Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forint, ezeknek a béreknek erre a szintre emelése kötelező. A nagymértékű - 18, illetve 14 százalékos - béremelést az tette szükségessé, hogy január 1-jével megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal emelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására azonban mindazok nettó bére is csökken, akik bruttó 216 ezer 806 forint alatt keresnek, és az új kötelező bérminimumok megadása sem mindig elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. A negatív hatások tompítása érdekében a kormány béremelést vár el a munkáltatóktól. Már a minimálbér, illetve a szakmunkás-bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni - nyilatkozta január elején Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. (Hogy hogy működik az elvárt béremelés, arról itt olvashat bővebben.) Hogy hogy számolják pontosan az elvárt béremelést, arról itt olvashat bővebben.
1. tévhit: Aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan kizárja magát a közbeszerzésekből
Tény: aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan nem zárja ki magát a közbeszerzésekből, hiszen ennek előfeltétele egy olyan munkaügyi ellenőrzés, melynek eredménye a kizárást megalapozó jogerős I. vagy II. fokú munkaügyi határozat. A kizárás ellen azonban még ebben az esetben is léphet a munkáltató. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény előírása alapján a munkaügyi felügyelők az idei évben indult eljárások mindegyikében kötelesek vizsgálni az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését is. Ha az adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalók 2/3-ánál nem teljesítették az elvárt béremelést, akkor a munkaügyi ellenőrzés során megállapító határozatot hoznak a szabálytalanságról. Ha ez jogerőre emelkedik, az adott foglalkoztató 2 évig valóban nem indulhat közbeszerzési eljáráson és meghatározott állami támogatásokban sem részesülhet. „Ugyanakkor az ellenőrzési törvény azt is kimondja - hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója -, hogy a munkáltató ilyen jogerős határozat esetén is utólagosan igazolhatja, hogy, hogy az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. Ha ezt megteszi, vele szemben a fenti közbeszerzések és támogatások kapcsán kizárás nem alkalmazható."
2. tévhit: Az elvárt béremelés teljesíthető a személyi alapbérek módosítása nélkül is
Tény: Az elvárt béremelés, vagyis a bérkompenzáció mindenképpen az érintett munkavállalók személyi alapbérének módosításával kell, hogy járjon, vagyis az olyan egyoldalúan megvonható bérelemek, mint amilyen a prémium, jutalom, jelenléti bónusz, esetleg mozgóbér nem egyenértékűek a személyi alapbér emelésével.
3. tévhit: A részmunkaidős munkavállalók kapcsán arányosítani kell az elvárt béremelést
Tény: Külön szabályok vonatkoznak a havibérben, illetve az órabérben foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók bérkompenzációjára. Az emelések pontos összegét - órabérben történő foglalkoztatás esetében a jogszabályban meghatározott szorzószám részmunkaidőre vonatkozó megfelelő meghatározása után - a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének második oszlopa tartalmazza, ám amennyiben a tavalyi havi részmunkaidős munkabér nem haladta meg az 59.600 forintot, az elvárt emelés mértéke egységesen 26 százalék. A bérkompenzáció kapcsán arányosítani részidős munkavállalók esetében sem kell.
4. tévhit: Ha valaki az előző évben akár csak egy napot is munkaviszonyban töltött a foglalkoztatónál, vagy kapcsolt vállalkozásainál - kötelező a bérkompenzáció.
Tény: Az elvárt béremelés teljesítése a munkáltatóra és a vele 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki. Vagyis azon munkavállalók kapcsán, akik a tavalyi évben ugyan rendelkeztek munkaviszonnyal az érintett foglalkoztatónál vagy kapcsolt vállalkozásainál, ugyanakkor jogviszonyuk még 2011. november 1-je előtt véget ért, a foglalkoztató nem köteles a 2012-es foglalkoztatásuk során a bérkompenzációval növelt személyi alapbért alkalmazni.
5. tévhit: Munkaidőkeret alkalmazása esetén eleve kizárt a szociális hozzájárulási adó kedvezményének az igénybevétele
Tény: Munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabérben foglalkoztatott munkavállalók hónapról hónapra más összegű bruttó bérben részesülnek, mely a beosztott és teljesített órák számától függ, ugyanakkor ezen tény nincs befolyással az elvárt béremelés teljesítésére, melyet ha a foglalkoztató teljesít, az adókedvezmény igénybe vehető. Az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését munkavállalónként és egy alkalommal tudja a foglalkoztató teljesíteni. Ez történhet a januári bérek számfejtését megelőzően év elején, vagy történhet visszamenőlegesen egy későbbi időpontban. A szociális hozzájárulási adó kedvezményét a foglalkoztató hónapról, hónapra tudja érvényesíteni, ennek munkavállalónkénti összege hónapról hónapra változó összegű lehet, figyelemmel az adott havi bruttó bér egyéb elemeire.
