Alig gyorsul a béremelés, de a kicsiket kiütheti

Alig fog gyorsulni jövőre a béremelkedés a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése szerint. Bár a munkaerőhiány kezeléséhez szükség van rá, a kis cégek számára súlyos terhet jelent az emelés, akár munkaidőcsökkentés, túldolgoztatás, vagy a fekete gazdaság növekedése is lehet a válasz.

A munkavállalók régóta érzik, hogy Magyarországon a keresetek alacsony szintje egyre égetőbb probléma, mostanra a munkáltatók is felismerték azt. Egyrészről a megfelelően képzett munkaerő hiánya egyre érezhetőbb, legfőképp az ipari és az exportra termelő szolgáltató vállalatok esetében. Másrészt a munkáltatók által kínált bér alacsony szintje az, aminek következtében a leendő munkavállalók nem választanak egyes szakmákat. Ezen a hiányszakmák esetében fizetett ösztöndíjak sem tudtak változtatni – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése.

Szintén az alacsony keresetek (és nem mellesleg a munkahelyi légkör az), ami miatt sokan külföldön keresnek megélhetést. (Innen is látszik, hogy bár kell pénz is megoldáshoz, a legtöbbet a vezető tehet.) Magyarország elérkezett fejlődésének abba a szakaszába, melyben olcsó és szakképzett munkaerőt már nem tud kínálni.

A kisebb cégeknek lesz súlyos a kötelező béremelés

A munkaerőhiány kezelésére a kormány és a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak abban, hogy a minimálbért és a szakmai minimálbért jelentősen,15, illetve 25%-kal megemelik. Ennek kompenzálására a szociális hozzájárulási adót 5 százalékponttal mérséklik.

Munkaerőt, vagy bedőlést hoz a béremelés?
Más szakemberek szerint sem fogják tudni a mostani módon kigazdálkodni a kisebb cégek a béremelést, teljes ágazatok foghatnak padlót. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig. Itt olvashatja a részleteket.
Kérdés, hogy a vállalkozások hogyan reagálnak erre a megállapodásra: sikerül-e kigazdálkodni a többlet terheket, vagy, ahogy eddig is, munkaidő csökkentéssel, esetleg a munkavállalói teljesítmények erőltetettet növelésével, vagy az egyéb munkavállalói juttatások lefaragásával mérséklik kiadásaikat.

A minimálbér emelése főleg a kis vállalatok körében okozhat súlyosabb (költségnövekedési) problémákat, mely ebben a (méret)kategóriában szürkülést is előidézhet azzal, hogy a jövedelmek egy részét zsebbe fizetik. (Ezen jelenséget nehéz pontosan becsülni, illetve mérni, így ezen kategória vizsgálatától eltekintettünk.)

A bruttó minimálbér növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években Magyarországon, illetve a Visegrádi országok esetében. Jól látható, hogy 2015-re csupán Románia került hazánk mögé a nemzetközi rangsorban, a többi „regionális versenytársunk” mind megelőzött bennünket ezen a téren. A régió és azon belül hazánk lemaradását még inkább mutatja a fejlettebb nyugati országokban (Egyesült Királyság, Németország, Belgium) kapható minimálbér szintjének alakulása. Ezen országokban elérhető minimális jövedelem kb. 3-4-szerese a kelet-európaiaknak, mely még sürgetőbbé teszi a bér konvergencia folyamatának gyorsítását.

A minimálbérek emelése önmagában 4,5%-kal emeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6% körül alakulhat. Mivel a közszféra béreire nincs közvetlen hatása a minimálbérek emelésének, ezért ott a bérek 9-10%-kal emelkednek, a más bejelentett béremelések és az áthúzódó hatások miatt.

Alig gyorsul az emelkedés jövőre

A felmérés eredményei szerint a munkaerő megtartása érdekében átlagosan 7,7%-os béremelést terveznek a vállalkozások 2017-ben, ami létszámmal súlyozva 8%-ra emelkedik. Idén az első 9 hónapban a nettó keresetek 7,1%-kal bővültek, vagyis a várakozások szerint alig fog gyorsulni a béremelkedés.

A válaszadók létszám kategória szerinti bontását tekintve jól kirajzolódik, hogy a legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11%-kal emelnék a béreket. Kiemelkedő továbbá a 21-50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8%-os emelést prognosztizáltak. A többi méretkategóriában 6,6-7% közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.

Tekintettel arra, hogy a fogyasztói árindex jövőre 2% körül alakul majd várhatóan, a nettó béremelkedés – a vállalati tervek megvalósulása esetén – 7,5% közelében lesz reálértéken, ami az idén várható 7%-hoz hasonló nagyságrend.

 

Az ágazatok szerint átlagon felül emelik várhatóan a béreket a könnyű- (8,7%) és fémiparban (7,9%), továbbá a kereskedelemben (8,3%). A legkevésbé az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3%).

A GKI Gazdaságkutató Zrt. havonta készít reprezentatív vállalati felmérést, melyben a (10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató) cégek aktuális helyzetükről és jövőbeni kilátásaikról adnak választ. A kérdőív novemberben a béremelésről és a munkaerőhiányról szóló résszel egészült ki. A felmérés keretében közel 1000 cég válaszolt.

Véleményvezér

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát 

A lengyel valuta árfolyama fenn, a magyar lenn.
Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt

Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt 

Ez a harc lesz a végső?
A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik

A tervezett budapesti mini-Dubaj felhőkarcolója pont egy légifolyosóba esik 

Nem tűnik túl átgondoltnak a mini-Dubaj projekt.
A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo