A Duna TV esti Híradójában elhangzottak szerint a kormányzat azt szeretné elérni, hogy az adóváltozások miatt ne csökkenjen senkinek a nettó bére, vagyis, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják.
Az eddig elfogadott szabályozás szerint 5 százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk a cégek hajtanák végre, e fölött pedig a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. (Hogyan működik a bérkompenzációs rendszer?)
A munkaadók járulék jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával ellentételezhetik az öt százalék feletti emeléseket. Vagyis a 18 százalékos minimálbér emelésből öt százalék jut a vállalkozásra, és 13 százalék a költségvetésre, mégpedig úgy hogy ezt a bizonyos 13 százalékot már nem is kell befizetni a tb-kasszának.
Ugyanakkor sok cégnek nem jut majd az 5 százalékos emelésre sem, ezt a problémát orvosolhatná az állami támogatás.
Kormányzati támogatás nélkül nem megy
Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Ez a gyakorlatban 14-18 százalékos emelést jelen, mondta Rolek Ferenc, ismertetve az MGYOSZ felmérését. Különösen azokban az ágazatokban, például a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat. Ami a bérkompenzációt illeti, a kormány közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra: a vállalkozások járulék-jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az 5 százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - mondta az alelnök.
„Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot. A felmérés azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz" - összegezte a vállalati véleményeket az MGYOSZ alelnöke, aki szerint feltehetően emiatt is késik a szabályozás, és e probléma megoldását segítheti a meghirdetett 21 milliárd forintos keret. A helyzet azért is bonyolult - mutatott rá Rolek Ferenc -, mert az szja-szabályozás éves összjövedelemre épül, a bérkompenzációt pedig az adott munkáltatónál dolgozó kapja, havi elszámolás alapján.
