A makrogazdasági adatok tekintetében alapvetően borús képet látunk: recessziós pálya várható Magyarországon, az idei évre az elemzői prognózisok 1% feletti visszaesést mutatnak, emellett pedig növekednek az inflációs kockázatok: az EU-n belül jelenleg hazánkban a legmagasabb az infláció, jelenleg már 6% feletti szinttel. Mindezen problémákat tovább emeli az olajár és a nemzetközi élelmiszerár-emelkedés is, melyekre a hazai döntéshozóknak semmilyen ráhatása nem lehet. Pozitívum ugyanakkor, hogy az államháztartási hiány 3% alatt lehet az idei évben is, ezzel pedig kiemelkedő eredményt ér el Magyarország az EU27-en belül ezen a téren – áll a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének „Gazdasági helyzetkép” című kiadványában.

A bizalom helyreállítása nélkül nem tudunk kitörni - Kép: SXC

A nemzetközi gazdasági válság mélyen érintette Magyarországot: A 2009-es év után várhatóan 2012-re vonatkozóan is komoly gazdasági visszaeséssel kell szembenéznünk, míg a többi évben lényegében recesszió közeli állapotot látunk.

Az ország finanszírozását illetően a következő képet látjuk: a magyar devizakötvények hozama ugyan mérséklődött egy év alatt, ugyanakkor a jelenlegi 5.6% körüli szint is nagyságrendileg kétszerese az IMF-nél elérhető hitelkamatoknak. Mindez éves szinten a költségvetés szempontjából is jelentős, százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást jelenthetne az ország számára.

Kereskedelmi többlet várható 2012 egészére vonatkozóan is, ami az exportvezérelt magyar gazdaság számára elengedhetetlen. A beruházási kedv ugyanakkor csökken, egyes ágazatokban kifejezetten rossz a helyzet: az ipari termelésben 2012. első félévében összesítve 0,4 százalékos visszaesést mértek az elmúlt év azonos időszakával összehasonlítva. Az építőiparban éves szinten a becslések szerint várhatóan akár 7-10%-os visszaesés is bekövetkezhet 2012 egészére vonatkozóan, ami az előző év alacsony bázishoz viszonyítva már csupán minimális beruházási kedvet jelent ebben a szektorban. Az összesített beruházási ráta 2012-ben 16% körüli szintre – történelmi mélypontra – esett Magyarországon. Jelentős elmaradásban vagyunk az EU átlagához viszonyítva, illetve a régiós versenytársakkal szemben is ezen a téren.

Magyarország nemzetközi megítélése sok szempontból a gazdasági mutatókhoz képest is rosszabb. Az elvesztett bizalom visszanyerése minden félnek (hazai kormányzat, EU, IMF, pénzügyi befektetők, működő tőke) elemi érdeke. Ennek elengedhetetlen feltétele – hazai és nemzetközi viszonylatban is – valós partneri viszonyok megteremtése és ápolása lehet, ami érdemi, tartalmi egyeztetéseket jelent. Az MGYOSZ szerint a bizalom hiányában nehezen elképzelhető, hogy az ország rövidtávon ki tudjon törni a most már régiós szinten is érzékelhető lemaradásából. Munkaadói nézőpontból és a hazai gazdasági növekedés lehetőségének megteremtése szempontjából számos kiemelkedően jelentős, pozitív és negatív döntés is született az elmúlt időszakban. Ezek közül meghatározó az új munka törvénykönyvének megszületése, a közmunkaprogramok és a munkavédelmi akcióterv elindítása, a különadók illetve a tranzakciós adó kérdése, illetve az IMF-megállapodás továbbra is húzódó ügye. Az MGYOSZ szerint létfontosságú, hogy a hazánkkal szemben fennálló túlzottdeficit-eljárás megszűnjön, ehhez pedig komoly segítséget jelenthet egy Magyarország számára előnyös IMF megállapodás.

A Világgazdasági Fórum (WEF) által szeptember elején közzétett versenyképességi rangsora is jól tükrözi Magyarország jelenlegi helyzetét. A listán, amelyen 2011-ben még a 48. helyet sikerült megszereznie hazánknak, idén már csak a 60. helyen tartózkodunk. Ezzel az eredménnyel az Európai Unió 27 tagországa közül a 23. pozíciót sikerült elérni. A régiós versenytársak közül csak Szlovákiát sikerült megelőzni, mely ország jelenleg a 71. helyet foglalja el. Csehország a 39., Lengyelország a 41., míg Szlovénia az 56. az összesen 144 államot tartalmazó versenyképességi listán.

Elengedhetetlenek a reformok

Természetesen a hosszútávon fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez Magyarországon elengedhetetlenek az átfogó gazdasági szerkezeti reformok. Számos olyan területet láthatunk, ahol egyre sürgetőbbé válik a nagy ellátórendszerek gyökeres átalakítása. Ezek közül is kiemelkedik a hosszútávon fenntartható nyugdíjrendszer kialakítása, az egészségügyi ellátórendszer reformja, a közösségi közlekedés ügye, illetve a közoktatási és felsőoktatási rendszer átalakítása, melynek kezdeményei ugyan láthatóak már, eredményeiről azonban még korai lenne bármit is mondani.

„Véleményünk szerint a jelenlegi helyzet sajátossága, hogy a bizalmi válság miatt az európai recesszió-stagnálás szintjénél is rosszabb eredményeket mutatunk fel.  A bizalom és a kiszámíthatóság helyreállítása éppen ezért minden szinten – a vállalatok, a bankok, a kormány, a tőkepiacok és a hazai és nemzetközi befektetők szintjén – elengedhetetlen. Ebben döntő szerepe lehet egy Magyarország számára előnyös IMF megállapodásnak, melynek megkötését létfontosságúnak tartjuk, hiszen egyrészt olcsóbbá tenné az államadósságunk finanszírozását, másrészt segíthet kikerülnünk a túlzottdeficit-eljárásból is. A most megjelenő kiadványunkkal célunk az is, hogy segítse az együtt gondolkodást, az érdemi párbeszéd kialakítását.” – mondta el Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke a kiadvány megszületésének részleteiről.

A gazdasági növekedés beindítása érdekében az MGYOSZ javaslata szerint Magyarországnak jelenleg elsősorban az uniós források megfelelő felhasználására kell koncentrálnia, hiszen ez az a forrás, melyhez nagyobb áldozatok nélkül is hozzá tudunk jutni.

„A bizalom helyreállítása határokon belül és kívül kulcskérdés. Mindemellett a mai kereteken belül is vannak tartalékaink. Ezek közül kiemelkedik az uniós, és egyéb közösségi források gazdaságfejlesztés szempontjából optimális felhasználásának kérdése. Meggyőződésem, hogy elsősorban olyan projekteket érdemes támogatni, melyek nemcsak megvalósulásuk alatt, hanem hosszú távon is GDP növelő hatásúak, munkahelyeket teremtenek, továbbá a támogatás nélkül nem valósulnának meg. Az értékteremtést így a nemzeti szintű megtérülést pedig vertikális integrációban kell értékelni, ami az adott iparág és a projekt jellege alapján becsülhető: olyan projekteket támogassunk ahol egy hosszabb folyamatban, általában többszintű beszállítói láncon keresztül mentén készülnek el a termékek. Ez jelenti a fenntarthatóságot, és a foglalkoztatási szint tartós emelésének esélyét” – mondta el Lakatos Péter, az MGYOSZ alelnöke.

A bankadó nemrég bejelentett 2013-ban történő szinten tartását, a tranzakciós adó bevezetését majd megduplázását, illetve az iparűzési adó kiterjesztését ugyanakkor a növekedést visszafogó, megkérdőjelezhető döntésnek tartja a legnagyobb hazai munkaadói szervezet. Az MGYOSZ szerint az ehhez hasonló kérdéseknél is létfontosságú lenne az érintett felekkel történő előzetes és részletes egyeztetés annak érdekében, hogy érdemi párbeszéd alakulhasson ki, és a lehetőségeken belül minden érdekelt fél számára elfogadható döntések születhessenek.