hogy még szabályozott görög eurótávozás esetén is már az idén 0,6 százalékkal, 2014-re pedig 1,6 százalékkal lenne alacsonyabb az összesített euróövezeti GDP-érték, mint a cég alapeseti forgatókönyve esetén, amely nem számol Görögország távozásával.

A rendezetlen körülmények közepette bekövetkező, "járványos" hatású görög euróövezeti távozás a hitelminősítő számításai szerint már súlyos - a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalttal összemérhető, 3-4 százalékos - visszaesést okozhat a legnagyobb fejlett ipari gazdaságokban. A Fitch jelenlegi alapeseti előrejelzése az, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye az idén átlagosan 0,4 százalékkal visszaesik, jövőre 0,9 százalékkal, 2014-ben 1,5 százalékkal növekszik.

Sajtóvélemények – Athén már csak kegyelemért könyöröghet

A hétfői újsághírekben a legtöbb elemző örömét fejezte ki az ND győzelme felett, a szerkesztőségi cikkekben azonban szinte minden nagy külföldi sajtóorgánum kifejezi aggodalmát Görögország és az eurózóna bizonytalan sorsa felett. A konzervatív The Times szerint a görögök egyértelművé tették, hogy az eurózónában maradnának, a labda így most Brüsszel és a legnagyobb eurózóna tag Berlin oldalán pattog. A brit lap szerint ugyanis Angela Merkel fog majd dönteni a görögök sorsáról, ha továbbviszi sokat hangoztatott rigorózus megtakarítási politikáját, kérdéses, hogy Athén hosszú távon is az eurózóna tagja maradhat.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a liberális La Repubblica is, amely szerint a legnagyobb veszélyt az eurózónára nézve az jelentené, ha a politikusok a görög választási eredmények láttán hátradőlnének, abban a hitben, hogy sikeresen megoldották a közös pénz válságát. Az olasz lap szerint be kell indítani a növekedést Európában és ehhez legkésőbb nyár derekáig szükség van egy uniós növekedési paktumra.

A belga De Standaard szerint Görögország már csak „kegyelemért könyöröghet”, miután Brüsszelben világossá tették, hogy az eurózóna túlélné Athén kiválását. „Így a görög kormny kezében nem maradt semmilyen adu, reményük sincs a megállapodások újratárgyalására, az esetleges lazításra” – kommentálja a lap, amely szerint a görögök sorsából világosan látszik, hogy az eurózóna tagállamainak csak két választási lehetőségük maradt: az alávetettség, vagy a pénzügyi katasztrófa.