A mikrocégek csupán 14 százaléka tervez létszámbővítést, a kisvállalkozásoknál 22 százalék, a középvállalatok esetében pedig több mint duplája, azaz 30 százalék ez az arány A kkv vezetők körében végzett legutóbbi K&H felmérés azt mutatja, hogy csupán hajszálnyival javult a hazai vállalkozások foglalkoztatás-bővítési szándéka: 2 százalékponttal csökkent a leépítést tervező cégvezetők aránya, miközben a cégek nagytöbbsége (70%) változatlan létszámmal kalkulál az elkövetkezendő egy évre. A cégmérettel párhuzamosan az elhelyezkedés esélye is egyértelműen javul.
A szektorok között is van különbség: mind létszámbővítésben, mind leépítésben az ipari szektor kiugró. Ennek hátterében az állhat, hogy az elmúlt néhány hónapban jelentős beruházások indultak el, ugyanakkor több cég is megszüntette gyártókapacitását, így az ezekhez a multinacionális cégekhez kapcsolódó kkv-k is jelentősen eltérő helyzetben vannak. A felmérés eredményéből látható az is, hogy a kereskedelmi vállalkozások gyakorlatilag nem gondolkodnak nagyobb létszámú bővítésben, legfeljebb néhány fő új alkalmazottal terveznek.
- Abban mindenki egyetért, hogy minél több embernek kellene dolgoznia, de jelen pillanatban nem látszik, hogy melyik vállalati körben vagy ágazatban születnének új munkahelyek - válaszolta lapunk korábbi kérdésére Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. (Se munka, se munkaerő? című cikkünkből megtudhatja, hogy évek óta miért nem sikerül tartósan és számottevő mértékben bővíteni a hazai foglalkoztatottságot.)
Más a kommunikáció, más a valóság
A kormány szerint az adórendszerbeli változások mérséklik a munkavállalók és a vállalkozások adóterheit, mindezt annak érdekében, hogy ismét megérje munkahelyet teremteni. Ennek ellenére a gyakorlat mást mutat: miközben a forgalom legfeljebb stagnál, így a bevételek sem nőnek, a bérterhek viszont jelentősen emelkednek. Az egykulcsos szja, a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése, az alkalmazotti adókedvezmény kivezetése miatti nettókereset-csökkenés kompenzálása érdekében az elvárt béremelés sok vállalkozás számára rendkívül nehéz helyzetet teremtett. Illúzió azt gondolni, hogy jelentős számú új munkahely jöhet létre a kkv szektorban a közeljövőben. (Itt olvashatja Vámosi Nagy Szabolcs véleményét a vállalkozások idei helyzetéről.)
Nem ad okot a pozitív hangulatra az sem, hogy a vállalkozók a kiegészítő bérkompenzációs pályázati lehetőségek alig harmadára tartottak igényt, még akkor sem, ha Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikai államtitkár 15-én azt nyilatkozta az MTI-nek: "Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott".
A bérkompenzációs pályázat zárásáig 4 538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból meghirdetett keret 21 milliárd forint volt, és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozása szerint 450-650 ezer munkavállaló juthatott volna 2-3 százalékos bérkiegészítéshez a pályázati keretből. Azok a cégek pályázhattak, amelyeknek idén gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása. A pályázónak vállalnia kellett, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja, valamint azt, hogy 2012-ben legalább megtartja - vagyis nem csökkenti - dolgozóinak létszámát.
A szocialisták alelnöke, Gúr Nándor az MTI-hez eljuttatott közleményében cinikusnak nevezte Czomba Sándor örömét. Szerinte a hazai vállalkozók döntő többsége forráshiánnyal küzd, a gazdasági növekedés hiánya miatt legalábbis óvatos, de inkább alapvetően nem mer olyan, az Orbán-kormány által megszabott pályázati feltételeket a nyakába venni, amelyek számára vállalhatatlanok. „Ezzel azonban nem csak a vállalkozások, hanem leginkább a munkavállalók sorsa nehezül, hiszen ezek a vállalkozások nagy valószínűséggel nem fogják a bérkompenzációt végrehajtani”, fogalmazott az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának MSZP-s elnöke.
Pedig sikeres kkv-k nélkül nem fog nőni a foglalkoztatás, ahogyan ezt Antalffy Gábor a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke is hangsúlyozta az Ökopolisz Alapítvány Munka -Monster? című vitaestjén, ahol Pataky Péter, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke és Kaufer Virág volt LMP-s parlamenti képviselő fejtették ki álláspontjaikat. (Cikkünk az eseményen elhangzottakról.)
