A vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be. A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be.

A GKI már tavaly év végén jelezte, a kis cégeket kiütheti a béremelés, így leépítés vagy fekete foglalkoztatás is lehet a válasz a munkáltatók részéről.

Az ágazati bontás a helyzet jobb megértését segíti, részletesebb képet ad a terhek munkáltatói megítéléséről. Legnegatívabban a könnyű- és élelmiszeripar értékelte az intézkedéseket, de a minimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó és a vegyiparnak is. A korábbi erőteljes béremelések hatására a mostani kötelező emelés kevésbé érinti a kereskedelmi cégeket. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) növelése még a minimálbéremelésnél is súlyosabb helyzetet eredményezett szinte minden ágazat számára. Meglepő módon ez esetben is a kereskedelemben működő vállalatok a legkevésbé érintettek.

A minimálbér emelések költségnövekedését a 250 fő alatti vállalatok nagyjából azonos mértékűnek (11-13%) becslik. A nagyvállalatok azonban „csak” 7,5%-os növekedést várnak. A várható költségek és a kötelező béremelés volumenének eltérését több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy mennyien voltak minimálbéren foglalkoztatva az adott cégnél, de a vállalatok már számolhattak a munkáltatói járulékcsökkentés okozta költségcsökkenéssel, illetve a bértömeg növekedés mérséklésének lehetséges módjaival (részmunkaidő, munkaköri átsorolás, esetleg elbocsátás stb.).

A legnagyobb többletköltséggel a könnyűipar számol, ez esetben a 2016-os szinthez képest 19%-os növekedést várnak. A vállalati 11%-os átlagot meghaladó ágazatok továbbá az építő- és élelmiszeripar (15, illetve 14%). Az átlag körül emelkednek a költségek az üzleti szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban (12,5%, illetve 12%). Az átlagtól kissé elmarad a bérköltség növekedése a gép-, a fém- és a vegyiparban (10%). A terhek által legkevésbé érintett ágazat a kereskedelem, ahol 9% alatti költségnövekedéssel számolnak.

Összességében tehát az látszik, hogy a hazai kkv-kat súlyosan érintette a minimálbér és a szakmai garantált bérminimum emelése, mivel a létszám fele ilyen bérkategóriájú foglalkoztatott. A nagyvállalatok esetében a dolgozók 29%-át érintik az intézkedések, így az összhatás is kevésbé súlyos.