Átalakítanák az adózást a munkáltatók

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy, elsősorban az adózást érintő javaslattal állt elő a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. A szervezet szerint az állam elégedjen meg a versenyszféra munkával kapcsolatos terheinek reálértéken történő szinten tartásával.

Kép: PP

Új helyzet tapasztalható a hazai vállalatoknál: egyre gyakoribb, hogy a gazdaság fejlődését meghatározó cégek bővíthetnék piacukat a megfelelő kereslet nyomán, de kapacitásuk bővítéséhez, technológiai fejlesztéseikhez nem találnak elegendő és/vagy megfelelően képzett munkaerőt. (Az utánpótlás is ezer sebből vérzik.)

Eközben egyre több vállalat küzd komoly gondokkal, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve a (külföldre vagy belföldre) távozókat pótolják. Ezzel egyidejűleg a közszférában foglalkoztatottak száma nem csökken, és ebben vélhetően olyan – politikailag indokolható – aggályok is közrejátszanak, hogy a leépítések révén számos állami alkalmazott (beleértve a közmunkásokat is) a munkanélküliek ma már csökkenő táborát növelné.

A feszített munkaerő-piaci helyzet erős béremelési nyomás alatt tartja a munkaadókat, ráadásul a világszinten magas adóék miatt a munkavállalók egységnyi nettó bérpozíciójának számottevő javítása aránytalan vállalati terhet jelent. Ha a reálbérek emelkedése a hatékonyság megfelelő emelkedése mellett tud megvalósulni, az a munkaadóknak is érdeke, hiszen például a belföldi piacra szállító cégek a kereslet növekedésére számíthatnak. A munkaadók az eredményes gazdálkodás mellett a fenntartható működésben érdekeltek és ennek feltétele a kiegyensúlyozott, munkaerejét bővítve (képzés, egészség) fenntartani képes munkavállalói kör.

A szakember? Az hiánycikk…
Egyre több cég szerint hiánycikk a szakember Magyarországon, de érdemben nem tesznek semmit ennek elkerülésére. A magyarországi hiányszakmák tízes listáját már hatodik éve a szakmunkások vezetik, második helyen a sofőrök, a harmadik helyen pedig a mérnökök állnak.
A MGYOSZ szerint a helyzetet gy lehetne kezelni, ha a versenyszféra munkaerőigényeinek növekedésével párhuzamosan a közmunkára fordított források egyre növekvő részét kormányzat a mobilitás, és ezen belül is a relokáció (átköltözés) és a hatékony képzés támogatására fordítaná.

Ezenkívül az MGYOSZ azt fogalmazta meg, hogy az államnak meg kellene elégednie a munkával kapcsolatos terhek reálértéken való szinten tartásával. Más szóval, a gazdaság reálértéken való növekedésének közvetlen eredményének ez a része ne a reálértéken nagyobb állami költekezést tegye lehetővé.

Mit is jelentene ez? Azt, hogy amennyiben az egyik évben az infláció 2%, a versenyszféra béremelkedése 5%, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók (TB, stb.) csökkenjenek 3%-kal (azaz ami ma 31,5% az legyen 30,55%). Ez a szabály legyen mindaddig érvényben, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok (esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok) átlagát - javasolja az MGYOSZ.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo