Bérkompenzáció: lehet, hogy nem elég?

Aki nem tudja teljesíteni az elvárt ötszázalékos béremelést, az pályázhassa meg legalább háromszázalékosnak a forrását - erről és ennek költségvetési vonzatáról szól az a törvényjavaslat, amelyről ma tárgyal az országgyűlés. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja így támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében megvalósítják a kompenzációt, és emellett még számos más feltételt is teljesítenek. Ellenzéki vélemények szerint az előirányzott összeg nem elég, ráadásul a mezőgazdasági vállalkozások nem biztos, hogy élhetnek ezzel a lehetőséggel.


Fotó: MTI

A parlament keddi ülésén tárgyalja a kormány bérkompenzációval és a további foglalkoztatással összefüggő javaslatát, valamint a költségvetés ehhez kapcsolódóan kezdeményezett módosítását. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állománya idén nem csökkenhet a tavalyihoz képest, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábbi bejelentése szerint a támogatások várhatóan a júniusi bérekre már rendelkezésre állnak.

Újabb sarc?
Az országgyűlésben kedden a napirend előtti felszólalásokat követően elsőként a személyszállításról szóló törvényjavaslat általános vitájára kerül sor. A munkaadók kifogásolták a törvényjavaslat azon pontját, amely szerint akár egymillió munkavállaló utazási költségeit is nekik kellene átvállalniuk, ami egy fővárosi munkavállaló esetében például évi 100 ezer forintos többletköltséget jelente. A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén 22 igen és 4 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot.

Bizottsági igenek

A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén 22 igen és 4 tartózkodás mellett támogatta annak a kormányzati módosító javaslatnak az általános vitára bocsátását, amely kiegészítő bérkompenzációt vezetne be azon munkáltatók számára, akiknek még az 5 százalékos béremelés is gondot okoz. Ugyanilyen szavazataránnyal támogatta a testület azt a kormányzati javaslatot is, amely a kiegészítő bérkompenzáció fedezetére az idei költségvetésben 21 milliárd forintot csoportosítana át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba, amit pályázati úton vehetnének igénybe a munkáltatók. A számvevőszéki és költségvetési bizottsága ugyancsak támogatta a bérkompenzációhoz szükséges módosító javaslatokat és a költségvetési törvény módosítását. (Hogy számítandó az elvárt bér?)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkára, Kardkovács Kolos a kiegészítő bérkompenzációról szólva emlékeztetett arra, hogy a vállalkozások az 5 százalékos elvárt béremelés fölötti költségeket levonhatják a szociális hozzájárulási adóból. A mostani törvényjavaslat pedig arra teremt lehetőséget, hogy aki nem tudja teljesíteni még az 5 százalékos béremelést sem, megpályázhassa legalább 3 százalékosnak a forrását. Ezt azok vehetik igénybe, akik vállalják, hogy január 1-jéig visszamenőleg teljesítik az elvárt béremelést, az állományi létszám a tavalyihoz képest az idén nem csökken, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.

Rogán: ha erősebbek lennének a szakszervezetek...
A gazdasági és informatikai bizottság fideszes elnöke, Rogán Antal szerint ha a szakszervezeti világ az állami szférán kívül erősebb volna, nem lenne szükség állami beavatkozásra. Kijelentette: 2013. január 1-jétől már egy valóban tiszta, arányos személyi jövedelemadó-rendszer fog működni Magyarországon, addig azonban a kormánynak be kell avatkoznia a bérpolitikába szabályozóeszközökkel. Igazságos lépésnek nevezte, hogy idén a bérkompenzációt úgy finanszírozzák, hogy a magasabb jövedelműek – a félszuperbruttó meghagyása révén – egyfajta pluszadó befizetésén keresztül finanszírozzák az alacsonyabb jövedelműek bérkompenzációját.

A kiegészítő bérkompenzáció elsősorban kis- és közepes vállalkozásoknak tud segíteni: ha nem tudják teljesíteni az elvárt 5 százalékos béremelést, abból 3 százalékot megpályázhatnak. A pályázható összeg - amely a de minimis szabály hatálya alá esik, azaz csekély összegű állami támogatásnak minősül az EU-ban - a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb 7 euró, más ágazatokban pedig maximum 200 ezer euró lehet. Az NGM számításai szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá - egészítette ki a módosító javaslat szövegét a bizottsági ismertetéskor a helyettes államtitkár. (Az elvárt béremelést, bérkompenzációt a húsipari vállalkozások jelentős része nem hajtotta végre, illetve nem tudja végrehajtani a szakszervezet működési területén.)

Sanyargató adórendszer

A költségvetési bizottság ülésén Veres János szocialista képviselő kérdésére Kardkovács Kolos elmondta: ha a 21 milliárd forint keretösszegű pályázatból a támogatásokat egy vállalkozás megkapja, úgy azt a szociális hozzájárulási adóból való levonásnál januárig visszamenőleg érvényesítheti. A képviselő azt is felvetette, hogy Északkelet-Magyarországon, ahol az előző években a fagykárok miatt a mezőgazdasági vállalkozások már kimerítették a de minimis szabály adta lehetőség kínálta 7 ezer euró támogatást, nem tudják majd igénybe venni a bérkompenzációs pályázati lehetőséget. A felvetésre a helyettes államtitkár elismerte, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknál okozhat gondot a 7 ezer eurós, azaz 21 millió forintos felső korlát, „mivel ebben a szektorban a közvetlen EU-támogatások működnek".

Kovács Tibor: már a javaslat címe is – elvárt béremelés – abszurd a piacgazdaság viszonyai között.

A gazdasági és informatikai bizottságban az ellenzéki képviselők a vita során az adórendszert kritizálták. Kovács Tibor, a bizottság szocialista alelnöke szerint már a javaslat címe is - elvárt béremelés - abszurd a piacgazdaság viszonyai között. A képviselő szerint vissza kellene térni a korábbi adórendszerhez, amelynél a teherviselés igazságosabb volt. A javaslat megszavazásával kapcsolatban azt mondta: „ha nem támogatjuk, akkor mintha azt üzennénk, hogy a dolgozók ne kapjanak ilyen kompenzációt", holott nem erről van szó. Épp ezért a frakció tartózkodni fog. (2012-ben is, immár ötödik éve az infláció alatt marad a tervezett béremelés.)

Vollner János: a kormány rendszeresen úgy beszél adócsökkentésről, hogy közben az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók adóterhelése jelentős mértékben nő.

A bizottság jobbikos alelnöke, Volner János egyebek mellett kifejtette: a kormány rendszeresen úgy beszél adócsökkentésről, hogy közben az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók adóterhelése jelentős mértékben nő. A képeviselő úgy vélekedett, hogy a 21 milliárdos keret kevés a feladat nagyságához képest. Nem értett egyet azzal sem, hogy csak azokra a cégekre akarják kiterjeszteni a pályázati rendszert, amelyek minden dolgozójukat bevonják a bérkompenzáció rendszerébe, mert a vállalkozások nem állnak olyan jól, hogy többszázalékos béremelésre kényszerítsék a munkáltatókat. „Nem az emberektől sajnáljuk a pénzt, arra utalunk, hogy ennek az adórendszernek az alacsony jövedelműeket sanyargató jellege meglehetősen kontraproduktív módon működik" - mondta -, aminek súlyos ára lesz.

Az ellenzék a bérkompenzációról
A Jobbik szerint a kormány által bejelentett pályázat a bérkompenzáció teljesítésére elkésett. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg „szánalmasan kevés”, hiszen ennek a többszörösére lenne szüksége a vállalkozásoknak az egykulcsos adó bevezetésének és az adójóváírás kivezetésének kompenzációjához. Ráadásul a szigorú feltételekkel a kormány diszkriminál a vállalkozások között, és csak töredékük számára teszi elérhetővé a pályázati forrásokat. A politikus szerint azzal, hogy leghamarabb júniusban érvényesíthetik a cégek a kompenzációt, tulajdonképpen a kormány a saját maga által hozott adóintézkedéseket csak közel féléves késedelemmel képes kompenzálni. Az ellenzéki párt a „szemmel láthatóan nem működőképes adórendszer” visszavonását követeli, a most hatályos szja-szabályok nélkül ugyanis nem lenne szükség az „elhibázott” bérkompenzációra sem.
Az LMP szerint a kormány adócsalásra kényszeríti a kisvállalkozásokat „jövőkép nélküli gazdaságpolitikájával” és a folyton növekvő közterhekkel. Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Fidesz korábban arra tett ígéretet, hogy vállalkozásbarát módon, a hazai kisvállalkozásokat helyzetbe hozva kormányoz majd, ezzel szemben mára ezek a cégek teljesen ellehetetlenültek és csak az adócsalás vagy tevékenységük megszüntetése között dönthetnek. A képviselő – aki írásos kérdésben fordul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, hogy miért emelték ismét a járulékfizetést havi 16 ezer forintos többletterhet okozva ezzel a kisvállalkozásoknak, miért emelték az egyéni egészségbiztosítási járulékot 1 százalékponttal, mi indokolta az eva 30 százalékról 37 százalékra növelését, valamint a minimálbér és bérminimum emelését, ha azzal csak a vállalkozások terhei nőttek, a kiskeresetű dolgozók bére viszont nem – zsarolásnak nevezte a kötelező bérkompenzációt, amellyel szerinte a kabinet az egykulcsos személyi jövedelemadót és az adójóváírás kivezetését próbálta „kapkodva korrigálni”.
Az MSZP szerint a kormány későn kezdte el kidolgozni a bérkompenzáció lehetőségét, ráadásul az erre szánt összeg nem lesz elegendő arra, hogy az adóváltozások miatt rosszul járó munkavállalók többségén segítsen. Burány Sándor szocialista képviselő szerint a kabinet bérkompenzációról szóló javaslata a munkavállalók döntő többségének nem jelent majd segítségét. A politikus kifogásolta, hogy a kormány nem szán elegendő forrást a bérkompenzációra, így abból kimaradnak az alkalmazottak többségét foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások. Burány emellett ismételten adópolitikai változtatásokat sürgetett, kiemelve, hogy a „felső tízezernek” kedvező adórendszer helyett olyan igazságos terhekre lenne szükség, amely képes gazdasági keresletet és növekedést előidézni.

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo