Dinamikus és növekvő gazdaság híján Európa azt kockáztatja, hogy jelentéktelenné válik a globális színtéren. Olli Rehn szerint Európának olyan gazdasági növekedésösztönző intézkedéseket kell hoznia, amelyek már rövid távon éreztetik bizalomnövelő hatásukat. A finn liberális politikus úgy vélekedett, hogy az egységes piac továbbfejlesztését célzó reformintézkedésekkel 2020-ig akár 3 százalékkal is emelhető a GDP, adta hírül az MTI.
Az egyik lehetséges reformintézkedés lehet, hogy a monetáris unió tagországai közösen eurókötvényeket bocsátanak ki. Ily módon a gyengébb államok olcsóbban juthatnak forráshoz a nemzetközi pénzpiacokon köszönhetően a közösség erősebbik felének, és könnyebben tudnák finanszírozni az egyre dráguló államadósságukat. Ugyanakkor a pénz ára az erőseknek is megnőne, vagyis Németország és Franciaország veszít az üzleten.Nyáron Németország még mereven ellenállt a közös kibocsátásnak, és inkább a gyengélkedő euroövezeti tagok euromilliárdokkal való támogatása mellett voksolt. Szeptemberben Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott: az adósság közös vállalása nem oldja meg a kontinens adósságválságát. „Az eurókötvények ötlete abszolút rossz. A közös európai kamatpolitikához közös versenyképesség és közös költségvetési fegyelem kell. Ennek pedig nem az a módja, hogy közösen vállaljuk az adósságot”, idézte a Menedzsment Fórum a politikusasszony beszédét, melyet a frankfurti autókiállításon tartott.
A bizottság azonban már akkor is ez irányba tett lépéseket. Barroso több fórumon is hangoztatta az ősz folyamán, hogy hamarosan bemutatják az eurókötvény bevezetésének lehetséges módozatait. Ez a pillanat jöhet el november 23-án, amikor közzéteszik azt a dokumentumot, amely a közös fedezetvállalással kibocsátott „stabilitási kötvények” mellett érvel. „Ez biztosítaná az összes euróövezeti tagország finanszírozási igényét és még az amerikai kincstárjegyekkel konkuráló globális etalonként is szerepelhetne a nemzetközi piacon. A megoldás érvényesítené leginkább egy közös kötvény kibocsátás előnyeit, írja a Financial Times a dokumentumra hivatkozva. A kötvény teljes mértékben fedezné minden egyes tagország finanszírozási igényét, függetlenül költségvetése állapotától.
Államkötvény helyett?
Az MTI-n megjelent beszámoló szerint a tanulmány által vizsgált lehetőségek egyike volt az is, hogy a közösen kibocsátott eurókötvények váltsák le teljesen az államkötvényeket. A dokumentum megállapítása szerint ehhez alapjaiban át kellene alakítani az érvényes uniós szerződéseket, ami évekig is eltarthatna.
A tanulmány két olyan gyorsan bevezethető megoldást is felvázol, amelyben az eurókötvények nem váltanák le teljes egészében a tagországok szuverén kötvényeit. Az egyik megoldás hasonlítana a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalap által kibocsátott kötvényekhez, a másik pedig csak egy bizonyos határig fedezné az egyes országok költségvetési finanszírozási igényét, amely határ felett az országnak szuverén kötvények kibocsátásával kellene fedeznie hiteligényét.
Németország azonban mereven ellenzi a tagországok szuverén adósságának összevonását, mivel az csökkenti a „költekező” euróövezeti országokra ható kényszert költségvetésük rendbe tételére és lehetővé tenné számukra, hogy „potyázhassanak” az elsőrendű német szuverén besoroláson. Brüsszel szerint azonban Németországot meg lehetne győzni a megoldás előnyeiről, ha azt szigorú költségvetési normák betartásához kötnék.
Költségvetés csak engedéllyel
A tanulmány javaslatokat megfogalmaz meg Brüsszel nemzeti költségvetések feletti ellenőrzésének növeléséhez. Az egyik ilyen megoldás Brüsszel jóváhagyásától tenné függővé a 17 euróövezeti tagország költségvetésének elfogadását. A költségvetési gondokkal küszködő országok pénzügyei pedig valamilyen formában Brüsszel ellenőrzése alá kerülnének. José Manuel Barroso a dokumentum bemutatásakor várhatóan azonnal bevezethető javaslatokat is tesz majd Brüsszel ellenőrzésének fokozására az euróövezeti tagországok költségvetése felett.
A Financial Times által megtekintett kivonatos anyag szerint az euróövezeti tagországok kormányainak először Brüsszelhez kellene benyújtania költségvetési tervezeteiket ellenőrzésre, és csak ezt követően terjeszthetnék be azt parlamenti elfogadásra. Ma már egyértelmű, hogy nincs annyi eurómilliárd, amely elég lenne ahhoz, hogy a strukturális problémákkal küzdő periférikus államokat megmentse. A befektetők is elvesztették a hitüket az eddigi mentőmodell eredményességében.
