A képen balról jobbra: Dávid Ferenc, Rolek Ferenc, Szijjártó Péter, Orbán Viktor, Matolcsy György
Fotó: MTI
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc az MTI-nek adott interjújában a versenyszféra állandó háromoldalú konzultációs testületének létrehozásáról szóló karácsony előtti megállapodásról beszélt. A MGYOSZ alelnöke szerint ez a konzultációs fórum minden ügyben összeül majd, amely érinti a vállalkozások, a gazdaság, valamint a versenyszféra helyzetét.
Kétszintű fórum, a magasabb szinten a gazdasági miniszter és a miniszterelnök részvételével
Elmondta, hogy az elképzelések szerint ez a fórum kétszintű lesz: a magasabb szint - amelyben részt vesz a nemzetgazdasági miniszter és feltehetően a miniszterelnök is - évente két-három alkalommal ül össze, míg a az alsó szinten a korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) bizottságaihoz hasonló egyeztetés folyik majd kormányrendeletekről, törvénytervezetekről.
Az MTI kérdésére, miszerint ez a konzultációs fórum a jövőben valódi érdekegyeztetést folytat-e majd - például a minimálbérről, illetve az éves bérmegállapodásról -, vagy csak ráteszi a pecsétet a kormány javaslatára, az alelnök azt felelte: itt nem születnek kötelező érvényű megállapodások. Hozzátette: az alkotmánybíróság 2008. évi határozata óta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) sem születtek ilyenek, lényegében az is konzultációs fórumként működött. Arra a kérdésre, hogy a bérkompenzáció ügyében is működött-e az új munka-törvénykönyv egyeztetésénél kialakult konzultáció, Rolek Ferenc igennel válaszolt.
Fotó: PP/Bartos Gyula
Nem pusztán öt százalékról van szó
A kormány által szorgalmazott béremelést nem lehet kötelezővé tenni, tehát elvárásként fogalmazódik meg, és valójában nem pusztán 5 százalékot jelent - magyarázta az alelnök. A kormány elvárása az, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják, azaz a nettó keresete ne csökkenjen.
Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése 93 ezer illetve 108 ezer forintra is komoly nehézséget okoz a tagvállalatok számára, hiszen ez 14-18 százalékos emelést jelen, mondta Rolek Ferenc, ismertetve az MGYOSZ felmérését. Különösen azokban az ágazatokban, például a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat. Ami a bérkompenzációt illeti, a kormány közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra: a vállalkozások járulék-jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az 5 százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - mondta az alelnök. Példaként említette: a 18 százalékos minimálbér-emelésből 5 százalék jut a vállalkozásra, 13 a költségvetésre, mégpedig úgy, hogy ez utóbbit már nem kell befizetni a tb-kasszának.
„Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot. A felmérés azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz" - összegezte a vállalati véleményeket az MGYOSZ alelnöke, aki szerint feltehetően emiatt is késik a szabályozás, és e probléma megoldását segítheti a meghirdetett 21 milliárd forintos keret. A helyzet azért is bonyolult - mutatott rá Rolek Ferenc -, mert az szja-szabályozás éves összjövedelemre épül, a bérkompenzációt pedig az adott munkáltatónál dolgozó kapja, havi elszámolás alapján.
