Bár az idei év nagy lehetőségeket rejt magában, nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy a társadalom és a gazdaság a korábban meghozott döntések miatt sok szempontból tehetetlen, így például a költségvetés kiadási oldalánál nehéz érdemleges változtatásokat hozni - jelentette ki Csaba László akadémikus. Szerinte ideje abbahagyni a válságkezelést, és jelenleg magát a válságkezelést kellene kezelni. „Vissza kell térni a normális állapotba, mert az hosszútávon sehova sem vezet, ha minden problémát úgy oldunk meg, hogy hirtelen milliárdokat ölünk bele".
Szerinte Magyarország 2014-ben éri el ismét a 2005-ös szintet, ami annak köszönhető, hogy a gazdasági visszaesés hazánkban már 2004-06-ban megkezdődött. „Az elmúlt évtizedben sok betegségtől szenvedett az ország, amiből a gazdasági válság csak a jéghegy csúcsa. Ennek köszönhetően elvesztegettünk tíz évet, miközben lemaradtunk a vetélytársaktól" - közölte Csaba László. A szakembernek ezzel az állításával nem értett egyet Dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint az elmúlt tíz évben 25 százalékkal nőtt az ország fogyasztása, 40 százalékkal nőttek a reálbérek, illetve 49 százalékkal a reálnyugdíjak. Abban, hogy állítása szerint a 2007-es szintet 2012-ben érjük el, semmi meglepő nincs, mivel így van ezzel „körülbelül az egész világ."
Reformra és stratégiára van szüksége az országnak
Csaba László szerint átfogó stratégiára lenne szüksége az országnak, mivel „a hitelesség gyakran fontosabb, mint az adott teljesítmény". A lényeg, hogy a rövid, a közép és a hosszú távú stratégia legyen egy dokumentumba foglalva. „Bár ezt természetesen lehetne időközben módosítani, azonban fontos lenne, hogy az irányvonal megmaradjon" - vélte az akadémikus. Rövidtávon a legfontosabb feladatok a dereguláció (azaz az állam szerepvállalásának csökkentését a piaci hatások érvényesülésnek javára) és az átláthatóság, illetve az adórendszer átalakítása, hogy „a munkából meg lehessen élni". Középtávon az euró bevezetését, míg a hosszú távú elképzelések között a cigányság integrációját és a korrupció visszaszorítását említette Csaba László.
Vértes András szerint Magyarország más pályára kerülhet, ám ehhez szükség van a politikai párbeszédre, illetve néhány (pl: önkormányzati, szociális, egészségügyi) terület teljes reformjára. Szerinte az idei választás nehéz helyzet elé állítja majd a - minden valószínűség szerint többséget szerző - Fideszt, mivel mást kommunikál külföldre és belföldre: külföldön, hogy - változtatással persze - a Bajnai-kormány által megkezdett szigorú költségvetési politikát folytatja, míg itthon, hogy azt, hogy nagy változásokat fog hozni a színrelépésük. Szerinte a 2010-es költségvetést, bármennyire szeretnék Orbánék, nem változtathatják meg teljesen, mivel mire feláll a kormány és meghozza a szükséges döntéseket, addigra rengeteg idő elveszik és „októberben már nincs értelme elfogadni az idei költségvetést". További nehézségeket okozhat az ügyben, hogy a módosításról az IMF-el és az EU-val is tárgyalni kellene.
Vértes állítja: a reformokra mindenképpen szükség van, és ha ezeknek a változtatásoknak az a célja, hogy minél hamarabb be lehessen vezetni az eurót, akkor megengedhető, hogy 2010-ben kicsit nagyobb tétel kerüljön az állam kiadási oldalára. Véleménye szerint azonban, ha a Fidesz meglépi ezt, akkor pont az ellenkezőjét fogja végrehajtani annak, mint amit évek óta kommunikál itthon.
