Németország részt vehet az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerben (ESM), de biztosítani kell, hogy nem hárul rá nagyobb teher az eredetileg tervezett 190 milliárd eurónál - így szól a Karlsruhe-ban székelő német Szövetségi Alkotmánybíróság szerdai döntése.

A 2011. nyári elemzéseket újraolvasva szembetűnő, hogy az ideihez nagyon hasonló folyamatok és problémák mozgatták akkor is a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, a legfontosabb (mindenekelőtt az eurózóna adósságválságát érintő) kérdésekben azonban azóta sem születtek meg a megnyugtató döntések.

Jó vállalati eredmények jellemezték a tegnapi napot Amerikában. Közben Európában is gőzerővel indul a gyorsjelentési szezon, ahol szintén mintha inkább a jobbat jelentők lennének túlsúlyban. 

Alig oszlottak el a viharfelhők az euróövezet fölött, máris itt az újabb pánikroham: a spanyol tartományok segítségért könyörögnek a mentőalapból, a sajtó találgatásai szerint Görögország akár már szeptemberben csődbe mehet, a hitelminősítők pedig megsemmisítő pofonokat osztanak az eurózóna legerősebb tagállamainak. A rossz hírek áradata most már a gazdaságiban is érezteti hatását, több éves mélypontra süllyedt a beszerzési menedzser index az euróövezetben, ami negatívan befolyásolja a magyar kis- és középvállalatok exportkilátásait.

A befektetőknek rá kellett döbbennie, hogy az ESM használatának vannak még akadályai. Nevezetesen, a német alkotmánybíróságnak még meg kell vizsgálnia, hogy a német törvényekkel összhangban van-e az ESM működése. Ha ez néhány hetet vesz csak igénybe, akkor nincs baj, de ha hónapokat, akkor a segélymechanizmus megakadhat. Nahát, most ettől is lehet félni.

Három-hat hónapon belül ellehetetlenül Olaszország és Spanyolország piaci finanszírozása, és ezzel megkezdődik az euróövezet felbomlása, ha nem indulnak el a szükséges reformok, a fiskális unió, a bankunió és a transzferunió kialakítása - véli Nouriel Roubini.

Egyre nagyobb a nyomás az EKB-n, hogy csökkentse az irányadó kamatrátát. Már korábban is várta a befektetők egy csoportja, hogy az EKB alapkamata 1%-ról 0,75%-ra csökken, de mostanra egyértelműen ilyen jellegű lépést szeretne látni a befektetők jelentős része.

Hatalmas száguldást láthatunk pénteken szerte a világban. Az öröm jogos, a shortosok kipattanása is. Kérdés, hogy tud-e tartós emelkedés jönni, de ezt nehéz megválaszolni. 

Megkezdődik az, ami akár meg is változtathatná Európa arcát, s jelentős lépés lehetne az Európai Egyesült Államok létrejötte felé. A kérdés, hogy valóban az lesz-e.

Több fontos esemény is áll Angela Merkel előtt a következő két napban, amelyek végeredményben ugyanarról a kérdésről fognak dönteni: változik-e Németország álláspontja a kialakult európai krízis kezelését tekintve, meg tudja-e állítani a német kancellár az egyre többek szerint a felbomlás felé robogó euróövezet szétesését. Berlin szorosabb politikai integrációt szorgalmaz, míg az euróövezet kormányai monetáris lazításokat szeretnének. Soros György szerint pedig Németországnak be kellene indítania saját Marshall-segélyét.

Ha a hivatalos előrejelzéseknek hinni lehet, a legcsekélyebb különbséggel sikerült elkerülni azokat a hosszabb távon jelentkező, illetve a közvetlen katasztrófával fenyegető kockázatokat, amelyek nyilván felmerültek volna, ha a görögök a kiszállás mellett (és makacsul az euró ellen) szavaztak volna - véli Neil Staines, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.

A vasárnapi görög választások hatására jelentős erősödést produkált a forint és a BUX, de a hétfői jó hangulat nem tartott ki a nap végéig, a Spanyolországgal kapcsolatos félelmek miatt.

Az európai válságkezelés lényeges pontjaiban egyetért egymással Angela Merkel német kancellár és José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke - mondta kedden Brüsszelben az Európai Bizottság elnökének szóvivője. Barroso az előző napon Berlinben járt, és megbeszélést folytatott a német kancellárral. találkozón "nagyon erős egyetértés" alakult ki például a bankunió kérdésében.

Mindenki ugyanazt tudakolja: „Mi lesz, ha Görögország csődöt jelent, és kilép az euró övezetből?" Ez a kérdés aztán több sürgősen megválaszolandó dilemmához vezet: A csőd rendben vagy zavarok közepette zajlik-e le, és milyen következményekkel jár?

Furcsa száguldást láthattunk pénteken a magyar börzén. Míg Európa 3% körüli „szakadásban" volt, s a tengerentúli börzéken is jelentős lejtmenetet láthattunk, addig a magyar piac emelkedni tudott, immár második napja.

Az Európai Bizottság (EB) a kohéziós alapok folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntés feloldását javasolja Magyarország vonatkozásában. A június 22-i Ecofin-ülésen a mai bejelentéssel a kohéziós források befagyasztásának veszélye elhárult. A nyolc éve folyamatban lévő túlzott deficit eljárás lezárását azonban nem kezdeményezte az EB. Az unió központi intézménye ezen a napon ismertette az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelését és az egyes országokra szabott ajánlásokat. A jelentés egyebek mellett felvetette egy közös bankunió létrehozásának, és közös euróövezeti kötvénykibocsátás lehetőségét is.

A nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is - vélekedett Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója után. A magyar miniszterelnök szerint Budapestnek van B-terve arra az esetre, ha Athén mégis távozik az eurózónából, de „mindenki az A-tervért imádkozik." A görög válság beárnyékolta a csúcstalálkozót, a piacok viszont csütörtökön már túlléptek az előző napi sokkon, amely a forint piacán is feszült órákat okozott.

A növekedési paktum mellett az eurókötvények kérdése is napirendre kerül a május 23-i EU-csúcson. Az EUobserver hírportál szerint a várható konfliktus élét Herman Van Rumpuy vette el azzal, hogy a szerdai  EU-csúcs témájául egy új növekedési paktum kidolgozását jelölte meg.

Soros György a müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy Németország rossz irányba tereli Európát, amely így komoly biztonságpolitikai veszélybe kerülhet. A világ egyik legtekintélyesebb befektetője, gazdaságtudósa az alapblog.hu-nak adott interjúban kifejtette: pusztán durva megszorításokkal nem lehet célba érni, gazdaságélénkítésre is szükség van. Máskülönben végeláthatatlan deflációs spirál, társadalmi robbanások és új nacionalizmusok fenyegetnek a kontinensen.

Az európai kilátások gyászosak, az Európára és a világgazdaságra ható kockázatok magasak - mondta hétfőn David Lipton, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettese. Az IMF korábban figyelmeztetett arra, hogy a világgazdasági válság veszélyes új szakaszába lépett. Lipton most azt mondta: ez a szakasz már nem új, de veszélyesebb, mint valaha, a szeptemberben azonosított negatív irányú kockázatok megvalósultak. A hét végén kilenc eurótagállamot leminősítő Standard & Poor's szerint az európai döntéshozók „nem diagnosztizálták helyesen" a válság okait.

Az adósságválság az eurózóna magvát is sújtja, ez ügyben ne legyenek illúziók - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke Brüsszelben. A Financial Times internetes kiadásában megjelent cikk szerint elkészült az a tanulmány, amely az eurókötvények kibocsátásának lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A pillanatnyilag leginkább célravezető megoldásról még meg kell győzni Németországot is.