Kigazdálkodhatatlan az elvárt béremelés

Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük.


December 22-én háromoldalú konzultációs fórum létrehozásáról állapodtak meg.
A képen balról jobbra: Dávid Ferenc, Rolek Ferenc, Szijjártó Péter, Orbán Viktor, Matolcsy György
Fotó: MTI

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc az MTI-nek adott interjújában a versenyszféra állandó háromoldalú konzultációs testületének létrehozásáról szóló karácsony előtti megállapodásról beszélt. A MGYOSZ alelnöke szerint ez a konzultációs fórum minden ügyben összeül majd, amely érinti a vállalkozások, a gazdaság, valamint a versenyszféra helyzetét.

Kétszintű fórum, a magasabb szinten a gazdasági miniszter és a miniszterelnök részvételével

Elmondta, hogy az elképzelések szerint ez a fórum kétszintű lesz: a magasabb szint - amelyben részt vesz a nemzetgazdasági miniszter és feltehetően a miniszterelnök is - évente két-három alkalommal ül össze, míg a az alsó szinten a korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) bizottságaihoz hasonló egyeztetés folyik majd kormányrendeletekről, törvénytervezetekről.

Az MTI kérdésére, miszerint ez a konzultációs fórum a jövőben valódi érdekegyeztetést folytat-e majd - például a minimálbérről, illetve az éves bérmegállapodásról -, vagy csak ráteszi a pecsétet a kormány javaslatára, az alelnök azt felelte: itt nem születnek kötelező érvényű megállapodások. Hozzátette: az alkotmánybíróság 2008. évi határozata óta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) sem születtek ilyenek, lényegében az is konzultációs fórumként működött. Arra a kérdésre, hogy a bérkompenzáció ügyében is működött-e az új munka-törvénykönyv egyeztetésénél kialakult konzultáció, Rolek Ferenc igennel válaszolt.


Rolek Ferenc
Fotó: PP/Bartos Gyula

Nem pusztán öt százalékról van szó

A kormány által szorgalmazott béremelést nem lehet kötelezővé tenni, tehát elvárásként fogalmazódik meg, és valójában nem pusztán 5 százalékot jelent - magyarázta az alelnök. A kormány elvárása az, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják, azaz a nettó keresete ne csökkenjen.

Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése 93 ezer illetve 108 ezer forintra is komoly nehézséget okoz a tagvállalatok számára, hiszen ez 14-18 százalékos emelést jelen, mondta Rolek Ferenc, ismertetve az MGYOSZ felmérését. Különösen azokban az ágazatokban, például a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat. Ami a bérkompenzációt illeti, a kormány közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra: a vállalkozások járulék-jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az 5 százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - mondta az alelnök. Példaként említette: a 18 százalékos minimálbér-emelésből 5 százalék jut a vállalkozásra, 13 a költségvetésre, mégpedig úgy, hogy ez utóbbit már nem kell befizetni a tb-kasszának.

A többletteher „benne marad a rendszerben"
Azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük. Számolni kell azzal is, hogy a költségvetés csak 2012-ben és valószínűleg 2013-ban teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy a minimálbér 18 százalékos emeléséből az öt százalék feletti részt leírják a szociális adóból, 2014-től ez a 13 százalékos többletteher „benne marad a rendszerben”, azaz hosszabb távon is rontja a versenyképességet – fogalmazott Rolek Ferenc.

„Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot. A felmérés azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz" - összegezte a vállalati véleményeket az MGYOSZ alelnöke, aki szerint feltehetően emiatt is késik a szabályozás, és e probléma megoldását segítheti a meghirdetett 21 milliárd forintos keret. A helyzet azért is bonyolult - mutatott rá Rolek Ferenc -, mert az szja-szabályozás éves összjövedelemre épül, a bérkompenzációt pedig az adott munkáltatónál dolgozó kapja, havi elszámolás alapján.

 

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo