Mario Monti olasz miniszterelnök annyira megkönnyebbült péntek hajnalra, hogy még a futballról is szívesen beszélgetett a Brüsszelben rendezett uniós csúcstalálkozóra összegyűlt újságírókkal. „Büszke vagyok és nagyon örülök" - mondta az Azurri-szurkoló Monti, és szavait nem csak a focival kapcsolatban lehet értelmezni. Monti ugyanis a csütörtök délután kezdődött maratoni, 17 órás uniós csúcson megtörte az addig hajthatatlan vaskancellár Angela Merkel álláspontját, éppúgy, ahogy Balotelli megroppantotta a német védelmet az Európa bajnoki középdöntőben.
Az olasz miniszterelnök ugyanis bennfentes információk alapján mindaddig blokkolta a Merkel számára létfontosságú növekedési paktumról szóló szavazást, amíg ki nem csikarta a német kancellárból a Rómának és Madridnak kedvező feltételeket. Mindezt tette úgy, hogy néhány nappal ezelőtt megállapodott Angela Merkellel a paktum részleteit illetően és előzetesen áldását adta a tervezetre. Monti taktikája morálisan ugyan megkérdőjelezhető, ám mindenképpen sikeres volt: mint azt a péntek hajnalban nyilvánosságra hozott döntések is mutatják. (Lásd keretes írásunkat) A BBC szerint azonban az olaszok és a spanyolok a francia köztársasági elnöktől is komoly támogatáshoz jutottak. Francois Hollande ugyanis a növekedési paktumot tette egyik fő választási ígéretévé, így nem engedhette meg magának, hogy köztársasági elnökként mindjárt az első igazi kihívásnál kudarcot valljon. Párizs tehát látványosan megtörte az eddigi szoros együttműködését Berlinnel.
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli döntései nyomán Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy határozott: beterjeszti országa parlamentje elé jóváhagyásra a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozó uniós szerződést, az úgynevezett fiskális paktumot. Az új francia kormányzat álláspontja eddig az volt, hogy addig nem fogja ratifikálni a költségvetési fegyelmet javító és az államadósság csökkentését előíró uniós paktumot, amíg azt nem kísérik a gazdasági növekedést serkentő elemek.
Angela Merkel történelmi vereséget szenvedett.
A kancellárasszonyt Mario Monti előtt Barack Obamától kezdve az IMF vezetésén át, a legtöbb euróövezeti tagállam poltiikai-gazdasági elitje hiába próbálta meggyőzni arról, hogy járuljon hozzá a bajba jutott eurózóna tagállamok pénzhez jutási feltételeinek könnyítéséhez. Berlin még közvetlenül a csúcs előtt néhány órával is hivatalosan úgy reagált, hogy ezek a feltételek számára a szorosabb uniós ellenőrzést nyújtó garanciák - azaz a politikai unió irányába tett határozott lépések - nélkül elfogadhatatlanok. Merkel már péntek reggel próbálta finomítani a bejelentéseket - például nem kaphatnak minden kontroll nélkül pénzt a bajba jutott tagállamok - ám mind a sajtó, mind az elemzők, mind otthoni ellenzéke számára nyilvánvaló lett, hogy vajpuhára engedett az egykori vaskancellár. A német szociáldemokraták például máris megszellőztették, hogy nemet mondanak az ESM rendszerre, ami újabb belpolitikai bonyodalmakhoz vezethet Németországban,
Ünnepelhetnek azonban az eurózóna válságának igazi okozói, a dél-európai tagállamok, amelyek brutális adósságokat halmoztak fel a bőség évtizedeiben. A spanyol és az olasz államkötvények árazása azonnal zuhanni kezdett, a spanyol CDS árazás néhány óra alatt 0,53 százalékpontot esett, így egyelőre elmúlt annak a veszélye, hogy Madrid és Róma finanszírozása ellehetetlenüljön. A megállapodás a magukat mártírnak tekintő görögök számára is előnyös lehet, hiszen ennek alapján újratárgyalhatják a trojka által rájuk kényszerített megszorításokat. Athén azzal érvelhet, hogy Görögországra ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint más tagállamokra. Gyengíti azonban a görög tárgyalási pozíciókat, hogy nem csak az EFSF forrásokból tartotta életben Brüsszel a görög államháztartást, hanem például az EKB is finanszírozta a görög bankrendszert. Szintén durroghatnak a petárdák most Dublinban is, ahol az írek is reménykedhetnek Brüsszel és az IMF korábbi kőkemény megszorításokkal járó feltételeinek újratárgyalásában.
Év végén lesznek időpontok
Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a brüsszeli találkozó maratonira nyúlt első napja után, hajnalban azt mondta: a hosszú távú folyamat célja, hogy az euró egyre szélesebb körű használatát visszafordíthatatlanná tegyék. A görög adósságválság kezdete és tovagyűrűzése óta jelen van az európai aggodalmak között egyes országok euróövezetből való kilépésének veszélye, amelyből az uniós vezetők azt a következtetést vonták le, hogy a közös pénzt használó országoknál hosszú távon el kell érni a tényleges gazdasági uniót.
Mint Van Rompuy beszámolt róla, az uniós tagállamok vezetői arra kérték őt és három segítőtársát, hogy részletezzék a mostani ülés elé terjesztett jelentésüket a hosszabb távú folyamat során szükséges lépésekről. Egyúttal egyetértettek azzal, hogy a folyamat négy építőelemen alapuljon: az egységes pénzügyi, a költségvetési és az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszeren, valamint a "megerősített demokratikus legitimitás és számon kérhetőség" építőelemén.
Herman Van Rompuy José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel, Mario Draghi európai központi banki elnökkel és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját vezető Jean-Claude Junckerrel dolgozta ki a most lényegében jóváhagyott jelentést. Az uniós elnök közölte azt is, hogy a folyamat során rendszeresen konzultálnak az uniós tagállamok kormányaival és a többi EU-intézménnyel. Az elhatározás értelmében év végére már olyan tervet dolgoznak ki, amely időpontokat is tartalmaz az egyes fázisok várható befejezésére. Az októberi csúcstalálkozón a kormányfők elé terjesztenek egy előzetes jelentést e munka állásáról.
A terv konkrétabb elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. A felvetések között említették az euróövezeti országok belső adósságának közössé tételét, azaz közös eurókötvények kibocsátását is - egyelőre nem világos, hogy ebben is teljes egyetértés van-e a tagállamok között.
Orbán: Nem várhatunk Brüsszelre!
A pénteken véget ért brüsszeli EU-csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak a tanácskozás után. A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a csúcs központi gondolata volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát Orbán Viktor szerint összhangban van a magyar törekvésekkel.
A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak, az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatásokkal már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, azért szerinte azt nem szabad gyengíteni.
Elmondta, hogy ez év végéig akarják lezárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretek vitáját, aminek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénzt lesz kohéziós célokra.
Magyarország nem várhat a saját növekedési programjának elindításával az európai uniós döntésekre, "mert akkor csak a jóisten tudja, mikor indulnak be a mi növekedést elősegítő programjaink" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még a csúcs első napján.
Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában - hangsúlyozta Orbán Viktor, de megjegyezte: "az eltökéltség szavakban erős, tettekben azonban még gyenge". Azzal kapcsolatban, hogy milyen fajta jövő irányába halad az Európai Unió, a magyar miniszterelnök megállapította: ma még minden részletkérdés tisztázatlan.
"Egyelőre nem szabad túlságosan előre szaladni, és túlságosan okosnak lenni" - mondta, és hozzátette: Európa integrációs történetében időnként hatalmas, "toronyóra lánccal" jellegű bejelentések hangzanak el. Ő maga "az óvatos, mértéktartó beszéd híve" ebben az ügyben - mondta. A kormányfő szerint mindazonáltal az irány világos: akik bent vannak az eurózónában, "nem tudnak életben maradni másképpen, csak ha létrehoznak egy erőteljes bank-, fiskális és politikai uniót".
"Nekünk, magyaroknak azt a kérdést kell tisztázni, hogy mi mit akarunk. Mi kormányozzuk magunkat, vagy valaki más kormányozzon bennünket? Ez itt a döntő kérdés. Ezért én most óvatosságot és kivárást javaslok. Nem vagyunk tagja az eurózónának. Nézzük meg, hogy mire jutnak, tanulmányozzuk a részeredményeket, és majd ha eljön az idő, ez évek múlva lesz, döntsünk arról, hogy kell-e valamit lépnünk" - fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozta emellett, hogy otthon eközben "egyetlen perc veszteség nélkül" cselekedni kell a növekedési program beindításával.
Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak, az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot.
