Athén árnyékában fejezték be informális csúcstalálkozójukat az Európai Unió tagállamainak vezetői Brüsszelben. A görög válság, az ország esetleges kilépése az eurózónából és az Európai Unióból uralta a megbeszéléseket. A csúcs után Francois Hollande, a nemrégiben beiktatott új francia elnök világosá tette az unió vezetőinek álláspontját: a június 17-ei szavazáson a görög választók az eurózónában és végső soron az Európai Unióban való maradás, vagy a távozás mellett fognak dönteni.

Ilyen egyértelműen még nem fenyegetőzött egyetlen uniós politikus sem, bár már a csúcstalálkozó előtt felröppent, hogy a tagállamok kormányai már megkezdték a vészforgatókönyvek kidolgozását arra az esetre, hogy ha Görögország mégis kilépne a valutaunióból.

A találkozó után a magyar kormányfő válságmegelőző konzultációnak nevezte az unió vezetőinek szerda esti Brüsszelben megrendezett informális csúcstalálkozóját, és leszögezte, hogy azon döntések nem születtek, a határozatokat a június végi csúcsértekezleten hozzák majd meg. Orbán Viktor szerint az unió vezetőinek általános megítélése az volt, hogy "egészen jól mentek a dolgok, amíg a görög választások be nem szakították az ajtót".

A szerdai kormányfői találkozó eredményei közül a miniszterelnök kiemelte, hogy a tanácskozást elnöklő Herman Van Rompuyt megbízták, összegezze akciótervben a júniusban várható döntéseket. Mint mondta, az asztalon legalább 15 különböző téma volt, ezeket foglalja majd össze az említett dokumentum. A témák közül kiemelte, hogy legyen-e közös euróövezeti kötvény, és ha igen, hányféle, legyen-e beruházási projektkötvény, szélesíthető-e a gazdasági növekedés elősegítéséhez szükséges új eszközök köre (például az Európai Beruházási Bank tőkeemelésével), módosítsák-e a költségvetési fegyelemről szóló uniós paktumot.

Görögországról is úgy tűnt, hogy olyan állapotban lehet tartani, amelyben - bár adósság elengedés mellett, de - képes lehet teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit - fejtette ki a miniszterelnök. A választás után azonban az a félelem költözött be az EU-ról gondolkodók fejébe, hogy egy euróövezeti országban anarchia, kormányozhatatlanság alakulhat ki, és csak a legrosszabb forgatókönyvek bontakozhatnak ki - tette hozzá.

A miniszterelnök fogalmazása szerint a szerda esti munkavacsorán mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, "Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és ... korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül".

Hangoztatta: csak olyan hozzászólás hangzott el, amely szerint Görögországnak maradnia kell az euróövezetben. Hozzátették azonban, hogy ehhez a görög népre is szükség van. A miniszterelnök kiemelte: a legfontosabb most a kommunizmus összeomlása után teljessé vált európai demokratikus intézményrendszer fenntartása és stabilizálása.

Van B-terv, de nem lesz kellemes

Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt is elmondta, a magyar kormánynak van elképzelése arra az esetre, ha az euróövezetben sikerül konszolidálni a ma zavarosnak tűnő helyzetet, de arra nézve is, mit kell csinálni, ha Görögország eurózónából való kilépésének - fogalmazása szerint rendkívül súlyos következményekkel járó, negatív - fejleménye bekövetkezne.

"A kormánynak van B-terve" - szögezte le a miniszterelnök. Mint elmondta, van elképzelésük egyebek között arról, hogy az esetleg elakadó nemzetközi állampapír-piaci helyzetben is hogyan kell finanszírozni az országot, hogyan és mely pontokon kell hozzányúlni a költségvetéshez, hogyan kell a szokásosokon túl extra növekedést gerjesztő "motorokat" mozgásba hozni. Megismételte ugyanakkor, hogy ezzel együtt az uniós vezetők "mindannyian azon imádkoznak, hogy az A-terv valósuljon meg".

„Egyre közelebb kerül az uniós tagállamok vezetőinek álláspontja a közös uniós betétbiztosítási alap tekintetében, ugyanakkor egyre mélyül a szakadék az közös eurókötvények kibocsátása kapcsán, amelyekről Angela Merkel német kancellár hallani sem akar" - mondta a GazdaságTV.hu kérdésére  Gabler Gergely az Equilor Befektetési Zrt. Senior elemzője Az elemző szerint a legnagyobb valószínűsége még mindig annak a forgatókönyvnek van, hogy Görögország az euróövezetben, illetve az Európai Unióban fogja megoldani fiskális problémáit.

Görögország kiválása esetén Közép-Kelet-Európára messze a legnagyobb kockázatot a pénzügyi járvány jelenti, mivel a térségi bankok erősen függnek az euróövezeti anyabankok finanszírozásától, amely jórészt rövid futamú hitelkeretek formáját ölti - áll a Capital Economics elemzésében. Ezeknek az anyabanki hitelkereteknek az értéke Magyarország, Horvátország és Bulgária esetében meghaladja az adott országok GDP-értékének 10 százalékát, Csehországban, Romániában és Lengyelországban pedig 5 százalék felett van.

Ha Görögország távozásának következményeit sikerül korlátok között tartani, akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy a közép-kelet-európai bankok külső támogatását a tulajdonos pénzintézetek hirtelen megvonják. Ha azonban Görögország kiesése a valutaunióból kiterjedtebb pénzügyi válságot okoz Nyugat-Európában, akkor elkerülhetetlennek tűnik a járvány átterjedése a felzárkózó európai térségre is - áll a Capital Economics elemzésében. A Capital Economics becslése szerint a legérzékenyebb országokban, köztük Magyarországon és Bulgáriában ez 2-3 százalékpontnyit is lefaraghat a GDP-növekedésből.

Forintgyengülést hoztak a görögök

Napról napra erősebben uralkodik el az a vélemény a piacokon, mely szerint a görög államcsőd elkerülhetetlen. Többek között emiatt látványosan gyengült az utóbbi hetekben a magyar forint, még a gyengélkedő euróhoz viszonyítva is: az euró árfolyama szerda délelőtt 303 forintig emelkedett. A szerdán tapasztalt hirtelen forintgyengülést volt görög miniszterelnök megszólalása váltotta ki: Lukasz Papademosz a Dow Jones hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy nem lehet kizárni hogy Athén  elhagyja az eurózónát. A piacok pedig már árazni kezdték ennek lehetséges következményeit, nevezetesen azt, hogy egy esetleges görög kilépésnek igen súlyos következményei lehetnek.  

„Görögország kilépésének következményeképpen a más mediterrán államok, az amúgy is nehéz helyzetben lévő Spanyolország és Olaszország finanszírozása is megnehezülhet, vagy akár lehetetlenné is válhat" - mondta Háda Bálint, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezető elemzője a Magyar Televíziónak. Ugyanakkor Pogátsa Zoltán a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense az MTV Este című műsorában úgy vélekedett, hogy a görögök kilépése nagyon valószínűtlen forgatókönyv. „Nem tartom reálisnak a kilépést az eurózónából, ha újra bevezetnék a drachmát, az minden valószínűség szerint szinte azonnal irtózatos mértékben leértékelődne, így a görög állampolgárok inkább euróban tartanák a pénzüket, tehát kimenekítenék betétjeiket az országból."

Visszatérés a 300-as szint alá

Ilyen előzmények után csütörtökön a fő kérdés az volt, hogy a pánik és hisztéria erősödik tovább, vagy a befektetők várakozó álláspontra helyezkednek a görög választások idejéig. A reggeli órákban a forint az euróval szemben mérsékelten 300 forint fölött várta a döntést, majd miután a közös európai pénz piacán enyhült némiképp a feszültség (az euró a dollárral szemben az 1,251-es szintről emelkedni kezdett, délutánra elérve 1,261 dollárt) a forint kurzusa is visszatért a 300 alatti tartományba. Az eurót 18 óra körül 299,00 forinton jegyezték.

A 300-as szint a korábbiakban igen erős ellenállási pontot jelentett, igy az elkövetkezendő napok (esetlegesen) hetek várhatóan ideges kereskedését figyelembe véve pozitív fejleményként lehet értékelni forint csütörtöki szereplését. Jelentős további erősödést azonban egyelőre nem valószínűsítenek a piaci szereplők.