Abban a kormány és a szakmai szervezetek is egyetértenek, hogy drámai a munkaerőhiány mértéke a vendéglátóiparban. Abban már megosztottabbak a vélemények, hogy mi segítene ezt megoldani. A tervezett kötelező szervizdíj a szakmai szervezetek szerint kikészítené a kisebb éttermeket, az áremelést nem bírná el a piac.

Minden cégre negatív hatással volt a kötelező béremelés, de minél kisebb a cég, annál nagyobb gondot okoz - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felméréséből.

A kormány felmérést készít a tavaly novemberben a szociális partnerekkel aláírt bérmegállapodás munkáltatókra gyakorolt hatásairól - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Liga Szakszervezetek (Liga) konferenciáján.

Emelni fogják a malmok a liszt árát, mégpedig a túlélésük érdekében. A cégek nem tudják másképp kigazdálkodni a kötelező béremelést. A problémák mögött a negatív árverseny és áfa gondok vannak az Agrárszektor.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint.

Az építőipari beruházások tekintetében magasak és bizakodóak az elvárások az uniós forrásoknak és a csok-nak köszönhetően. A kérdés, lesz-e aki megvalósítsa ezeket, mert a kötelező béremelés és a munkaerőhiány viszont komoly kihívásokat jelent az építőiparnak.

Az országon belüli mobilitás növelésével oldaná meg a kormány a munkaerőhiányt Ukrajnából érkező munkavállalók helyett. Járulékcsökkentés lesz még, de a béremelés megvalósulását is ellenőrzik - mondta Varga Mihály.

Csak a munkavállalók harmada érzi úgy, hogy annyit keres, amennyit megérdemel. 2017 minden bizonnyal a béremelések éve lesz, bár a kisebb cégek nem nagyon tudnak többet kigazdálkodni. Egy alapszinten felül a pénznél többet számít a vezető.

Alig fog gyorsulni jövőre a béremelkedés a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése szerint. Bár a munkaerőhiány kezeléséhez szükség van rá, a kis cégek számára súlyos terhet jelent az emelés, akár munkaidőcsökkentés, túldolgoztatás, vagy a fekete gazdaság növekedése is lehet a válasz.

Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.

Büszkén hirdeti a kormány, hogy a minimálbér folyamatosan nő, és sok dolgozó milyen jól jár. A túlélésért küzdő vállalkozásokat viszont egyre nehezebb helyzetbe hozza az évről évre növekvő bérteher: a tavalyi drasztikus kötelező és elvárt béremeléshez kapott támogatás ez évre jelentősen csökkent, az idei minimálbér- és garantált bérminimum-emelés elviseléséhez ígért kormányzati segítség pedig késik.

Összesen 5,6 milliárd forint bérkompenzációs támogatást nyújt több mint 124 ezer munkavállalónak a Nemzetgazdasági Minisztérium - tette közzé hétfőn a tárca a kormányzati portálon.

Az adó- és járulékterhek, valamint az adminisztráció együttes 10 százalékos csökkentése vállalkozásonként egy új munkahely finanszírozását tenné lehetővé a legalább tíz főt foglalkoztató kisvállalkozóknál - Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnökének véleménye szerint.

Indul a 21 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett kiegészítő bérkompenzációs pályázat, amelyen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozása szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bérkiegészítéshez - jelentette be Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón.

Kiemelkedően kedvező megállapodást kötött a vegyipari szakszervezet (VDSZ) az ágazat munkaadói oldalát tömörítő szövetséggel, a kötelező kompenzáció feletti bruttó 3-5 százalékos béremelési ajánlatot írtak alá - közölte az érdekképviselet.

Aki nem tudja teljesíteni az elvárt ötszázalékos béremelést, az pályázhassa meg legalább háromszázalékosnak a forrását - erről és ennek költségvetési vonzatáról szól az a törvényjavaslat, amelyről ma tárgyal az országgyűlés. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja így támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében megvalósítják a kompenzációt, és emellett még számos más feltételt is teljesítenek. Ellenzéki vélemények szerint az előirányzott összeg nem elég, ráadásul a mezőgazdasági vállalkozások nem biztos, hogy élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A cégek jelentős része nem tudja teljesíteni az elvárt bérkompenzációt, de az erre képes munkaadók számára is sokszor komoly fejtörést okoz a bérkompenzációval kapcsolatos kötelezettségek pontos értelmezése. Számos elterjedt tévhittel találkozhatunk, melyek közül az öt legjellemzőbbet mutatja be a BDO alábbi összegzése.

Gyakorlatilag megszűntek a magánmegrendelések az építőiparban. A kiesést állami beruházásokkal kompenzálnák a cégek, azonban így is létszámleépítésre kényszerülhet a cégek jelentős része. Összességében romlást várnak erre az évre az ÉVOSZ tagjai.

Az elvárt béremelést, bérkompenzációt a húsipari vállalkozások jelentős része nem hajtotta végre, illetve nem tudja végrehajtani a szakszervezet működési területén - közölte a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ).

Az szja-szabályozás változása, a járuléknövelés miatti nettó jövedelemcsökkenés eltüntetése a minimálbér és a garantált bérminimum gazdaságilag nem indokolható nagymértékű megemeléséhez és az elvárt béremelés megalkotásához vezetett, ami minden vállalkozásra jelentős, sokuk számára kigazdálkodhatatlan többletterhet ró, a kormányzati kompenzáció ellenére is. 

Komoly teher a minimálbér és a szakmai bérminimum nagymértékű kötelező emelése a kereskedelemben is, sok vállalkozásnál a béremelésre szánt összeg nagy részét elviszi. A cégek többsége a munkahelyek megtartását tekinti fő feladatának, így a bérkompenzáció alakulásával kapcsolatban vegyes a kép Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. A kötelező béremelést minden, a Vállalkozók Országos Szövetségével kapcsolatban álló vállalkozás meglépi. Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára szerint a bérkompenzáció nyögvenyelősen indult, de menni fog. Ő is fontosnak tartja, hogy a munkahelyek ne vesszenek el.

2012-ben is, immár ötödik éve az infláció alatt marad a tervezett béremelés, derül ki a Hay Group 2011. december végén és 2012. január elején készített felméréséből. A kutatás rávilágít arra is, hogy idén januárban a cégek kiugróan magas hányada még nem tudott dönteni a béremelésekről és csökken a cafeteria nettó értéke is 2012-ben.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer hátrányainak csökkentéséről folytatott többek között megbeszélést a kormány a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek képviselőivel. A kormány és az érdekképviseletek egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg. A bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében. A tárcavezető szerint több mint 790 ezer munkavállaló béremelés nélkül rosszul jár, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki.

Nem munkaadó, és nem tulajdonos, mégis beavatkozik az állam az üzleti szféra vállalati autonómiájába, és az egyszer már megszűnt központi bérszabályozást hozza vissza elvárt béremelés formájában - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára csütörtökön egy konferencián. A kötelező és elvárt béremelések mértéke is megkérdőjelezhető, mert a gazdaság legjobb esetben is csak stagnál 2012. Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója a belső piacról úgy vélekedett, hogy az „maga a halál" a belföldre gtermelők számára.

Elsősorban az átlag alatti jövedelműeket érintik hátrányosan az idei személyi jövedelemadó változások, többek között az adójóváírás megszűntetése.  

Ki kell dolgozni január 31-ig a munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzését elősegítő kiegészítő munkáltatói kompenzáció igénybevételére szolgáló pályázatot a kormány január 26-ra datált határozata szerint, amely a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg.

Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben; a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöksége attól tart, hogy a vállalkozások egy részénél - főleg az alacsony jövedelmezőségű szakmakultúrákban - több munkáltató nem fogja végrehajtani a teljes körű kompenzációt. A szövetség szerint 2012-ben elbocsátásokra és a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakítására is számítani kell.

2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló, 2011. december 22‐én kihirdetett Kormányrendelet. Az RSM DTM szakértői összegyjtötték az idén elvárt béremelés és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének legfontosabb szabályait, melyet két részletben közlünk. 

Hogy számítandó az elvárt bér? Milyen adókedvezményeket és szankciókat vezettek be? Az idén elvárt béremelés és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének legfontosabb szabályai az RSM DTM szakértőitől.

A kormány azt tervezi, hogy az a cég amely 5 százalékkal sem tudja emelni a bérkompenzációra szorulók bérét költségvetési pénzekre pályázhat majd. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint a komnpenzáció nagyon sok vállalatnak okozhat gondot.

Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük.