Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a kormány célja a munkaerőpiac aktivitásának növelése, hogy a tagállami munkanélküli rangsorban előrébb lépjünk, illetve hogy 2030-ra 85 százalékos legyen hazánkban a foglalkoztatási ráta. Felhívta a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról, amely többek között a demográfiai trendeknek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének, illetve a képzettség hiányának lesz köszönhető.
Bálint Adrienn, az MGYOSZ Foglalkoztatás és Szociális ügyek igazgatója az egy évig tartó kutatás eredményeiről elmondta, a várható trendek nem túl biztatóak, a növekvő munkaerő- és készséghiány már most tapasztalható - ennek legfőbb okai jelenleg az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, mely sürgős reformra szorul. Ezen a helyzeten az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása csak tovább ronthat.
“A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra” - tette hozzá. - ”Azonban sokat el lehetne érni a duális képzés vállalati igényekhez való alkalmazkodásával.”
Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa Bogóné Jehoda Rozáliával készített kutatásából a munkaerő- és szakember-utánpótlás jellemző kihívásait elemelte ki. A megkérdezettek a hazai szakképzett munkaerőpiaci kínálat és a mobilitási hajlandóság kivételével valamennyi kritérium vonatkozásában a 2010-es években tapasztaltnál sokkal rosszabbra számítanak.
