Két új tanulmánykötetét mutatta be Budapesten az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO: az egyik a munkahelyi egyenlőtlenségeket vizsgálja a válság idején Európában, a másik a válság bérekre gyakorolt hatását Délkelet-Európában, köztük Magyarországon. Mark Levin, az ILO - Budapesten található - Közép- és Kelet-Európai Irodájának igazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte: a válság alapvetően negatív hatással volt és van több millió ember élet- és munkakörülményére. Véleménye szerint a válság megoldása során azokat a politikai irányvonalakat kell áttekinteni, amelyek a krízis kialakulásához vezettek, és olyan növekedést kell elérni, amely az emberi méltóságra alapul, és képes a fenntarthatóságot, a gazdasági növekedést és a méltányos élet- és munkakörülményeket megteremteni mindenki számára.
a pénzügyi erőforrásokat minden más típusú segítő beavatkozás elől.
Mindkét tanulmánykötet a 2009 és 2010 közötti időszakot öleli fel, és a válságkezelésnek a 2008-2009 közötti magyar kormányok által alkalmazott jellegzetességeit elemzi - mondta el Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Kiemelte: a kormányok erősen elkötelezettek voltak a versenyszférában a foglalkoztatási kiigazítás, az állami szférában pedig a munkahelyek megőrzése mellett, a közszférában ugyanakkor kétszámjegyű, minden szintre kiterjedő reálbércsökkenés volt megfigyelhető. Elmondta: amellett, hogy a kormányok növekvő számú és állását elvesztő munkavállaló támogatását finanszírozták, minden más olyan programot leállítottak, amelynek célja a tényleges munkanélkülivé váltak támogatása lett volna. A jelenlegi helyzet kapcsán a szakember kifejtette: a munkaerőpiacon kívüliek támogatására bővítették a közfoglalkoztatási programokat, ami „kimutathatóan elszívja a pénzügyi erőforrásokat minden más típusú segítő beavatkozás elől". Hozzátette: 2009-ben a foglalkoztatáspolitikai költségvetés 83 százalékát költötték közmunkára, ez az arány idén is hasonló lesz.
a kormányoknak, hogy a fiskális konszolidáció mellett kezeljék prioritásként a munkahelyi egyenlőtlenségek megszüntetését is.
Az európai tapasztalatokról beszámolva - 17 EU-tagállamban és 13 unión kívüli országban vizsgálták a béreket, a munka világát, a társadalmi párbeszédet a válság idején - Daniel Vaughan-Whitehead, az ILO bérpolitikai szakértője, a párizsi Sciences Po egyetem professzora kifejtette: a munkahelyi egyenlőtlenségek nemcsak a gazdasági válság kialakulásához járultak hozzá, hanem a válság hatására még tovább súlyosbodtak. Ezért az általános gazdasági rendszerek továbbra is kockázatoknak lesznek kitéve, ha nem kezelik megfelelően ezt a kritikus kérdést - vélekedett. A szakértő kiemelte, hogy az ideiglenes munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat különösen súlyosan érintették az elbocsátások, „foglalkoztatási pufferként" használták őket. A fiatalok munkanélküliségi aránya az európai országok többségében majdnem a kétszerese az idősebb munkavállalók körében tapasztaltnak, és nagymértékben nőtt a balti államokban, Írországban, Spanyolországban és Görögországban. Daniel Vaughan-Whitehead felhívta a figyelmet arra is, hogy a válság különösen sújtotta az alacsony képzettségűeket, emellett - annak ellenére, hogy kezdetben inkább a férfi, mint a női munkavállalókat érintette súlyosabban a válság - a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés súlyosbodott az elmúlt időszakban. A kormányoknak azt javasolják, hogy - amellett hogy a fiskális konszolidációra kell összpontosítani - kezeljék prioritásként a munkahelyi egyenlőtlenségek megszüntetését is.
