Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke szerint azt javasolják a munkahelyi szervezeteiknek és a munkáltatóknak, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a dolgozók nettó munkabére ne csökkenjen. Balogh Béla emlékeztetett arra: a nettó keresetek csökkenésének oka, hogy január 1-jével véglegesen megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal megemelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Ezek együttes hatásaként 2012-ben a 216.806 forint havi bruttó bér alatt keresők 2011. évi nettó bére csak akkor őrizhető meg, ha a bruttó béreket a munkáltató megemeli, ez persze nem jelent béremelést - tette hozzá. (A kompenzáció szabályairól, az adókedvezmények lehetőségeiről ide kattintva olvashat.)
A szakszervezeti vezető vélelmezte, hogy több munkáltató nem tudja végrehajtani a teljes körű kompenzációt, és elbocsátásokra, valamint a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakítására számítanak.
A Vasas Szakszervezet elnöksége tisztában van azzal, hogy a 93 ezer forintos minimálbér és a 108 ezer forintos garantált bérminimum elérése, illetve a havi 216.805 forintos keresetig az elvárt bér költsége nagy anyagi terhet jelentenek a munkáltatóknak, illetve a költségvetésnek. Ugyanakkor nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy az idei évben nagyon sok munkavállalónak jelentős mértékű reálkereset veszteséggel kell számolnia, ezért minden meg kell tenni annak érdekében, hogy az elvárt bért meghaladóan is történjen meg a keresetek növelése - hangoztatta Balogh Béla. Szerinte ugyanakkor nem szabad elfogadni azokat a munkáltatói panaszkodásokat, amelyek szerint a gazdasági szabályozórendszer tönkreteszi a vállalkozást.
A segítség
A kormányzat azt szeretné elérni, hogy az adóváltozások miatt ne csökkenjen senkinek a nettó bére, vagyis, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják - számolt be a Duna TV január elején.
Az eddig elfogadott szabályozás szerint 5 százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk a cégek hajtanák végre, e fölött pedig a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. A munkaadók járulék jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával ellentételezhetik az öt százalék feletti emeléseket. Vagyis a 18 százalékos minimálbér emelésből öt százalék jut a vállalkozásra, és 13 százalék a költségvetésre, mégpedig úgy hogy ezt a bizonyos 13 százalékot már nem is kell befizetni a tb-kasszának.
