Évi 500 milliárdba kerülnek a munkanélküli fiatalok

Közel 40 százalékkal, 5,5 millió főre emelkedett a 25 év alatti munkanélküli fiatalok száma az Európai Unióban az utóbbi öt év során. Ugyanakkor, ha az összes sem oktatásban, sem képzésben, sem foglalkoztatásban nem lévő fiatalt vesszük, már 7,5 millió főről beszélhetünk. A 30 év alatti korosztály esetében pedig 14 millióra duzzad ez a szám. Az Európai Bizottság pályázatot írt ki a témában, mely a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása érdekében annak előnyeire és lehetőségeire hívja fel a figyelmet egy átfogó tájékoztató kampány keretében. A projektet hét ország munkaadói szervezetei, szakszervezetei és munkaügyi hivatalai közösen valósítják meg, munkájukat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége koordinálja.

A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban. Ez a konzervatív becslés az európai GDP 1,2 százalékának felel meg. (A valós szám megdöbbentő: mintegy évi 42 ezer milliárd forintos veszteséget jelent.)

Noha a tagállamok között jelentős eltérés mutatkozik, egyes országok (köztük Magyarország) különösen magas, akár GDP-jük 2 százalékát meghaladó árat fizetnek.(Magyarországon több mint hetvenezer pályakezdő van állás nélkül.)

Az Eurostat adatai szerint 2011-ben 7,5 millió 15–24 éves, valamint 6,5 millió 25–29 éves európai fiatal sem a munkaerőpiacon, sem az oktatásban nem volt jelen. Így az ún. NEET csoporttal együtt a 30 év alatti munkanélküliek száma eléri a 14 milliót. A fiatalok körében jelen levő munkanélküliségi arány strukturálisan magas szintje azt jelzi, hogy komoly akadályok állnak a fiatalok előtt a munkaerőpiacra történő belépésükkor. Ezek a tendenciák már korábban, jobb gazdasági időszakokban is jellemzőek voltak, azonban a gazdasági válság tovább növelte azokat a kihívásokat, amelyek a fiatalok munkához jutását gátolják. Az elmúlt évek folyamatai egyúttal rávilágítanak a hosszútávú oktatási és munkaerő-piaci reformok, valamint a hatékonyabb támogatási és tanácsadási rendszerek szükségességére. (A megállapításokat az ILO adatai is alátámasztják.)

A Fiatalok Foglalkoztatásának elősegítése Kelet-Közép Európában című projekt az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának társfinanszírozásában valósul meg. A kampány lebonyolításában Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Montenegró munkaadói szervezetei működnek együtt. Az év elején indult projekt során a partnerek különböző kommunikációs eszközök révén tájékoztatják a pályakezdő fiatalokat és a vállalatokat a fiatalok foglalkoztatásának kölcsönös előnyeiről és lehetőségeiről.

Elhúznak mint a vadlibák?

A fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi rátának az az egyik legsúlyosabb következménye Magyarország szempontjából, hogy éppen a legaktívabb, legmobilisabb korosztály ezért tömegesen hagyja el az országot.Az elmúlt években minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a magyar munkavállalók elvándorlása külföldre: óvatos becslések szerint is alig egy év alatt legalább százezren hagyták el az országot jobb élet reményében. Egyedül Ausztriában egy év alatt csaknem duplájára nőtt a magyar munkavállalók száma.Becslések szerint 2011-ben mintegy százezer magyar hagyta el az országot, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Ez rég nem látott magasságokba lökte az emigrációs statisztikákat. A 2008-as gazdasági válságot, majd a 2010-ben bekövetkezett kormányváltást – és részben az azóta folytatott unortodox gazdaságpolitika megjelenését – követően egyre nagyobb számban döntöttek úgy a magyar állampolgárok, hogy feladják itteni terveiket és máshol próbálkoznak tovább. Ebből a szempontból a legkeresettebb a szomszédos Ausztria, ahol a tavalyi munkaerőpiaci nyitást követően az egy évvel korábbinál mintegy 16 ezerrel többen, összesen 44 ezren mentek dolgozni idén márciusig. A szeptemberi adatok szerint ez a szám azóta tovább emelkedett, szeptember végére meghaladta az 52 ezer főt, ami a tavalyi 28 ezer magyar munkavállaló számához képest 85 százalékos növekedés.

Az MGYOSZ a kampány keretében felhívja a figyelmet arra, hogy a probléma megoldásának egyik legfontosabb eleme, a fiatalok készségeinek a munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása. Így különösen fontos, hogy az oktatási és képzési lehetőségek, különösképpen a szakképzés adta lehetőségek a vállalati igényeknek megfeleljenek. A munkahelyi gyakorlati képzésen alapuló modellek, mint például a duális képzési rendszerek, valamint a gyakornoki és tanulói képzési programok, ugyancsak fontos szerepet játszhatnak a fiatalok megfelelő kompetenciákkal és készségekkel való felruházásában. Ennek megfelelően az MGYOSZ határozott álláspontja, hogy a munkahelyi gyakorlati képzésnek a közép és felső szintű oktatás részévé kell válnia, mely az oktatásszervezők és a munkaadók közötti szorosabb együttműködés révén válhat sikeressé.

„A munkahelyi gyakorlati képzési rendszerben minden érintett nyer. A fiatalok szakmai gyakorlatot és valós munkatapasztalatot kapnak, ezzel javítva jövőbeni karrierlehetőségeiket. A munkaadók számára előnyös a fiatalok által hozott lendület, naprakész tudás és az általuk generált plusz teljesítmény, valamint a vállalkozás potenciális, a céget már megfelelően ismerő, új munkaerőhöz is juthat. A kormányoknak is előnyös, hiszen a munkaadók jobban bevonódnak a duális képzési rendszerekbe, és ezáltal csökkentik a fiatalokra fordítandó oktatási és képzési költségeket, megosztják az azzal járó feladatokat. Többek között ezeket az elveket és lehetőségeket szeretnénk megismertetni minél több érintettel a nemrég elindult program kereteiben” – hangsúlyozta Vadász Borbála, az MGYOSZ nemzetközi projekt koordinátora.

Komolyan javíthatja a fiatalok jövőbeni foglalkoztathatóságát vagy egy sikeres vállalkozás megalapozását az is, ha a közép és felső szintű oktatás keretében lehetőségük nyílhat vállalkozói gondolkodásmódjuk és készségeik fejlesztésére. Lényeges előnyt jelenthet továbbá a külföldi munkatapasztalat is: hiszen itt a nyelvtudás elmélyítésén kívül más nemzetek munkakultúrájába, eltérő munkamódszereibe is bepillantást nyerhet a fiatal munkavállaló.

A Szövetség rámutat arra is, hogy a fiatalok sajátos helyzetben vannak, mivel teljesen hiányzó vagy csak korlátozott munkatapasztalattal bírnak, amikor belépnek a munkaerőpiacra. Ezért a strukturális problémákra adott válaszokon túl, a fiatalok foglalkoztatásának javítását a munkaadóknak juttatott pénzügyi kedvezményekkel és speciális munkahelyi megállapodásokkal is segíteni kell, így bátorítva a vállalatokat a fiatalok toborzására.

Az ösztönzők sem csodaszerek

A foglalkoztatás bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül – jelentették ki egybehangzóan a kormány, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviselői a hétfői budapesti fórumon, amelyet az MGYOSZ rendezett. A foglalkoztatás növekedéséhez hozzájárulnak a befogadó munkaerőpiac felé tett lépések is. A fiatal munkavállalók ügye például sok esetben összefügg a megfelelő szaktudással nem rendelkezőkével, ezért is tartom ezt az egyik legkomolyabb hazai problémának. A megoldást a szakképzési rendszer átalakítása, hatékonnyá tétele jelentheti, emellett pedig a teljes közoktatási rendszernek olyan irányba kellene elmozdulnia, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok piacképes, releváns, a munkaerőpiacon is egyből hasznosítható tudást szerezhessenek.

További részletek itt olvashatók!