Mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók körében az úgynevezett vegyes juttatási rendszer örvend a legnagyobb népszerűségnek: több mint a felük részesítene előnyben olyan rendszert a hosszú távú juttatási formák közül, amely részben az egyéni, részben a vállalkozás teljesítménye alapján működik - vonta le a tanulságot a kutatás, melyet közép-kelet-európai országban (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Románia, Bulgária) végeztek el.
A juttatás formáját tekintve a munkavállalók inkább a készpénz alapú és azonnali juttatást részesítik előnyben, a később realizálódó, de sokkal nagyobb hozam-esélyekkel bíró részesedésszerzéssel szemben. Egy részük (17,4%) ugyanakkor támogatná a vegyes juttatási formákat, azaz ha készpénzes juttatással párhuzamosan járnának ezek a juttatások. A megkérdezett magyarországi munkáltatók körében még mindig magasan a készpénz formájában biztosított jutalom a legismertebb, a megtakarítási jellegű programokról, valamint a részvényjuttatási formákról mindössze egyharmaduk hallott. Egyúttal kiderült az is, hogy az eredmény-megosztási programokat jobban ismerik a magyar munkáltatók, mint a részvény/üzletrész juttatási modelleket. Az értékpapír-juttatási programok tekintetében a kutatás alapján nem mutatkozott jelentős különbség a munkáltatók körében az ingyenes és a kedvezményes juttatások ismertsége között.
Mindenkire ki kell terjeszteni a programot
A motivációs tényezőket tekintve szintén összhang mutatkozott a megkérdezett munkáltatók és munkavállalók között, mindkét oldal igen előnyösnek találta azt, hogy a program egyik velejárója a cég iránti lojalitás növekedése, az alkalmazotti összefogás, illetve annak a tudatnak az erősítése, hogy a dolgozók tulajdonosai, részvényesei a vállalatnak. A megkérdezett munkavállalók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók teljes körét be kell vonni a munkavállalói pénzügyi részvételi programokba, nem csak a vezető tisztségviselőket és a felső vezetés tagjait, mivel az ilyen programok akkor tudnak igazán célt érni, ha a lehetőség minden munkavállaló számára nyitva áll a csatlakozásra.
A munkavállalók többségét a részvételben a különböző adókedvezmények is ösztönzik, de a várható kedvező hozam-kilátások azok, amelyek leginkább az értékpapír hosszabb tartása mellett kötelezik el őket. A munkáltatói oldalt tekintve érdekes tényező, hogy habár a programokat kedvező adózási feltételek mellett is meg lehet valósítani, az adóelőnyöket a bevezetés okaként mindössze a válaszadók két százaléka jelölte meg.
80 százalék újra indítana ilyen programokat
A megkérdezett munkáltatók mindössze egyharmada vezetett be már korábban is ilyen programot, azonban azoknak a cégeknek a többsége, amelyek alkalmaznak valamilyen munkavállalói pénzügyi részvételi programot, már több mint öt éve bevezették és működtetik azt. Azok a munkáltatók, amelyek már bevezették, mind a gazdasági előnyök tekintetében, mind a munkavállalók megtartása szempontjából többségben sikeresnek ítélték azt, ráadásul a munkáltatók és a munkavállalók részéről egyaránt pozitív volt a program fogadtatása. Ennek következtében mindössze egyötödük válaszolta azt, hogy a jövőben nem kívánja újraindítani munkavállalói pénzügyi részvételi programját, a többiek megtartanák az eddigit, illetve egy teljesen újat, vagy a régi kibővített változatát választanák.
Azon munkáltatók, amelyek tervezik a program bevezetését, az adózási előnyöket tartják az egyik legfontosabb motiváló tényezőnek. Ezen belül is elsősorban a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kedvezményeket, illetve a szabályozott forma kapcsán megjelenő kedvezményeket tartják a legvonzóbbnak.
A felmérés szerint azok munkáltatók, amelyek nem indítottak el munkavállalói pénzügyi részvételi programot cégüknél, valószínűleg információhiány miatt kerülik az ilyen programok működtetését. Többen egy potenciális program legnagyobb kockázataként a likviditás romlását jelölték meg, de vannak olyanok is, akik a növekvő adminisztratív terhektől vagy a munkavállalók motiválásának hiányától tartanak leginkább. Annak okaként, hogy eddig miért nem vezették be a programot, a válaszadók elsősorban a bizonytalan jogi- és adójogi megítélést, a bizonytalan gazdasági környezetet és a jogszabályban részletezett juttatási formák hiányát emelték ki.
