Most engedünk, vagy nem engedünk az IMF-nek?

A magyar kormány reményei szerint még idén folytatódhatnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Erről Varga Mihály tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője beszélt egy keddi konferencián. Ugyanakkor november elsején az IMF külkapcsolati igazgatója azt mondta: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy delegációt küldjön Magyarországra. Az MGYOSZ hétfői közleménye azt hangsúlyozta, hogy a hazánk iránti bizalom helyreállításához nagy szükség lenne a megállapodásra. Szerdán az Európai Bizottság előrejelzéséből kiderülhet, hogy Matolcsy két, összesen 764 milliárdos csomagja elegendő biztosíték-e a fenntartható költségvetési pályához.

Még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal – ebben bízik a magyar kormány Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerint, aki egy keddi budapesti konferencián azt is megismételte, hogy a kabinet egy elővigyázatossági megállapodás megkötésére törekszik.

Továbbra sincs időpontja annak, hogy mikor folytatódnak a hivatalos tárgyalások az IMF és Magyarország között – ezt Gerry Rice, a IMF külkapcsolati igazgatója válaszolta november elsejei washingtoni sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére, hozzátéve: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy missziót küldjön Magyarországra.

Fenntartható költségvetési konszolidáció kellene

Mit mondtak januárban?
Idén január elején Orbán Viktor azt nyilatkozta: „Mindenki biztos lehet abban, hogy a tárgyalások alatt a kormányzat nem nyújt be gazdasági vonatkozású törvényjavaslatokat a Háznak”, hiszen megszülettek az új gazdasági rendszert felépítő törvények, ezért a következő hónapokban nem szerepel a parlament napirendjén semmilyen gazdasági jogszabály. Fellegi Tamás tárgyalásokért felelős miniszter – Varga Mihály elődje – ez év elején többször is hangsúlyozta: a magyar kormány kész feltételek nélkül leülni tárgyalni, és mindenről tárgyalni, s kész megfontolni minden észrevételt – ha az az eredeti szándékát nem változtatja meg. Azt is hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy a kormány akármilyen feltételt is elfogadna.
Rice hangsúlyozta: a tárgyalásokon való érdemi előrelépéshez arra lenne szükség, hogy a magyar kormány „világosan jelezze: az IMF-et és az Európai Bizottságot értékes partnernek tekinti a reformkiigazítási folyamat tervezésében, és hogy világosan elkötelezze magát az olyan intézkedések mellett, amelyek biztosítják a pénzügyi kiigazítást és előmozdítanák a növekedést”. Az IMF külkapcsolati igazgatója megismételte, hogy a valutaalap fő irányvonalait az IMF–EU-küldöttség legutóbbi budapesti egyeztetéséről július 26-án kiadott sajtóközlemény tartalmazza. Ez megállapítja, hogy „a magyar gazdaság továbbra is számos, a magas állam- és külső adóssággal, a banki mérlegekben lévő feszültségekkel, a gyenge bizalommal és a magas kockázati prémiummal kapcsolatos, egymáshoz szorosan kötődő kihívással néz szembe”, emellett rövid távon kulcsfontosságú kihívás a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása, és ezzel egy időben egy robusztusabb növekedés alapjainak megteremtése, ami az életszínvonal javulásának szükséges feltétele.

A közlemény azt is leszögezi, hogy a gazdaságpolitikának arra kell törekednie, hogy fenntartható módon haladjon előre a szükséges költségvetési konszolidációval, állítsa helyre a pénzügyi szektor szilárdságát, üzletbarátabb környezetet hozzon létre, és támogassa a strukturális reformok végrehajtását.

 Az Európai Bizottság holnap teszi közzé előrejelzését, amelyből kiderül, hogy a magyar kormány legújabb, összesen mintegy 700 milliárd forintos megszorító intézkedéseit megfelelőnek tartja-e.
Varga Mihály keddi előadásában úgy fogalmazott: jó két hete megy a számolás, meg a „huzavona” a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy 3,1 vagy 2,9 százalék lesz-e a jövő évi a hiány. Szerinte rossz logika, ha 1-2 tized százalékponton vitatkozunk, inkább azt kellene értékelniük nemzetközi szervezeteknek, hogy Magyarország már nem 6-7 százalékos hiányt produkál, mint néhány éve.

A tárca nélküli miniszter úgy vélekedett, ilyen szempontból az IMF sokkal „korrektebb”, vele inkább a döntések minőségéről folyik a vita, míg az Európai Bizottság szigorú könyvelőként akarja betartatni a hiány mértékét. Az uniós testület egyébként szerdán teszi közzé előrejelzését, amelynek alapján megítélhető lehet, hogy a magyar kormány legújabb, összesen 764 milliárd forintos megszorító intézkedései elegendőek-e. Előzetes információk szerint ezek a lépések nem kielégítők, mivel nem a fenntartható konszolidáció irányába mutatnak, hiszen zömmel adóemeléseket tartalmaznak, és kifejezetten a növekedés ellen hatnak. Így várhatóan fennmarad majd a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás.

Médiakampány 200 millióért
Az LMP információt kért a miniszterelnöktől az októberi 200 millió forintos IMF-kampányról, amelyet a Miniszterelnökség rendkívüli sürgősséggel hirdetett meg. Az adatkérésére érkezett – sokáig kallódó – válasz szerint a rendkívüli sürgősséget az alapozza meg, hogy az IMF-tárgyalások 2012. nyári folytatását követően a forint árfolyama és az államadósság finanszírozhatósága is javult. A tárgyalásokkal kapcsolatos szeptemberi politikai viták és az ezt követően a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedt téves, megalapozatlan információk viszont a piaci szereplők körében is növelték a bizalmatlanság mértékét. A kormány annak érdekében, hogy az ország számára kedvező feltételekkel tudja lezárni a tárgyalásokat – a megegyezési hajlandóságát demonstrálva – a 2013-as költségvetés általános vitáját is elhalasztotta, hogy biztosítsa az IMF-feltételeinek teljesítését. A kampányban a kormány többek között tiszteletet és bizalmat követelt az IMF-től, hirdette, hogy „nem adjuk fel Magyarország függetlenségét” és deklarálta, hogy „nem engedünk az IMF-nek”.
Ki követelt, és mit?

Egyes sajtóhírek szerint a valutaalap számára a magyar kormány eddigi időhúzó taktikája és ellentmondásos megnyilvánulásai után az IMF-ellenes kormányzati hirdetési kampány adta meg a végső lökést a tárgyalások nemhivatalos felfüggesztésére. Az október eleji kampány többek között IMF-követelésként megjelenített megszorító intézkedések elutasításáról szólt, a követelések valódiságát már megjelenésükkor többen megkérdőjelezték.

Varga Mihály egy héttel ezelőtt, Veres János szocialista országgyűlési képviselő írásbeli választ igénylő kérdésére válaszolva úgy emlékezett a hiteltárgyalások júliusi szakaszára, hogy ott döntően „az aktuális makrogazdasági környezet, a költségvetési hiány, a fenntartható adósságkezelés, a munkaerő-piaci szabályozás és a versenyképesség témakörét érintették”. A tárca nélküli miniszter szerint az egyeztetések lezárultával a valutaalap előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azokra a területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása van szükség.

Amit kértek

A tárca nélküli miniszter erről ezt írta: „Ilyen javaslat volt többek között a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bank műveleteire való kiterjesztésének visszavonása, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, az egykulcsos adórendszer felülvizsgálata, az állam méretének további csökkentése, a szociális támogatási rendszer célzottabbá tétele, a bankadó eltörlése, a közösségi közlekedés állami támogatásának felülvizsgálata és a helyi önkormányzatok kiadásainak mérséklése.”

Az kellene, hogy a magyar kormány világosan jelezze: az IMF-et és az Európai Bizottságot értékes partnernek tekinti a reformkiigazítási folyamat tervezésében, és hogy világosan elkötelezze magát az olyan intézkedések mellett, amelyek biztosítják a pénzügyi kiigazítást, és előmozdítják a növekedést.
A kampányban szereplő ingatlanadót vagy a családi támogatások csökkentését tehát nem kérte a valutaalap. Mint ahogyan a magyar kormány IMF-nek küldött válaszlevelében szereplő nyugdíj- és munkavállalói jövedelemcsökkenés sem. Ezekről ugyancsak Varga Mihály válaszából értesülhettünk: kabinet ugyanis azt közölte tárgyalópartnerével, hogy ezeket az intézkedéseket továbbra sem támogatja.

Bizalomhiány

Varga Mihály szerint külföldről sokkal nagyobb gyanakvással figyelnek mindent, ami a magyar államháztartással történik, nehogy megismétlődjék az, ami az elmúlt három választási évben, amikor is mindig fellazult a fiskális politika. Ezt most „nem engedhetjük meg magunknak”: idén és jövőre is tartani kell a 3 százalék alatti bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiánycélt.

 A tranzakciós adó bevezetését, majd megduplázását, a bankadó prolongálását, valamint az iparűzési adó kiterjesztését az MGYOSZ növekedést visszafogó, megkérdőjelezhető döntésnek tartja.
Az MGYOSZ hétfői közleménye szerint a legnagyobb problémát a magyar gazdaságban jelenleg a bizalom hiánya jelenti, ezért nem is értékelhető az ország valós állapota kizárólag gazdasági mutatószámok alapján. Futó Péter, a munkaadói szervezet szerint a mostani helyzet sajátossága, hogy a bizalmi válság miatt az európai recesszió-stagnálás szintjénél is rosszabb eredményeket mutat fel Magyarország. A bizalom és a kiszámíthatóság helyreállítása éppen ezért minden szinten – a vállalatok, a bankok, a kormány, a tőkepiacok és a hazai és nemzetközi befektetők szintjén – elengedhetetlen. Ebben döntő szerepe lehet egy Magyarország számára előnyös IMF-megállapodásnak, amelynek megkötését az MGYOSZ létfontosságúnak tartja, hiszen egyrészt olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását, másrészt segíthet kikerülni a túlzottdeficit-eljárásból is.

Irina Ivascsenko, IMF magyarországi irodavezetője a Reuters budapesti irodájának írásban tett nyilatkozata szerint is a kormány legutóbbi adóügyi intézkedései szembemennek a valutaalap ajánlásaival. Ivascsenko arra is hivatkozik, hogy korábban is kifejtették: a költségvetési kiigazító intézkedéseknek a kiegyensúlyozott konszolidációra kell összpontosítaniuk ad hoc adóintézkedések helyett.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo