Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forint, ezeknek a béreknek erre a szintre emelése kötelező. A nagymértékű - 18, illetve 14 százalékos - béremelést az tette szükségessé, hogy január 1-jével megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal emelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására azonban mindazok nettó bére is csökken, akik bruttó 216 ezer 806 forint alatt keresnek, és az új kötelező bérminimumok megadása sem mindig elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. A negatív hatások tompítása érdekében a kormány béremelést vár el a munkáltatóktól. Már a minimálbér, illetve a szakmunkás-bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni - nyilatkozta január elején Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. (Hogy hogyan számolják az elvárt béremelést és pontosan milyen szabályozás vonatkozik rá, arról itt olvashat bővebben.)

Szakemberek szerint azok a cégek, ahol jelentős az alacsony béren foglalkoztatottak, illetve az élőmunka aránya, nem lesznek képesek végrehajtani az elvárt béremelést. Félő az is, hogy emiatt elbocsátások lesznek, vagy megnő a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Különösen a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol a humánerő jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, okozhat nehézséget a kormány elvárása - mutatott rá Rolek Ferenc. (Balogh Béla a Vasas Szakszervezeti Tömörülés vezetője szerint elbocsátásokhoz és a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakításához vezet majd az elvárt béremelés. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a bérkompenzáció nyögvenyelősen indult, de menni fog.)

Az emelés elvileg a cégvezetés döntése, ám ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést, két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként, és támogatásban sem részesülhet a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból. Az állam viszont nem kétharmad, hanem 100 százalék esetében kompenzálja a bérterhek növekedését, vagyis csak akkor, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesül az elvárás, de az igénybe vehető adókedvezmény mértéke ebben az esetben sem fedezi a teljes kiadásnövekedést. Az elvárt béremelés mértéke a munkavállalók nettó bérének megőrzését tükrözi, az adókedvezmény összegét viszont úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek - írja az RSM DTM blogbejegyzésében. Az elvárt béremelésbe a béren kívüli juttatások idei növekménye is beleszámít, de csak az elvárt béremelés 25 százalékáig - mutat rá Hegedüs Sándor, a cég adópartnere.

A kötelező és elvárt béremelések igencsak megviselik a cégek költségvetését, még akkor is, ha igénybe tudják venni a kompenzációt, ami viszont komoly adminisztratív pluszmunkát jelent. „Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot" - mondta Rolek Ferenc. Az MGYOSZ év eleji felmérése azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz.

Kompenzáció

A 2011. december 22-én kihirdetett kormányrendelet szerint az elvárt munkabéremelés akkor valósul meg, ha a 2011. évi havi 59 ezer 600 forintot meg nem haladó személyi alapbért 26 százalékkal megemelik, e fölött pedig jövedelemsávonként (a rendeletben meghatározottak szerint) kell megállapítani az elvárt munkabéremelés összegét, egészen havi 216 ezer 805 forintig. A kötelező és az elvárt béremelést a kormány a szociális hozzájárulási adóban - a korábbi munkaadói járulékban - érvényesíthető kedvezmény formájában kompenzálja. Ötszázalékos mértékig a bérkompenzációt a cégeknek kell végrehajtaniuk, e fölött pedig a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. A többiek esetében az adóból levonható összeg kiindulási alapja munkavállalónként 16 ezer 125 forint. A ténylegesen igénybe vehető kedvezményt dolgozónként kell kiszámítani úgy, hogy a bruttó bér 75 ezer forint feletti részének 14 százalékát kell levonni a kiindulási összegből. Az NGM szerint ez a számítási mód biztosítja azt, hogy a nettó nominálbér szinten tartása mellett csak 5 százalékkal nőnek a munkáltató költségei.