Hogy működik az elvárt béremelés?

Az szja-szabályozás változása, a járuléknövelés miatti nettó jövedelemcsökkenés eltüntetése a minimálbér és a garantált bérminimum gazdaságilag nem indokolható nagymértékű megemeléséhez és az elvárt béremelés megalkotásához vezetett, ami minden vállalkozásra jelentős, sokuk számára kigazdálkodhatatlan többletterhet ró, a kormányzati kompenzáció ellenére is. 

Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forint, ezeknek a béreknek erre a szintre emelése kötelező. A nagymértékű - 18, illetve 14 százalékos - béremelést az tette szükségessé, hogy január 1-jével megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal emelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására azonban mindazok nettó bére is csökken, akik bruttó 216 ezer 806 forint alatt keresnek, és az új kötelező bérminimumok megadása sem mindig elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. A negatív hatások tompítása érdekében a kormány béremelést vár el a munkáltatóktól. Már a minimálbér, illetve a szakmunkás-bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni - nyilatkozta január elején Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. (Hogy hogyan számolják az elvárt béremelést és pontosan milyen szabályozás vonatkozik rá, arról itt olvashat bővebben.)


Kép: Piac&Profit/BartosGyula
Akiknek gondot okoz
Azok a cégek, amelyeknek gondot okot az 5 százalékos béremelés végrehajtása, márciustól vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. A 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450–700 ezer munkavállaló béremeléséhez járul hozzá a költségvetési forrás – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP) elnöke szerint az, hogy pontosan hány cégnek jelent majd segítséget ez a pályázat, a konkrét feltételek függvénye. Ők azokat a cégeket preferálnák, ahol magas az élőmunkaigény, és sok a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló. A feltételek kapcsán az már bizonyos: a pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja, valamint azt, hogy 2012-ben nem csökkenti a dolgozói létszámát. Ebben az esetben az 5 százalékos emelésből 2, illetve 3 százalékos támogatást tervez a kormány. A pályázatok megjelenése február végén, március elején várható.

Szakemberek szerint azok a cégek, ahol jelentős az alacsony béren foglalkoztatottak, illetve az élőmunka aránya, nem lesznek képesek végrehajtani az elvárt béremelést. Félő az is, hogy emiatt elbocsátások lesznek, vagy megnő a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Különösen a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol a humánerő jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, okozhat nehézséget a kormány elvárása - mutatott rá Rolek Ferenc. (Balogh Béla a Vasas Szakszervezeti Tömörülés vezetője szerint elbocsátásokhoz és a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakításához vezet majd az elvárt béremelés. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a bérkompenzáció nyögvenyelősen indult, de menni fog.)

Az emelés elvileg a cégvezetés döntése, ám ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést, két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként, és támogatásban sem részesülhet a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból. Az állam viszont nem kétharmad, hanem 100 százalék esetében kompenzálja a bérterhek növekedését, vagyis csak akkor, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesül az elvárás, de az igénybe vehető adókedvezmény mértéke ebben az esetben sem fedezi a teljes kiadásnövekedést. Az elvárt béremelés mértéke a munkavállalók nettó bérének megőrzését tükrözi, az adókedvezmény összegét viszont úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek - írja az RSM DTM blogbejegyzésében. Az elvárt béremelésbe a béren kívüli juttatások idei növekménye is beleszámít, de csak az elvárt béremelés 25 százalékáig - mutat rá Hegedüs Sándor, a cég adópartnere.

A kötelező és elvárt béremelések igencsak megviselik a cégek költségvetését, még akkor is, ha igénybe tudják venni a kompenzációt, ami viszont komoly adminisztratív pluszmunkát jelent. „Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot" - mondta Rolek Ferenc. Az MGYOSZ év eleji felmérése azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz.

Szavazás:

Az Ön cégénél sikerült megoldani a bérek szinten tartását erre az évre?

Kompenzáció

A 2011. december 22-én kihirdetett kormányrendelet szerint az elvárt munkabéremelés akkor valósul meg, ha a 2011. évi havi 59 ezer 600 forintot meg nem haladó személyi alapbért 26 százalékkal megemelik, e fölött pedig jövedelemsávonként (a rendeletben meghatározottak szerint) kell megállapítani az elvárt munkabéremelés összegét, egészen havi 216 ezer 805 forintig. A kötelező és az elvárt béremelést a kormány a szociális hozzájárulási adóban - a korábbi munkaadói járulékban - érvényesíthető kedvezmény formájában kompenzálja. Ötszázalékos mértékig a bérkompenzációt a cégeknek kell végrehajtaniuk, e fölött pedig a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. A többiek esetében az adóból levonható összeg kiindulási alapja munkavállalónként 16 ezer 125 forint. A ténylegesen igénybe vehető kedvezményt dolgozónként kell kiszámítani úgy, hogy a bruttó bér 75 ezer forint feletti részének 14 százalékát kell levonni a kiindulási összegből. Az NGM szerint ez a számítási mód biztosítja azt, hogy a nettó nominálbér szinten tartása mellett csak 5 százalékkal nőnek a munkáltató költségei.

Akikre nem gondoltak
Az elvárt béremelés szabályrendszerének kidolgozásakor sem a munkaerő-kölcsönzőkre, sem az iskolaszövetkezetekre nem gondolt a jogalkotó – állítja a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége. A kölcsönzők esetében szinte lehetetlen az adókedvezmény – a kompenzáció – igénybevétele, tekintettel arra, hogy az adott szolgáltató teljes állományára vonatkozóan kellene az elvárt béremelést realizálni, az iskolaszövetkezeteknél pedig fogalmilag kizárt, hiszen nem tartoznak a 2011. évi CLVI. törvény hatálya alá, azaz nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Ezzel viszont a szövetség szerint súlyos versenyhátrányba kerülnek a szolgáltatók.

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo