A minimálbért egy EU-s szabályozás miatt is legalább 10 százalékkal, vagy a feletti mértékben kell majd emelni, ami feszültségekhez is vezethet a munkaerőpiacon.

Ne a kisnyugdíjasok járjanak megint rosszul.

A különböző területeken felszabaduló munkaerő és a turizmus-vendéglátás területén meglévő munkaerőhiány „összepárosítását” célozta meg egy 2018-ban elindított program, aminek eredményeit a Covid-sújtotta piacon is lehet hasznosítani.

Orbán Viktor miniszterelnök belengette a 200 ezres minimálbért. A kormányzati célkitűzéssel a munkáltatói érdekképviseletek is egyetértenek, miközben az emelés mértéke nagyban függ majd az inflációtól, továbbá attól, hogyan alakul a magyar gazdaság teljesítménye a következő években.

Döbbenten olvasták a szakszervezeteknél a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének többpontos javaslatát, amelyet az MGYOSZ  vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával azonnali egyeztetést követel.

A gazdasági válság kezelésére többpontos javaslattal állt elő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ).

Az MGYOSZ elnöke szerint nem kellene megállni 11,5 százaléknál.

A szakképzés megreformálásával segítene az MGYOSZ a munkaerőhiányon, a problémák feltérképezése érdekében párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal.

Nem érdemes kisebb célt kitűzni Szijjártó Péter szerint, mint, hogy a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítsuk a térségben a leghatékonyabban összekapcsolva a termelést a digitalizációval, valamint, hogy a legversenyképesebb kutatás-fejlesztési helyszínné váljon.

Balogh Zoltán szerint a gazdaságnak sem okozna gondot a plusz munkaszüneti nap, sőt a turizmusnak még jót is tehet. A munkaadói szervezetek ugyanakkor határozottan nem támogatják az ötletet.

A törvényi keretek adottak az eredményes szakképzéshez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint, hiszen a foglalkoztatáspolitika legfontosabb eszköze az oktatáspolitika, de számos, jórészt örökölt, illetve hosszabb idő alatt kialakult komplex probléma terheli a rendszert jelenleg, melyekre komplex válaszok szükségesek.

Elkerülhetetlenné vált, hogy Magyarország a határon túlról pótolja a munkaerőhiányt, emellett a jövőben kiemelt szerepet kell szánni a munkapiacon a roma népességnek - érvelnek a legnagyobb hazai munkaadói szövetségnél.

Célzottan keresni kellene a "kulturálisan beilleszthető", külföldről érkező munkaerő bevonásának lehetőségeit az MGYOSZ munkaerőhiány orvoslására vonatkozó javaslata szerint. A szervezet emellett hatékonyságnövelést, aktív munkaerőpiaci eszközök bevetését és az elvándorlás megállítását szorgalmazza többek között.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy, elsősorban az adózást érintő javaslattal állt elő a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. A szervezet szerint az állam elégedjen meg a versenyszféra munkával kapcsolatos terheinek reálértéken történő szinten tartásával.

Idén az Európai Unióban 1,4 százalékos gazdasági növekedés várható, 2015-re azonban már 1,7 százalékos emelkedést jósolnak. Magyarországon ugyanakkor az idei évben 3 százalékos, 2015-ben pedig 2 százalékos GDP emelkedést prognosztizálnak.

A szociális párbeszéd alapfeltétele a tisztes munkának, azaz annak, hogy a munkavállalók szabad, egyenlőségre épülő, biztonságos, emberséges körülmények között dolgozhassanak. A norvég jóléti társadalmat megalapozó intézményesített háromoldalú dialógus modelljének terjesztését tűzte ki célul a Norvég Alap a programjában, melyen keresztül hazánkban az MGYOSZ is igyekszik elősegíteni a szociális párbeszéd erősödését.

A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban. Magyarország az éves GDP-jének két százalékát veszíti el emiatt. A MGYOSZ ezért megoldási javaslatokat dolgozott ki a helyzet javítására.

A magyar kormány reményei szerint még idén folytatódhatnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Erről Varga Mihály tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője beszélt egy keddi konferencián. Ugyanakkor november elsején az IMF külkapcsolati igazgatója azt mondta: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy delegációt küldjön Magyarországra. Az MGYOSZ hétfői közleménye azt hangsúlyozta, hogy a hazánk iránti bizalom helyreállításához nagy szükség lenne a megállapodásra. Szerdán az Európai Bizottság előrejelzéséből kiderülhet, hogy Matolcsy két, összesen 764 milliárdos csomagja elegendő biztosíték-e a fenntartható költségvetési pályához.

Az MGYOSZ álláspontja szerint a legnagyobb problémát jelenleg a magyar gazdaságban a bizalom hiánya jelenti. Éppen ezért nem is értékelhető jelenleg az ország valós állapota kizárólag gazdasági mutatószámok alapján, amelyek egyébként meglehetősen borús képet mutatnak.

Az Európai Unió országaiban a káros munkahelyi stressz a GDP mintegy 4 százalékának megfelelő veszteséget okoz. A káros stressz csökkentése és megelőző lépések ösztönzése érdekében az Európai Bizottság IOSHA2 néven 6 országot felölelő kampányt indított, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége koordinál. A kampányt záró nemzetközi konferencián az egyes országok képviselői megosztották tapasztalataikat és bemutattak jó vállalati gyakorlatokat.

A munkavállalók egészsége, közérzete hatással van a munkavégzésükre, mindez hosszú távon a vállalatuk teljesítményét is befolyásolhatja. Az Európai Bizottság finanszírozásában, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének koordinálásával 6 országban megvalósuló IOSHA2 program a prevenciót helyezi előtérbe. Az MGYOSZ tájékoztató, egyben megoldásokat kínáló kampányának központi üzenete: „STOP STRESSZ! Legyen boldog és egészséges!", amely a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésével érhető el.

Az Európai Unió országaiban a munkahelyi stressz által okozott bevételkiesés és a jelenséggel összefüggő kiadások összege a GDP 4 százalékára tehető. A túlzott stressz a második leggyakrabban előforduló munkához köthető egészségügyi probléma, amely a munkahelyi hiányzások 50-60 százalékának hátterében áll. A kialakult helyzet egyszerre jelent tehát komoly egészségügyi és gazdasági problémát.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az általa képviselt mintegy hatezer vállalat sikerességének szempontjából meghatározó jelentőségűnek tartja, hogy az IMF/EU-tárgyalások gyorsak és eredményesek legyenek.

A hazai cégek a jelenleginél összehangoltabb, átgondoltabb változásokat szorgalmaznak az oktatási rendszerben - derül ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tagvállalatai körében végzett felmérésből. A legnagyobb probléma, hogy az iskolából hozott tudás minőségét szinte minden megkérdezett munkáltató kifogásolta.

Túlzott adminisztratív terhet ró a vállalkozásokra az idén bevezetett környezetvédelmi termékdíj, amelyek így a külföldi vetélytársaikkal szemben is hátrányba kerülnek - közölte a versenyszféra 60 százalékát képviselő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), amely szerint „mindenképpen szükséges" a szabályozás átgondolása.

Az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetése ellen tiltakozik csütörtöki közös közleményében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint ugyanakkor az új előírások a korábbiaknál jóval pontosabban rögzítik a költségtérítésben részesíthetők körét.

Az unió válságkezelő lépései önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy a tagállamok túljussanak a krízisen, szögezte le Andor László az MGYOSZ konferenciáján. Az EU-ban elindult a második európai szemeszter: gyakorlatilag működik a gazdaságpolitikában, valamint a fiskális politikában létrehozott új szemlélet. Az unió iránti bizalom azonban meggyengült.

Az európai uniós források felhasználásának mielőbbi átcsoportosítását javasolja az MGYOSZ annak érdekében, hogy a tartós, de már rövid távon is érzékelhető gazdasági növekedést és munkahelyteremtést biztosító projektek kapjanak ilyen pénzügyi támogatást. A munkaadói szervezet ezzel összhangban ágazati szintű, a kormány és az egyes szakterületek által közösen kidolgozott jövőképeket látna szívesen, amelyekhez a vállalatok a stratégiájukat igazíthatják.

Nemzetközi és hazai szinten egyaránt intenzívebb egyeztetéseket, az érintettekkel folytatott szorosabb együttműködést javasol a Kormány számára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. A munkaadói szervezet szerint ez a Magyarország iránti bizalom helyreállításának nélkülözhetetlen eszköze.

Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük.

Egyre inkább az unión kívül fogják megvalósítani K+F+I beruházásaikat az európai nagyvállalatok, komoly versenyhátrányt okozva ezzel az EU-nak - derül ki az Európai Bizottság által közzétett jelentésből. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint mielőbbi beavatkozásra van szükség e káros folyamatok visszafordítása érdekében uniós és hazai szinten egyaránt. 

A kormány rendeletben rögzítené a magánszektorra vonatkozóan 2012-től két éven keresztül a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek emelésének mértékét. Mindez az MGYOSZ véleménye szerint a piacgazdasággal nem összeegyeztethető megoldás, és veszélyezteti a munkahelyteremtéssel kapcsolatos kormányzati törekvések teljesülését is.

Megéri az összes munkatársat bevonni a munkavállalók pénzügyi részvételét biztosító programokba, mert így nő cég iránti lojalitás, az alkalmazotti összefogás, illetve a dolgozók tulajdonosi, részvényesi tudata is erősödik - derül ki az MGYOSZ által irányított, valamint a Deloitte szakmai támogatásával megvalósuló kutatásból.

A fizetési határidők és késedelmi feltételek szabályozására tett javaslatokat összegző irányelvtervezet kapcsán az MGYOSZ és az MKIK közös állásfoglalást fogalmazott meg. Szerintük bár a határidők betartatása már rövidtávon is akár eurómilliárdokat pumpálhat vissza az Unió gazdaságába, az irányelv több ponton hátrányosan érinti majd az üzleti vállalkozásokat.

A piacgazdaság alapvető értékeihez kellene visszatérni, hogy kilábalhassunk a válságból és az európai gazdaság valóban növekedési pályára állhasson - áll abban a napirendben amit a Gyáriparosok Országos Szövetségét is magába foglaló BUSINESSEUROPE állított össze az Európai Unió számára.

A kérdésben nem értett egyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének mai csúcstalálkozójának két előadója, Csaba László akadémikus és Dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

2010 január és 2011 június között Spanyolország, Belgium és Magyarország egymást követően látja majd el az Európai Unió elnökségi feladatait. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a spanyol (CEOE) és belga (FEB) gyáriparosok szövetségével közösen kidolgozta az európai munkaadók erre az időszakra vonatkozó prioritásait tartalmazó programot. Ennek középpontjában a lisszaboni szerződés hatálybalépésének elősegítése, a szerkezeti reformok végrehajtása, a biztonságos energiaellátás biztosítása és az EU nemzetközi kapcsolatok terén való erősítése áll.

Oszkó Péter szerint bevezethető az ingatlanadó, az ekho pedig akár már 2010-ben megszűnhet. A munkaadók, így a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatják az új miniszterelnök válságkezelő lépéseit.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a válságkezelő kormánytól azonnali és határozott intézkedéseket vár. A társadalmi feszültséggel járó kiadáscsökkentés mellett elengedhetetlen az élőmunkára rakódó terhek jelentős mérséklése, azonnali likviditás biztosítása a vállalkozásoknak, jelentős gazdaságélénkítés, és az állami kiadások visszafogása.

Nem ért egyet az Országos Érdekegyeztető Tanács december 12-i ülésén kötött megállapodással a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), mert szerintük a megállapodásban szereplő keresetnövelési mérték jelentős reálkereset-növekedést eredményezne, amit a mostani körülmények között felelőtlenségnek tartanak.