A vállalkozások 4 százaléka számít idén jelentősen növekvő, 27 százaléka kissé növekvő árbevételre, míg 5 százalékuk szerint jelentősen, 19 százalékuk szerint kissé csökken majd árbevételük. Az 500 fő feletti cégek optimistábbak (40 százalékuk árbevétel növekedést remél, míg csökkenéstől csak 20 százalékuk tart), ugyanakkor minél kisebb egy cég, annál rosszabb kilátásokkal vág neki az évnek: az 50 fő alattiak 35 százaléka például az árbevétel csökkenésére számít, míg növekedésre csak 21 százalékuk lesz képes.
Kedvezőtlenek a foglalkoztatási kilátások is, hiszen mindössze a vállalkozások 4 százaléka akarja növelni a létszámát, míg 29 százalék csökkentést tervez. Minél nagyobb egy cég, annál inkább számíthatunk arra, hogy csökkenti a foglalkoztatottak számát. Legnagyobb arányban az 500 fő feletti cégek jelezték, hogy elbocsátanak (40 százalékuk mérsékli létszámát, 3 százalékuk növeli), de minden vállalati méretkategóriában a létszámcsökkentők vannak többségben (a bérkompenzáció ellenére).
A GKI szerint úgy tűnik, a cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot részben azért, mert bízott a konjunktúra javulásában, részben pedig azért, mert valahogy ki tudták gazdálkodni a bérköltséget. Szerintük 2012 elejére sok helyen „elszakadt a cérna", s már nem bíznak a kedvező kimenetelben. „Nyilván nem javította a vállalatvezetők hangulatát a már említett kötelező minimálbéremelés, a cafetéria rendszer további megsarcolása, a tb-járulék feljebb srófolása, s áttételesen a fogyasztást terhelő adók emelése sem, mivel ez által a hazai fogyasztók számára csaknem minden termék megdrágul." - írja elemzésében a GKI.
Esélyt jelenthet viszont, hogy a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. felmérése szerint a magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején. A megkérdezett cégek 40 százaléka jelezte, hogy még több kölcsönzött munkaerőt venne fel. Ezeknél a cégeknél az aktív létszám 10-12 százaléka volt kölcsönzött munkaerő, ez jövőre akár 3-4 százalékponttal is nőhet a Work Force előrejelzése szerint. A cégek válaszaiból az is kiderül, hogy a munkaerő-kölcsönzés mellett egyéb, a rugalmas létszámgazdálkodást lehetővé tevő eszközök is felértékelődnek, így például a diákmunka, vagy a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás.
10 milliárd a kkv-knak
Az állam a helyzet segítése érdekében 10 milliárd forintnyi hazai forrásból teremtene 5300-5500 új munkahelyet, a lehetőség a mikro-, kis- és középvállalkozások számára van nyitva - jelentette be a múlt héten a Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Az új munkahelyek létrehozásánál 1,4 millió forint a személyenkénti támogatás, de ez az összeg további 500 ezer forinttal nő ha nyilvántartott álláskereső az új munkatárs, 300 ezerrel ha roma származású, 200 ezerrel ha hátrányos térségben jön létre a projekt, és 300 ezerrel ha a leghátrányosabb térségek egyikében.
Egy cég legfeljebb 120 millió forintot igényelhet, de a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken megvalósuló beruházáshoz 240 millió forintot, illetve a legalább 300 főt elérő új munkahely létrehozása esetén az előbbieken kívül további, legfeljebb 100 millió forint kiegészítő támogatási összegre lehet pályázni (ez az összeg a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és településeken legalább 200 új munkahely létesítése esetén nyerhető el).
Fotó: PP archív
„Aki képes fejlődni, az kaphasson támogatást, így nem zárjuk ki a pályázatból az újonnan alakult cégeket sem" - közölte Czomba Sándor. Fontos tudnivaló azonban, hogy csak azok a vállalkozások indulhatnak, amelyek teljesítik az elvárt béremelést. Mint mondta akkor sem zárnak ki egy céget, ha a munkavállalók 2/3-ának emelte „csak" a fizetését, illetve akkor sem, ha korábban a bérkompenzációra is pályázott.
Külföldön a kiscégek növelik a foglalkoztatottságot
A 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások teremtették az Európai Unióban - közölte január közepén az Európai Bizottság. Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kkv-kra eső 67 százalékos arányt. Az összesítés alapját képező nyolc éves időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban. A kis- és középvállalkozások kategóriájában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója.
Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.
Magyar helyzet
Itthon egyelőre nagyon nehéz helyzetben vannak a kkv-k, de az új munkahelyek 30 százaléka hozzájuk köthető. A statisztika szerint az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka.
Fotó: sxc
A magyar helyzetet tovább rontja, hogy az álláskeresők sem mindig felkészültek, a workania.hu felmérése szerint például közel harmaduk egyetlen idegen nyelvet sem beszél, akik pedig mégis, azok főként angolul és németül tudnak. Mindeközben az álláshirdetések 35 százalékában szerepel valamilyen nyelvtudás elvárásként. Itt is az angol a leggyakoribb, a nyelvtudást elváró álláshirdetések kétharmadában ez a nyelv szerepel. A német a valamilyen nyelvtudást igénylő álláshirdetések 15 százalékában szerepel, majd a francia következik 3 százalékkal. A megjelölt igények 14 százalékában angol középfokot kérnek a munkaadók, 5 százalékában angol felsőfok, 3 százalékában pedig a német haladószint szerepel.
A helyzet nehézségét mutatja, hogy amíg 2008-ban diplomázott hallgatóknak munkakereséskor még elegendő volt 24-25 jelentkezést elküldeniük, 5 állásinterjú alatt pedig többnyire munkát is ajánlottak nekik, addig a két évvel később végzetteknek már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük és állásinterjúból is több, átlagosan 7 kellett a sikerhez - derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatásból.
