A múlt évi drasztikus bruttó béremelésből a munkavállalók vajmi keveset éreztek, miután a minimálbér addigi szja-mentessége megszűnt, és így a nettó keresetek alapesetben csökkentek. A negatív hatások mérséklése érdekében tavaly az állam a zsebébe nyúlt – az akkor kapott támogatás ez évre jócskán apadt – , de a vállalkozásoknak az elvárt béremelés esetén kapható kedvezményhez is 5 százalék körüli béremelést kellett teljesíteniük olyan gazdasági környezetben, amikor bevételeik nemigen nőnek, a költségeik viszont igen.
A vállalkozói érdekképviseletek már 2012-ben felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdaság teljesítményével nem igazolható bérköltség-növekedés súlyosan ronthatja sok hazai kis- és középvállalat versenyképességét, rosszabb esetben esélyét a talpon maradásra.
Idén, némileg kisebb mértékben, de hasonló a helyzet: a gazdaság továbbra is szűkül, jó esetben stagnál, a kötelező minimálbérszint – és vele a garantált bérminimum – viszont ismét jelentősen nőtt. Ez a költségnövekedés arányaiban a kisebb vállalkozásokat érinti leginkább, a költségvetés – az állami szférában viszonylagosan kis súllyal jelenlévő minimálbér miatt – ennek inkább az előnyeit élvezi a növekvő szja-bevétel révén.
A két kötelező bértarifa emelése – a minimálbér és a garantált bérminimum 2013. január 1-jétől 5,4, illetve 5,6 százalékkal nőtt – közgazdaságilag nem indokolható, mert a magyar gazdaság teljesítménye tartósan negatív tartományban vesztegel; a vállalkozások erőtlenek, és költségviselő képességük határára érkeztek – figyelmeztetett Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszabadságban múlt héten megjelent írásában. A vállalkozói oldal ennek ellenére egyezségre jutott a kormánnyal és a szakszervezeti partnerekkel, mert figyelembe vette, hogy ez az üzleti szférában 620 ezer embert érint. Csak annyit kértek a munkaügyi kormányzat képviselőitől, hogy a legnehezebb helyzetben levő ágazatok munkáltatóit átmenetileg segítsék az új bértételekre való áttérésben, hogy a tarifanövelés ne vonjon maga után tömeges vállalati bedőléseket és elbocsátásokat.
A kormányoldal képviselői tizenegy ágazat munkáltatóinál csaknem 250 ezer munkavállaló esetében vállalták, hogy féléves időtartamra az emelés bértömegét és annak járulékát – gyors hozzájutást és kevés adminisztrációt lehetővé téve – költségvetési forrásból támogatják, mintegy 10 milliárd forintos keretösszegben. Az intézkedéshez módosítani kell a költségvetési törvényt, a végrehajtási rendelet csak ezt követően jelenhet meg, ám február utolsó hetében sem nyújtották még be a törvénymódosításra vonatkozó javaslatot – hívta fel a figyelmet a VOSZ főtitkára.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egy korábbi közleménye szerint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban az emelés féléves költségeit az állam kérelem alapján várhatóan egy összegben, utólag téríti meg.A szakember hangsúlyozza: a súlyos helyzetben lévő vállalkozásoknak csak az előfinanszírozás jelent érdemi segítséget, vagyis az, ha a szükséges pénzügyi forrásokat a többlet-bérköltségek felmerülését megelőzően megkapják. Viszont már most biztosnak látszik, hogy a kormányzat két-, de inkább háromhavi többletköltséget „lenyelet” a vállalkozókkal, és csak egy későbbi időpontban kompenzálják ezt. A késlekedés következménye viszont akár az is lehet, hogy nem lesz kinek eljuttatni a költségvetési támogatást, mert vagy a vállalkozás szűnik meg, vagy a dolgozók munkaviszonya.
