A vendéglátás áfa-kulcsának 5 százalékra csökkentése – a munkáltatói szervezetek egyik legfontosabb elvárása –, mint az elodázhatatlan bérszínvonal emelés egyik eszköze, már szerepel a 2018. évi költségvetés tervezetében.
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a Magyar Időkben, május 23-án megjelent nyilatkozata többek között arról szól, hogy mit vár a kormányzat a vendéglátósoktól. A vezérigazgató nyilatkozatát és a szakmai szervezetek ehhez kapcsolódó állásfoglalásait a Turizmus.com szakportál szedte össze.
"Nem ördögtől való a gondolat, hogy 2018. január elsejétől a turizmusban, vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók átlagjövedelme megkétszereződjön" - nyilatkozta Guller Zoltán hozzátéve: "ennek érdekében tárgyalásokat folytatunk a munkaadói érdekképviseletekkel főként arról, milyen garanciákat tudnak vállalni, hogy a versenyképességet javító intézkedéseknek valóban a bérfejlesztésben legyen hatásuk, már rövidtávon. A kormány minden olyan ésszerű döntésre nyitott, amelyek abban segítik az ágazatot, hogy a mostani bérhelyzet javuljon."
Guller arról is beszélt, hogy egyelőre nem született döntés arról, hogy a vendéglátás példájából kiindulva csökkentik-e jövőre a szállásszolgáltatás után fizetendő, jelenleg 18 százalékos forgalmi adót, ahogy arról sem határoztak még, hogy kötelezővé teszik-e az éttermekben a jövedelmek fehérítésére szolgáló szervizdíjat, de úgy fogalmazott "támogatunk minden olyan javaslatot, amely ahhoz járul hozzá, hogy az ágazatban dolgozók bére jelentősen emelkedjen."
"A lobbi szervezetek a munkaadók érdekeit képviselik, nekünk pedig az a dolgunk, hogy alapvetően a munkavállalók érdekeit vegyük figyelembe és biztosítsuk, hogy ha valamilyen kedvező döntés születik, az utána valóban a bérfejlesztésben mutatkozzon meg" - tette hozzá Guller Zoltán. "Jelenleg a bevallott átlagos jövedelem a turizmusban a nemzetgazdasági átlag hatvan százalékát éri el, mivel sok esetben a fizetések jó része zsebbe megy. Úgy gondolom, hogy a szervizdíj kötelezővé tétele például bármilyen ijesztőnek tűnik, nem jelentene áremelést, hanem a társadalom szolidaritására alapozva kifehéríthetné az eddig nem látott jövedelmeket. Mérlegelünk minden javaslatot. Az áfa csökkentés már egy hatalmas lépés, az ebből és minden további állami kedvezményből befolyó összeget viszont a munkáltatóknak szigorúan bérekre kellene fordítaniuk. Ez azt is jelentené, hogy vállalhatóbb módon jutnának a fizetésükhöz a dolgozók, csökkenne a kiszolgáltatottságuk" - fogalmazott a vezérigazgató.
A Magyar Éttermi Szövetség (MÉSZ) tragikusnak ítéli meg a jelenlegi, munkaerőhiány miatt kialakult helyzetet. Úgy látják viszont, hogy tagjaik nem lesznek képesek kigazdálkodni a 2018-ra tervezett, 240 ezer forintos szakmunkás minimálbért. Hozzáteszik, hogy sokan, elsősorban szakácsok, már most is ennek a többszörösét várnák el és bizony sok szakács-jelentkező az erő pozíciójából tárgyal a munkáltatókkal, a napi 15-20 ezer Ft közötti nettó bér elérése érdekében. Ugyanakkor sajnos kevés szó esik a szaktudásról, a várható teljesítményről és gyakran a megígért próba-munkára sem jelennek meg a jelöltek.
Már az idén januári, kötelező béremelés is sok étterem gazdálkodását megingatta, miközben a szakácsok körében elindított egy bérsrófolási folyamatot. Irreális munkabéreket, havi nettó 400-500 ezer forintot követelnek ki maguknak, amelyek fedezete és járuléka nem építhető be az éttermi árakba, ilyen nagyságrendű áremelést ma nem bír el a piac. Sőt, gyakorlatilag semmilyen áremelést nem bír már el a hazai piac.
A MÉSZ éppen ezért, mert az áremelést a piac nem bírná el, bár korábban támogatta, jelenleg nem ért egyet a felszolgálói díj bevezetésével sem, mert az a kisvállalkozások és a vidéki vendéglátás helyzetét rendíti meg.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) bár felvet kérdéseket, nyilatkozata szerint összességében jó iránynak tartja a Turisztikai Ügynökség által megfogalmazottakat és partnerként működik közre. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI), bár hasznosnak tartja a szervizdíjat, kötelező bevezetését mégsem javasolja, mivel elviselhetetlen adminisztratív terhet róna a kisvállalkozásokra. Ráadásul a testület szerint ezek az intézkedések sem oldanák meg a helyzetet, segítségükkel sem lehetne elérni a 100%-os béremelést.
