MTI Fotó: IMF/Stephen Jaffe
A magyar kormány rugalmasan és nyitottan áll az IMF/EU-tárgyalások elé, és kész minden pontot megvitatni, azonban nem politikai véleményekre, hanem érvekre van szüksége - mondta a kormányportál híradása szerint Orbán Viktor csütörtökön a külföldi sajtó képviselői előtt. A miniszterelnök kifejtette: Magyarország várja az Európai Unió érveit a vitatott törvényekkel kapcsolatban, és amennyiben ezek meggyőzőek, azokat el kell fogadni, nincs ok az ellenkezésre, a kormány kész megfontolni a jogszabályok módosítását. Péntek reggel a közszolgálati rádió műsorában azt mondta: a jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott uniós érvek között vannak olyanok, amelyekkel egyetért a magyar kormány, és nem látja akadályát azok elfogadásának, de vannak köztük olyanok is, amelyekben messze vannak az álláspontok. Az unió által kifogásolt másik két törvénnyel kapcsolatban kifejtette: bírói ügyekben az EU-nak nincs kompetenciája, „ez magyar ügy", az adatvédelmi biztos kérdése pedig „porszemnek tűnik a gépezetben".
Fotó: MTI
A miniszterelnök csütörtökön hangsúlyozta: Magyarország 2004 óta óta először lesz képes a deficitet - rendkívüli intézkedések nélkül - a GDP 3 százaléka alatt tartani. Pénteken pedig azt mondta a túlzottdeficit-eljárásról, hogy az a múltra nézve indokolt, a jövőre nézve viszont nem.
Az EU/IMF-megállapodás a miniszterelnök szerint nem a pénzpiacok elhagyását jelenti az ország számára, mert a piac és az IMF által rendelkezésre bocsátott források együttesen garantálják az ország gazdasági növekedését.
Fellegi-Lagarde találkozó
A Magyarország és a nemzetközi pénzügyi szervezetek közötti tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn kezdett megbeszéléseket Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF). Fellegi Tamás a héten több alkalommal találkozott az IMF vezetőivel, és csütörtökön, magyar idő szerint késő este Christine Lagarde-dal, az IMF-főigazgatójával tárgyalt. A magyar delegáció tagja Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke és Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, a főigazgatóval folytatott tárgyaláson részt vett Szapáry György washingtoni nagykövet is. A mostani megbeszélések célja - mint ahogyan azt a tárca szerdai közleményében hangsúlyozta - a hivatalos tárgyalások előkészítése és az előzetes álláspontok egyeztetése, és nem tárgya hivatalos szándéklevél tartalmának megvitatása és véglegesítése.
Fotó IMF/flickr
A Christine Lagarde főigazgatóval történt megbeszélés után Fellegi Tamás rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyen kijelentette: „Teljes mértékben megértjük, és egyetértettünk az IMF szakértőivel abban, hogy Magyarországnak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a magyar intézményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növekedés alapjait." Hozzátette: „Elismertük, hogy a két fő fókuszpontnak a piacok bizonyosságának és bizalmának, valamint a gazdasági növekedésnek kell lennie." Az MTI-nek nyilatkozva a tárca nélküli miniszter elmondta: az IMF-ben folytatott megbeszéléseinek minden szintjén szó esett a jegybank függetlenségének, valamint egy háromoldalú, magyar-IMF-EU megállapodásnak a fontosságáról, az alaptörvény rendelkezéseiről viszont nem.
A miniszter hozzátette, a jövő héten európai partnereivel tárgyal, hogy a nézetkülönbségek elsimítása után háromoldalú megegyezésre lehessen jutni a tárgyalások menetrendjéről és azok megkezdéséről.
Lagarde és Fellegi közleménye
„Rámutattam, hogy mielőtt a Nemzetközi Valutaalap eldönti, hogy mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából" - áll az IMF-főigazgatónak a tárgyalásokról kiadott nyilatkozatában. A kommünikében Christine Lagarde azt is leszögezi, hogy „az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásához".
Fotó: MTI
A magyar fél is közleményt adott ki az előkészítő tárgyalásról, amely szerint Christine Lagarde és Fellegi Tamás egyetértett abban, hogy Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megerősíti a piacok bizalmát a magyar gazdasági helyzetben, és lefekteti a fenntartható fejlődés alapjait az országban. A közlemény szerint Fellegi Tamás megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét amellett, hogy ezeket a célkitűzéseket megvalósítsa egy közös egyetértéssel elfogadott program keretében. A miniszter hangoztatta az időtényező fontosságát, s rámutatott, hogy Magyarországnak minden IMF-programról folytatott megbeszélésről egyeztetnie kell az unió vezetésével, ezért a magyar delegáció hamarosan megbeszélést folytat az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal is. A tárca nélküli miniszter kifejezte a magyar kormány készségét arra, hogy megvitassa a részt vevő felek valamennyi felmerülő aggályát.
Elemzők: első vagy második negyedév?
Londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtöki előrejelzése szerint „jó esély van arra", hogy már az első negyedévben megszületik a megállapodás Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között egy készenléti támogatási csomagról, és az ettől várható előnyök ismeretében a vitatott jegybanktörvény sem jelenthet „komoly akadályt" az egyezség előtt.
A Morgan Stanley bankcsoport prognózisa leszögezi, hogy előzetes várakozásaiknak megfelelően „az intenzív piaci nyomás" hatására a magyar hatóságok hangneme „sokkal békülékenyebbé vált", és a kormány most már kész előfeltételek nélkül tárgyalni a valutaalappal. A ház elemzői szerint egy 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program elégséges lenne a piacok megnyugtatásához. Előrejelzésük szerint az IMF/EU-segítség révén a következő hónapokban jelentősen csökkennek a magyar refinanszírozási kockázatok.
A tárgyalások elhúzódásával számolnak viszont más nagy londoni elemzőházak. A JP Morgan legutóbbi értékelésében 65 százalékos esélyt jósolt annak, hogy Magyarország és a valutaalap között létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti csomagról, de a cég ezt csak a második negyedévre várja. A Goldman Sachs bankcsoport elemzői is változatlanul arra számítanak, hogy a magyar kormány végül egyezségre jut egy IMF/EU-programról, de azzal is kalkulálnak, hogy a vitatott - főleg az MNB-vel kapcsolatos - ügyek miatt lassú lesz a haladás. A Morgan Stanley közgazdászai viszont ezzel kapcsolatban azt írták csütörtöki elemzésükben, hogy - tekintettel a helyzet súlyosságára - „erősen logikátlannak tűnne a kormány szemszögéből egy piaci roham megkockáztatása, ha a védőháló viszonylag alacsony áron elérhető". A ház szerint ebből a szempontból „az új MNB-törvény sem komoly akadály, ha a kormány valóban egyezségre akar jutni".
A Capital Economics csütörtökön a magyarországi fejlemények térségi „járványkockázatáról" állított össze befektetők számára értékelést, és ebben azt írta, hogy ha a magyar válság eszkalálódna is, az csak korlátozott hatással lenne más térségi piacokra. Magyarország problémáinak kulcstényezője ugyanis a ház elemzői szerint „a gazdaságpolitikai döntéshozatal véletlenszerű jellege, amely elriasztja a befektetőket". A Capital Economics úgy értékeli, hogy a felzárkózó európai térségben sehol máshol nem alakult ki ilyen mértékű „hitelességi deficit" a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. A megítélésbeli különbséget jelzi, hogy szeptember óta a forint 13 százalékkal, a lengyel zloty - a térség második legsebezhetőbb országának valutája - viszont csak 7 százalékkal gyengült az euróval szemben, és a lengyel kötvényhozamok is jórészt stabilak - áll a ház csütörtöki londoni elemzésében.
