A munkavállalók régóta érzik, hogy Magyarországon a keresetek alacsony szintje egyre égetőbb probléma, mostanra a munkáltatók is felismerték azt. Egyrészről a megfelelően képzett munkaerő hiánya egyre érezhetőbb, legfőképp az ipari és az exportra termelő szolgáltató vállalatok esetében. Másrészt a munkáltatók által kínált bér alacsony szintje az, aminek következtében a leendő munkavállalók nem választanak egyes szakmákat. Ezen a hiányszakmák esetében fizetett ösztöndíjak sem tudtak változtatni – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése.
Szintén az alacsony keresetek (és nem mellesleg a munkahelyi légkör az), ami miatt sokan külföldön keresnek megélhetést. (Innen is látszik, hogy bár kell pénz is megoldáshoz, a legtöbbet a vezető tehet.) Magyarország elérkezett fejlődésének abba a szakaszába, melyben olcsó és szakképzett munkaerőt már nem tud kínálni.
A kisebb cégeknek lesz súlyos a kötelező béremelés
A munkaerőhiány kezelésére a kormány és a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak abban, hogy a minimálbért és a szakmai minimálbért jelentősen,15, illetve 25%-kal megemelik. Ennek kompenzálására a szociális hozzájárulási adót 5 százalékponttal mérséklik.
A minimálbér emelése főleg a kis vállalatok körében okozhat súlyosabb (költségnövekedési) problémákat, mely ebben a (méret)kategóriában szürkülést is előidézhet azzal, hogy a jövedelmek egy részét zsebbe fizetik. (Ezen jelenséget nehéz pontosan becsülni, illetve mérni, így ezen kategória vizsgálatától eltekintettünk.)
A bruttó minimálbér növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években Magyarországon, illetve a Visegrádi országok esetében. Jól látható, hogy 2015-re csupán Románia került hazánk mögé a nemzetközi rangsorban, a többi „regionális versenytársunk” mind megelőzött bennünket ezen a téren. A régió és azon belül hazánk lemaradását még inkább mutatja a fejlettebb nyugati országokban (Egyesült Királyság, Németország, Belgium) kapható minimálbér szintjének alakulása. Ezen országokban elérhető minimális jövedelem kb. 3-4-szerese a kelet-európaiaknak, mely még sürgetőbbé teszi a bér konvergencia folyamatának gyorsítását.
A minimálbérek emelése önmagában 4,5%-kal emeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6% körül alakulhat. Mivel a közszféra béreire nincs közvetlen hatása a minimálbérek emelésének, ezért ott a bérek 9-10%-kal emelkednek, a más bejelentett béremelések és az áthúzódó hatások miatt.
Alig gyorsul az emelkedés jövőre
A felmérés eredményei szerint a munkaerő megtartása érdekében átlagosan 7,7%-os béremelést terveznek a vállalkozások 2017-ben, ami létszámmal súlyozva 8%-ra emelkedik. Idén az első 9 hónapban a nettó keresetek 7,1%-kal bővültek, vagyis a várakozások szerint alig fog gyorsulni a béremelkedés.
A válaszadók létszám kategória szerinti bontását tekintve jól kirajzolódik, hogy a legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11%-kal emelnék a béreket. Kiemelkedő továbbá a 21-50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8%-os emelést prognosztizáltak. A többi méretkategóriában 6,6-7% közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztói árindex jövőre 2% körül alakul majd várhatóan, a nettó béremelkedés – a vállalati tervek megvalósulása esetén – 7,5% közelében lesz reálértéken, ami az idén várható 7%-hoz hasonló nagyságrend.
Az ágazatok szerint átlagon felül emelik várhatóan a béreket a könnyű- (8,7%) és fémiparban (7,9%), továbbá a kereskedelemben (8,3%). A legkevésbé az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3%).
A GKI Gazdaságkutató Zrt. havonta készít reprezentatív vállalati felmérést, melyben a (10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató) cégek aktuális helyzetükről és jövőbeni kilátásaikról adnak választ. A kérdőív novemberben a béremelésről és a munkaerőhiányról szóló résszel egészült ki. A felmérés keretében közel 1000 cég válaszolt.
