A munkaerő versenyképességének fejlesztésében az államnak, a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak is részt kell vállalniuk. Az állam feladata mindenekelőtt az, hogy a szak- és felnőttképzés feltételrendszerének alakításával biztosítsa vagy ösztönözze a gazdaság igényeihez rugalmasan alkalmazkodó képzéskínálatot. Ösztönözze a vállalkozásokat arra, hogy munkavállalóik képzését megtérülő befektetésnek tekintsék, a munkavállalókat pedig arra, hogy vállalják a képzésben való részvételt annak érdekében, hogy képesek legyenek a társadalmi és gazdasági változásokhoz alkalmazkodni - áll a májusban elfogadott, a Széll Kálmán Tervben és a konvergenciaprogramban már felvázolt strukturális átalakítások végrehajtási folyamatát tartalmazó Magyar Munka Tervben.
A versenyképes tudást nyújtó és a gazdaság igényeihez igazodó szakképzés megteremtése érdekében a kormány együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely ez alapján a gazdaság egyik fontos szereplőjeként maga látja el a szakképzéssel kapcsolatos feladatok egy részét. A kormány szerint fontos visszaállítani a szakképzés és az ezáltal megszerezhető tudás presztízsét, az iskolarendszerű szakképzés struktúráját, finanszírozási rendszerét, szabályozását úgy kell alakítani, hogy az a jelenleginél sokkal hatékonyabban szolgálja a gazdaság és a társadalom igényeit - áll a dokumentumban, ahogy az is, hogy a szakképzés mellett a felnőttképzést is új alapokra kell helyezni ahhoz, hogy az megfelelő keretet jelentsen az egész életen át tartó tanuláshoz.
A versenyképes munkaerő képzésének kiemelten fontos a szerepe a fejlődésben, a kiváló humánerőforrás pedig a befektetők számára is vonzó tényező. Kitűnő példa erre Svédország, amit a magas adók ellenére is a befektetésre ajánlott kategóriákba sorol az üzleti világ. Ezek után nem meglepő, hogy Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára szerint az lenne üdvözítő, ha az IMF a humánerőforrás fejlesztését kérné hazánktól a hiteltárgyalások során.
Nem lesznek „himihumi" képzések
Orbán Viktor februárban, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, hogy a fiatal munkásokat, szakmunkásokat és a fizikai munkát végző segédmunkásokat meg kell becsülni, hiszen "nem lesz mindenki akadémikus" a modern világban sem. Másrészt - folytatta - a felsőoktatással összefüggésben a kormány azt akarja, hogy minél többen tanuljanak, és aki szeretne, tanulhasson is. Az azonban nem megy, hogy "állami pénzen drága képzésben részesülnek fiatalok, majd utána - érthetően egyébként, a nehéz helyzet miatt - fogják a batyujukat, és ezzel a tudással együtt elmennek nyugatra, és mi, akik fenntartottuk az ő képzésüket, semmit sem kapunk vissza abból a tudásból, amihez hozzásegítettük őket" - mondta.
E helyzet megoldása szerinte a nagyon olcsó, körülbelül kétszázalékos diákhitelrendszer. A miniszterelnök úgy véli, a felsőoktatás átalakítása azt is eredményezi majd, hogy "ilyen himihumi képzések, amitől sokat szenvedünk, nem lesznek", nem szabad ugyanis azt a gyakorlatot folytatni, hogy a megszerzett diploma mögött "nincs igazi fedezet". Az új felsőoktatási rendszer - amely bár az elején "nyilván kicsit zötyögni fog" - eredménye az lesz, hogy minden fiatal tanulhat, ám felelősséget is kell viselniük azért, hogy mit tanulnak, és ők döntik el, melyik egyetem marad talpon, és melyik nem - mondta.
Túl sokat akaró fiatalok
A legnagyobb hazai munkaadói érdekvédelmi szervezet, az MGYOSZ tagszervezetei körében az elmúlt hetekben felmérést készített, melyben a munkavállalókkal kapcsolatos elvárásokról és a hazai oktatási rendszer átalakításáról kérdezték a cégvezetőket. Az eredményeket összefoglalva elmondható, hogy a munkaadók szerint a felsőoktatási keretszámok csökkentése összhangban van az egyre csökkenő munkaerő-kereslettel, de mindez önmagában nem elegendő a képzési rendszer és a munkaerőpiac igényeinek összehangolására, hiszen a képzések tartalmára is figyelmet kellene fordítani.
A felmérés kiemelten koncentrált a fiatal munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeire. Az eredmények alapján az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a vállalkozások ugyan nyitottak a fiatal munkavállalókra, de sok esetben tapasztalják, hogy hiányzik az együttműködési készség a fiatalok részéről, gyakran túlzott elvárásokkal érkeznek a cégekhez, amely megnehezíti a beilleszkedési és tanulási folyamatot, ráadásul sokan közülük nincsenek tisztában a munkaerő-piaci értékükkel.
Nem megfelelő dolgokat tanítanak
Az iskolából hozott tudás minőségét szinte minden megkérdezett munkáltató kifogásolta. A felmérésben részt vevő cégek szerint jellemzően nem piacképes a fiatalok tudása és hiányoznak a gyakorlati ismeretek. Egy vagy két idegen nyelv magas szintű ismerete ugyanakkor sokszor elegendő lehet az alkalmazáshoz, hiszen ebben az esetben a munkáltatók gyakran hajlandóak befektetni a szakmai továbbképzésbe.
Fotó: sxc
A munkavállalók oktatása, a vállalati képzési és az ösztöndíjrendszerek tekintetében élesen külön kell választani a tőkeerős, főként nagyvállalati körbe tartozó cégeket és a szűkösebb forrásokkal rendelkező kisebb vállalatokat. Előbbiek vagy saját képzési rendszert működtetnek, vagy helyi intézményékkel működnek együtt a szakember-utánpótlás biztosítás érdekében, míg utóbbiak ilyen jellegű tevékenységet jellemzően nem engedhetnek meg maguknak.
A tapasztalatot keresik
Az MGYOSZ felmérése rávilágított arra is, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók egyre kevésbé tervezik a foglalkoztatás bővítését, amennyiben igen, akkor is inkább a gyakorlattal rendelkező munkavállalókat részesítik előnyben a fiatal, szakmai tapasztalattal nem rendelkező diplomásokkal szemben. A diplomás pályakezdők közül eddig is sokan kényszerültek arra, hogy alacsonyan kvalifikált állásokban helyezkedjenek el, akár betanított munka, vagy jobb esetben technikusi munkakörökben, de mindez a jövőben könnyen általánossá válhat.
„Az MGYOSZ véleménye szerint a képzések - akár szakképzés, akár felsőoktatás - minősége és tartalma kívánnivalót hagy maga után Magyarországon, ugyanakkor a legnagyobb hazai munkaadói szervezet üdvözli azokat a kormányzati törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy a képzési rendszert és azok tartalmát a munkaerő-piaci igényekhez alakítsák. Meggyőződésem, hogy összehangolt lépésekre van szükség a hazai oktatási rendszer átalakításában, hiszen enélkül elképzelhetetlen a foglalkoztatás hosszú távú és fenntartható növekedése Magyarországon" - mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
A felsőfokú képzések minőségének javítása, több figyelem a gyakorlati oktatásra.
A humán tudományágakkal szemben a természettudomány területeinek erősítése, beleértve a műszaki és informatikai szakterületet is. Az egyébként jó minőségű jogász- és közgazdászképzés keretszámainak újragondolása, mivel ezen szakemberek iránt folyamatos a kereslet.
A szakképzés, a technikusképzés rendszerének mind számában, mind minőségében történő erősítése.
A munkavállalóit képezni szándékozó munkáltatók számára új források biztosítása. Jelenleg a saját munkavállaló képzését nem lehet a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolni, noha a kkv-k számára ez volt az egyetlen forrás munkavállalóik képzésére.
A fiatalok foglalkoztatására továbbra is erős motiváló START-kártya rendszer fenntartása.
A gazdasági szereplőknek, az érdekképviseleteknek, a képzőintézményeknek és az állami szereplőknek - így az egyes tárcáknak egymás között is - szoros együttműködésben kell dolgozniuk a versenyképes oktatási rendszer kialakítása érdekében. Csak így lehetséges a megfelelően képzett és motivált munkaerő megteremtése, a felsőoktatásból kimaradó fiatalok számára a megfelelő alternatíva biztosítása.
Az MGYOSZ továbbá támogatja a magyar kormány irányából elindult törekvést, melynek célja, hogy a fiatalság az európai szabályok között is hátrányos helyzetű csoportnak minősüljön. Így a foglalkoztatási és képzési támogatások körében a fiatalok alkalmazásának célzott támogatása kikerülne a „de minimis" körből, amely ösztönözheti a vállalkozásokat a fiatalok alkalmazására és képzésére.
