2012 fekete év lesz

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2012. év elején 500 szervezetet megkeresve felmérte, hogy 2011. évben milyen változásokat okoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2012. évre.

Az árbevételre vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy az építőipari cégek 90 százalékánál az értékesítés nettó árbevétele - az elmúlt évekhez hasonlóan - csökkent vagy változatlan maradt, és az árbevétel-arányos jövedelmezőség is tovább csökkent, a válaszadók 60 százalékánál nem éri el a 2 százalékot. (A felmérésben résztvevő vállalkozások túlnyomórészt Kft-ként működő társaságok voltak, átlagos állományi létszámukat tekintve a néhány főtől egészen az 1000 főt meghaladóan foglalkoztatókig. A válaszadók 81 százaléka kizárólag magyar tulajdonban, 14 százaléka külföldi tulajdonban lévő.)

Forrás: ÉVOSZ

Nem indokolt bejegyzések

Tavaly 5960 új céget jegyeztek be az építőiparban. (Az országos átlagnál kisebb ütemben emelkedett az építőipari cégek körében a felszámolások száma, de ez nem jelenti azt, hogy az ágazat ne lenne nagyon komoly bajban.) Ez lényegében megegyezik a tavalyi cégalapítások számával, de elmarad a 2008-as és a 2009-es 6900-tól, illetve 6200-tól. „Semmi nem indokolja, hogy ennyi új építőipari vállalkozás jelenjen meg a piacon. Az ágazat élő szerződésállománya 1142 milliárd forintra zsugorodott, ami 40 százalékos visszaesés 2010-hez képest” – állítja Tóth Tamás az Opten ügyvezető igazgatója. Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy az új cégek jelentős része bedőlt cégek romjaira épül, olyan tulajdonosok és cégvezetők jelennek meg bennük, akik korábban már adósságot hagytak hátra bedőlt vagy bedöntött cégekben. „Azt reméljük, hogy a cégalapítási szabályok szigorítása, az egyórás cégalapítás megszüntetése némileg megnehezíti az adósságszédelgők dolgát, és a cégbíróságok is következetesebben tudják alkalmazni a cégvezetéstől való eltiltás szabályait” – mondja a szakember.

A gazdasági válság miatt a magánrendelések gyakorlatilag megszűntek. Ezzel párhuzamosan a válaszadók 98 százaléka jelölte meg a megrendelések hiányát, valamint a megrendelők fizetőképtelenségét úgy, mint az üzleti tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőt. A piacon a vállalkozások - a Közbeszerzési Törvény 2012. január 1-jétől hatályba lépő módosításának is köszönhetően - az állami, önkormányzati beruházások, közmegrendelések mértékének növekedésében bíznak, másrészt az export növelésével próbálják kompenzálni árbevétel-kiesésüket.

A megkérdezett cégek közel 50 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzetben az évek óta alacsony és folyamatosan csökkenő kapacitáskihasználtság miatt elsősorban a bérek és egyéb juttatások szinten tartásával, esetleg csökkentésével, valamint új értékesítési, szolgáltatási piacok keresésével tud válaszolni a nehézségekre. Tekintettel arra, hogy 2012. évben az „elvárt béremelés" intézménye miatt a válaszadók 80 százaléka az előző évhez képest nagyobb mértékben, átlagosan 4 százalékkal kénytelen emelni a bruttó béreket, a bértömeg megtartása leginkább létszámleépítésben fog realizálódni. (Hogy hogyan számolják az elvárt béremelést, arról itt olvashat bővebben.) Azoknál a cégeknél pedig, amelyek a munkaerő megtartásával számolnak, azok a béremelést csak a jövedelmezőség rovására tudják véghezvinni, ami a nemzetgazdaság más ágazataihoz képest egyébként alacsony. A vállalkozások nehéz helyzetét az is súlyosbítja, hogy megítélésük szerint az elmúlt évekhez képes sem a feketemunka, sem a lánctartozás nem csökkent. Ezen a téren várakozásaik a közeljövőben sem jobbak, a cégek 98 százaléka nem vár javulást.

Forrás: ÉVOSZ

Elvárt emelés

Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forint, ezeknek a béreknek erre a szintre emelése kötelező. A nagymértékű - 18, illetve 14 százalékos - béremelést az tette szükségessé, hogy január 1-jével megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal emelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására azonban mindazok nettó bére is csökken, akik bruttó 216 ezer 806 forint alatt keresnek, és az új kötelező bérminimumok megadása sem mindig elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez.

Az emelés elvileg a cégvezetés döntése, ám ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést, két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként, és támogatásban sem részesülhet a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból. Az állam viszont nem kétharmad, hanem 100 százalék esetében kompenzálja a bérterhek növekedését, vagyis csak akkor, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesül az elvárás, de az igénybe vehető adókedvezmény mértéke ebben az esetben sem fedezi a teljes kiadásnövekedést.

Az elvárt béremelés mértéke a munkavállalók nettó bérének megőrzését tükrözi, az adókedvezmény összegét viszont úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek - írja az RSM DTM blogbejegyzésében. Az elvárt béremelésbe a béren kívüli juttatások idei növekménye is beleszámít, de csak az elvárt béremelés 25 százalékáig - mutat rá Hegedüs Sándor, a cég adópartnere.

A felmérésben kitértünk a cégek szakemberrel való ellátottságára is, de a beszűkült piac miatt a cégek nem számoltak be lényeges szakemberhiánnyal kapcsolatos problémáról. (Az energetikai iparban például pénz és munka is lenne, csak szakember nincs elég.) Ez azonban az építési piac megélénkülésével nagymértékben változhat. Elsősorban utánpótlási problémával kapcsolatban érkezett észrevétel kőműves, ács, bádogos, víz- gáz- és fűtésszerelő szakmákban. A szakemberképzés és -továbbképzés nehéz helyzetét fokozza, hogy 2012. január 1-jétől nincs lehetőség csökkenteni a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem pedig a saját dolgozók képzési költségének elszámolásával. Ennek folyományaként a cégek 58 százaléka csökkenti a saját dolgozói képzésére fordított összeget. A helyi adó mértékét tekintve a vállalkozások egyre borúlátóbbak. 2011-ben még 2/3-uk szerint elfogadható mértékűnek tartották a helyi önkormányzatok által kivetett adókat, mostanra azonban 80 százalékuk magasnak ítéli meg.

2011-ben a válaszadók 70 százalékánál tartott ellenőrzést a NAV, illetve 50 százalékánál volt munkaügyi ellenőrzés, melyek sok esetben párhuzamosan zajlottak. Néhány cég számolt be munkavédelmi, környezetvédelmi, OEP, illetve németországi adóhatósági ellenőrzésről, azonban az eljárások túlnyomó részt megállapítás nélkül zárultak. Összességében a cégek véleménye szerint üzleti helyzetük 2012-ben is tovább romlik, és a válság negatív hatásai ellen egyre kevesebb eszközzel tudnak védekezni.