Adóváltozások: könnyítés a cél

A parlament várhatóan két részletben tárgyalja majd az adócsomagot, először a 2009-es szabályokat, majd később a jövő évi átalakításokat veszik sorra. Ahogy a kormány korábban is tervezte, idén nullaszaldós lesz az adórendszer átalakítása - mondta Oszkó Péter. Az áfa-terveken "kicsit alakítottak", a februári elképzelésekhez képest nagyobb lesz az emelés: 25 százalékos lenne az általános kulcs, de bevezetnének egy kedvezményes kulcsot is, hogy a megszorítások miatt az adórendszerben adjanak kedvezményeket.

A tb-járulék és az szja csökkentéséhez megpróbál ez a kormány is ragaszkodni, és továbbra is az szerepel a tervek között, hogy az szja-sávhatárát az év elejéig visszamenőlegesen emeljék 1,7 millióról 1,9 millió forintra - közölte a pénzügyminiszter.

Az adótörvények módosításánál különválasztják a 2009-re és a 2010-re vonatkozó intézkedéseket, és ezek két részletben kerülnek a parlament elé. Ezt azzal indokolta, hogy az idei változásoknak július 1-jével hatályba kellene lépniük, így ezek beterjesztésére csak rövid idejük van. A 2010-es változások kidolgozásához viszont több idő kell.

Néhány kedvezményt megvonnának

Arra a kérdésre, hogy mi történik a cafetéria-rendszerrel, és erről mikor születik döntés, a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy ez "idén nem téma", de megvizsgálják a kedvezményrendszert. "Lehetnek olyan elemei, amelyek indokolatlanul bőkezűek akkor, amikor minden forrást ahhoz keresünk, hogy miként tudjuk az alapfizetés mellett megtartani az állásokat, vagy miként tudjuk bővíteni az álláslehetőségeket" - indokolta, hozzátéve: elképzelhető, hogy vannak olyan kedvezmények, amelyekből érdemes lehet visszavenni, és helyettük jobban támogatni a foglalkoztatást.

Oszkó Péter az ekho esetleges megszűnésére vonatkozó kérdésre azt mondta: ha az adócsökkentési terveik megvalósulnak, akkor az ekho egy idő után értelmét veszti, mert majd nem jelent könnyebbséget az adózóknak. Jelezte: ezt akár már 2010-től is el lehet érni.

A családi pótlék átalakításának részleteiről még tárgyalnak. Elmondta, az átalakításnál figyelembe szeretnék venni a nagycsaládosok érdekeit, hogy őket ne érintse hátrányosan a változás. A tervezett ingatlanadó bevezetéséről azt mondta, hogy be lehet vezetni az értékövezeti ingatlanadót, ha megteremtik annak a lehetőségét, hogy az adózó vitathassa és be is bizonyíthassa, ha szerinte az ingatlanának más az értéke, mint amelyet megállapítottak.

A kevesebbet keresők járnak a legjobban

A tervezett adóátalakítások kapcsán Oszkó Péter közölte, a munkáltatók oldalán az a céljuk, hogy növekedjen a munkakereslet, megállítsák, visszaszorítsák az elbocsátásokat. Mint mondta, ehhez az kell, hogy minden jövedelemsávban csökkenjen a terhelés. E javaslat szerint az alacsony jövedelműek esetében picit nagyobb lesz a tehercsökkenés, s a tételes eho az 5 százalékos járulékcsökkentés mellett akár már 2010-től megszűnhet. Oszkó Péter szerint ezzel a lépéssel majdnem 8 százalékos lesz a tehercsökkenés a minimálbér kategóriájában, 6 százalék az átlagbérnél és 5 százalék a felsőbb jövedelemsávokban.

A pénzügyminiszter elmondta még, hogy a munka kínálati oldalán az aktivitás mellett a legális adózást is szeretnénk ösztönözni. Nagyjából a minimálbér duplájáig - ahol már most is meglehetősen alacsony az adóterhelés - kisebb arányú lesz a tehercsökkenés, az átlagbértől kezdődően, hozzávetőleg az átlagbér négyszereséig, azonban nagyobb arányú lenne. E felett, nagyjából abban a sávban, ahol a különadó fennáll, nem lesz érdemi adóteher-csökkentés 2010-ben. A pénzügyminiszter szerinte ebben a sávban a jelen gazdasági körülmények között egyfajta szolidaritásvállalást még fenn kell tartani, igaz, átmeneti jelleggel.

Nem lehet szimplán adót csökkenteni

Oszkó Péter kiemelte, bármelyik frakciótól szívesen fogadja a szakmai ötleteket. "Az adórendszer átalakításának célja a könnyítés, azt feltételezem, ezt könnyebb lesz elfogadtatni" - utalt arra, hogy az MSZP miként fog viszonyulni a kormány adójavaslataihoz. A szocialista frakcióval hétfőn kora este egyeztet az adócsomagról, amelynek kedden kezdődik a parlamenti vitája.

A pénzügyi tárca vezetője egyetért azon elemzői véleményekkel, hogy a kiadások csökkentése további recessziót okoz, és a gazdaságot - akár az eladósodottság árán - adócsökkentéssel is lehetne élénkíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor: ez az út ma Magyarország számára már nem járható, mert olyannyira elveszítette a hitelező bizalmat, hogy ez "megköti a kormány kezét". Magyarország olyan helyzetben van, mint az adós, aki kölcsönkért egyszer, s aztán bajba került, majd kölcsönkért még egyszer, majd harmadszor és negyedszer is. Hitelezői így már nem hiszik el neki, hogy ha ötödszörre is kölcsönadnak, akkor minden rendben lesz - vélekedett. Oszkó Péter úgy látja, hogy a kormány most nem tud olyan programot írni, amelyben elengedi a bevételeket, miközben azoknak a kiadási oldalon nincs fedezete.

A BKIK közleménye

A Magyar gazdaság teljesítőképessége az elmúlt években jelentősen romlott. A kelet-közép európai országok közül hazánkban a legmagasabb az államháztartás külső és belső hiánya, jelentősen és folyamatosan növekszik az önkormányzati szféra és a lakosság eladósodása. A munkaképes lakosság 43 százaléka látható módon nem végez munkát és a mintegy 2 millió hozzáadott értéket előállító munkavállaló nem tudja tartósan biztosítani a 10 milliós lélekszámú ország kiadásait. A konvergencia program negatív következménye a gazdasági növekedés visszaesése, melynek eredményeként a térségben korábban megszerzett kedvező pozíciónkat elvesztettük. E kedvezőtlen helyzetben érte hazánk gazdaságát a pénzügyi világválság, a gazdasági recessziós hullám.

Kormányaink 7 folyamatosan tervezik az adórendszer átalakítását, a gazdasági növekedést ösztönző és a hazai vállalkozások versenyhátrányát mérséklő adó és társadalombiztosítási jogszabályok bevezetését. A válságkezelő szakértői kormánytól vártuk ezen halogatott intézkedések megtételét. A megismert adócsomag vélhetően segíti a költségvetési hiány átmeneti mérséklését, de önmagában nem elfogadható, mert nem ösztönzi érzékelhetően a versenyképességet, a legális foglalkoztatás bővülését, melyek hiánya konzerválja a magyar gazdaság lemaradását. Félő, hogy a megszorítások miatti belső keresleti csökkenés, kellő strukturális reformok nélkül a hazai vállalkozások kilátásait tovább rontja. Különösen aggasztó a tervezett intézkedések kihatása egyrészt az építőiparra, hiszen a lakástámogatási rendszer felszámolása és az ígéretekkel szembeni ÁFA-emelés tovább súlyosbíthatja az ágazat helyzetét, másrészt a cafeteria rendszernek esetleges fenntartott megadóztatása pedig a honi idegenforgalmat és vendéglátást lehetetleníti el.

Javasoljuk, kérjük és változatlanul várjuk a kormány gazdaságfejlesztési, foglalkoztatást segítő és versenyképességet javító intézkedéseit.

A BKIK Elnöksége nevében: Szatmáry Kristóf elnök

MGYOSZ: az uniós források jussanak el a vállalkozásokhoz

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége egyetért a munkáltatói járulékok csökkentésével, illetve az adórendszer egyszerűsítését, a közszféra hatékonyabbá tételét, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát erősítő és a célzottabb szociális rendszer kialakítását szolgáló lépésekkel. Az MGYOSZ a jelenlegi kormányprogramban szereplő intézkedéseken túl az élőmunkára rakódó terhek, és az állami újraelosztás további mérséklését is szükségesnek tartja. Korábbi javaslatainak megfelelően támogatja a kedvezményes áfakulcs bevezetését, de fontosnak tartja az ide sorolt termékek és szolgáltatások körének (például turizmus) kiterjesztését az érintett ágazatok javaslatainak figyelembe vételével. A szövetség a gazdaságélénkítés érdekében azt javasolja, hogy az EU-források a jelenleginél lényegesen nagyobb hányadát juttassák el a vállalkozásokhoz.