Év végére emelkedett az átlagkereset Magyarországon: a 2022. év végi mutatóhoz képest csak 14,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset.

Az élelmiszergyártással foglalkozó vállalkozások is pályázhatnak a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből adódó többletterhekhez igénybe vehető foglalkoztatási támogatásra.

A minimálbér-emelési támogatásra május 31-ig nyújthatják be kérelmüket az érintett vállalkozások a munkaügyi központnak, az erről szóló kormányrendelet a pénteki Magyar Közlönyben olvasható.

Az első idei béreket utalják a vállalkozások, sokan azonban váratlan költségemelkedéssel találták magukat szembe: a befizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) ugyanis jóval magasabb lett a tavalyinál. Mi történt?

A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatokban is megtéríti az állam a minimálbér és a garantált bérminimum 2013. évi emelésének első félévi munkáltatói költségeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből azonban kiderült, hogy a béremelést januárban kell végrehajtani, de csak márciusban jelenik meg a kormányrendelet, amely alapján a kompenzáció majd kérhető.

Bár 2013-ban már nincs elvárt béremelés, az NGM közleménye szerint a hozzájárulási adókedvezmény 2013-ban is érvényesíthető csökkentett mértékkel, havi 135000 forint összegű munkabérig. Azok a munkáltatók is élhetnek a lehetőséggel, amelyek nem hajtották végre az elvárt béremelést tavaly.

A bérkompenzáció idén a versenyszférában 64 milliárd, a közszférában pedig 87 milliárd forintból valósul meg. A nehéz helyzetben lévő ágazatok egy összegben kaphatnak minimálbér-támogatást. Harmincezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma ebben az évben.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek egy év alatt. A foglalkoztatottság tovább csökkent, csak a közfoglalkoztatottak száma emelkedett, e kör alacsony bére rontotta az átlagadatokat is a Központi Statisztikai Hivatal ma publikált gyorsjelentése szerint. 

Összesen 5,6 milliárd forint bérkompenzációs támogatást nyújt több mint 124 ezer munkavállalónak a Nemzetgazdasági Minisztérium - tette közzé hétfőn a tárca a kormányzati portálon.

Sem leépítést, sem új állasok meghirdetését nem ígérik a kkv szektor szereplői az elkövetkező évben, mutat rá a K&H felmérése. Ma könnyebben lehet munkát találni nagyobb cégnél, a kicsik örülnek, hogy élnek.

A bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4.538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kedden.

A héten bemutatott Széll Kálmán Terv 2.0 kiemelten foglalkozik a vállalkozásokat terhelő bürokratikus és adminisztrációs kötelezettségek csökkentésével, de a konkrét intézkedések nem efelé hatnak.

„Az élet nem habos torta!" - tudjuk Virágh elvtárstól! Ezt alátámasztják az elmúlt időszak népszerűtlen gazdasági intézkedései. Ezeket most hadd ne soroljam fel! Egy biztos, minden herdáló, nem gondos gazdálkodás következménye kizárólag a megszorítás lehet - állítja a Brüsszel Center szakértője.

Indul a 21 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett kiegészítő bérkompenzációs pályázat, amelyen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozása szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bérkiegészítéshez - jelentette be Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón.

Soha nem zárt olyan jól a Volkswagen, mint 2011-ben, a német munkavállalók ezt a zsebükön is erősen meg fogják érezni. Európa legnagyobb autógyára többet költ 97 ezer német munkavállalójának bónuszára, mint amennyit a magyar állam fordít idén 870 ezer ember bérkompenzációjára.

Kiemelkedően kedvező megállapodást kötött a vegyipari szakszervezet (VDSZ) az ágazat munkaadói oldalát tömörítő szövetséggel, a kötelező kompenzáció feletti bruttó 3-5 százalékos béremelési ajánlatot írtak alá - közölte az érdekképviselet.

Jelentősen nőttek a munkahelyi egyenlőtlenségek Európában a globális gazdasági válság következményeképpen, s ahogyan egyre több ország vezet be megszorító intézkedéseket és munkaügyi reformokat, a jelenség folytatódni fog. A munkahelyi egyenlőtlenségek nemcsak a gazdasági válság kialakulásához járultak hozzá, hanem a válság hatására még tovább súlyosbodtak, mondta ma az ENSZ munkaügyi szervezetének szakértője Budapesten.

Aki nem tudja teljesíteni az elvárt ötszázalékos béremelést, az pályázhassa meg legalább háromszázalékosnak a forrását - erről és ennek költségvetési vonzatáról szól az a törvényjavaslat, amelyről ma tárgyal az országgyűlés. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja így támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében megvalósítják a kompenzációt, és emellett még számos más feltételt is teljesítenek. Ellenzéki vélemények szerint az előirányzott összeg nem elég, ráadásul a mezőgazdasági vállalkozások nem biztos, hogy élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Az elvárt béremelést, bérkompenzációt a húsipari vállalkozások jelentős része nem hajtotta végre, illetve nem tudja végrehajtani a szakszervezet működési területén - közölte a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ).

Az szja-szabályozás változása, a járuléknövelés miatti nettó jövedelemcsökkenés eltüntetése a minimálbér és a garantált bérminimum gazdaságilag nem indokolható nagymértékű megemeléséhez és az elvárt béremelés megalkotásához vezetett, ami minden vállalkozásra jelentős, sokuk számára kigazdálkodhatatlan többletterhet ró, a kormányzati kompenzáció ellenére is. 

Komoly teher a minimálbér és a szakmai bérminimum nagymértékű kötelező emelése a kereskedelemben is, sok vállalkozásnál a béremelésre szánt összeg nagy részét elviszi. A cégek többsége a munkahelyek megtartását tekinti fő feladatának, így a bérkompenzáció alakulásával kapcsolatban vegyes a kép Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. A kötelező béremelést minden, a Vállalkozók Országos Szövetségével kapcsolatban álló vállalkozás meglépi. Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára szerint a bérkompenzáció nyögvenyelősen indult, de menni fog. Ő is fontosnak tartja, hogy a munkahelyek ne vesszenek el.

Mindössze a vállalkozások 4 százaléka akarja növelni a létszámát, míg 29 százalék csökkentést tervez - derül ki a GKI felméréséből. A cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot, de már nem bíznak a kedvező kimenetelben

Az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer hátrányainak csökkentéséről folytatott többek között megbeszélést a kormány a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek képviselőivel. A kormány és az érdekképviseletek egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg. A bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében. A tárcavezető szerint több mint 790 ezer munkavállaló béremelés nélkül rosszul jár, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki.

Nem munkaadó, és nem tulajdonos, mégis beavatkozik az állam az üzleti szféra vállalati autonómiájába, és az egyszer már megszűnt központi bérszabályozást hozza vissza elvárt béremelés formájában - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára csütörtökön egy konferencián. A kötelező és elvárt béremelések mértéke is megkérdőjelezhető, mert a gazdaság legjobb esetben is csak stagnál 2012. Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója a belső piacról úgy vélekedett, hogy az „maga a halál" a belföldre gtermelők számára.

Elsősorban az átlag alatti jövedelműeket érintik hátrányosan az idei személyi jövedelemadó változások, többek között az adójóváírás megszűntetése.  

Ki kell dolgozni január 31-ig a munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzését elősegítő kiegészítő munkáltatói kompenzáció igénybevételére szolgáló pályázatot a kormány január 26-ra datált határozata szerint, amely a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg.

Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben; a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöksége attól tart, hogy a vállalkozások egy részénél - főleg az alacsony jövedelmezőségű szakmakultúrákban - több munkáltató nem fogja végrehajtani a teljes körű kompenzációt. A szövetség szerint 2012-ben elbocsátásokra és a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakítására is számítani kell.

2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló, 2011. december 22‐én kihirdetett Kormányrendelet. Az RSM DTM szakértői összegyjtötték az idén elvárt béremelés és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének legfontosabb szabályait, melyet két részletben közlünk. 

Hogy számítandó az elvárt bér? Milyen adókedvezményeket és szankciókat vezettek be? Az idén elvárt béremelés és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének legfontosabb szabályai az RSM DTM szakértőitől.

A kormány azt tervezi, hogy az a cég amely 5 százalékkal sem tudja emelni a bérkompenzációra szorulók bérét költségvetési pénzekre pályázhat majd. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint a komnpenzáció nagyon sok vállalatnak okozhat gondot.