Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervezete szerint az elmúlt két évben kiteljesedő pénzügyi és gazdasági világválság sok kérdést vetett fel a piac működésével, az államnak a gazdaságban tett szerepével és a vállalatok társadalmi hozzájárulásával kapcsolatban, és főként az Európai Unió számára kulcsfontosságú, hogy ezekre milyen válaszokat ad.

Az elkészített napirendben - melynek Go for Growth, azaz előre a növekedésért a mottója - a gazdasággal és társadalommal, a fenntartható felépüléssel, a vállalati lehetőségekkel, a foglalkoztatás fellendítésével, valamint a vállalkozó szellem kiteljesülésével kapcsolatos ajánlások találhatók. Kiindulópontja, hogy vissza kell térni a piacgazdaság alapvető értékeihez (pl. jutalmazni kell a munkát és a termelési beruházást, biztosítani kell a piaci érték átláthatóságát, védeni és fejleszteni a szellemi tulajdonjogokat, tiltani a versenytorzítást), de emellett továbbra is prioritást élvez a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen az európai vállalatok ezen a téren már jelentős tapasztalatokat szereztek, amit kiválóan lehet hasznosítani a szakpolitikák kidolgozásánál - véli a szervezet.

Amit Bajnai tart fontosnak

A magyar miniszterelnök szerint az Európai Unió új, tízéves gazdasági stratégiájának, az EU2020-nak két pilléren kell nyugodnia: a tagállamok egymásért vállalt szolidaritásán és a közös célokat segítő nemzeti felelősségérzetük növelésén. "A tervezés, végrehajtás, ellenőrzés területén történő erőteljesebb koordináció a feltétele annak, hogy meg tudjuk valósítani a gazdasági növekedésre és munkahelyteremtésre vonatkozó ambícióinkat" - fogalmazott a kormányfő abban a levélben, amelyet a tagországok kormányfőihez írt szerdán.

Bajnai Gordon hangsúlyt helyezett a már meglévő uniós eszközökben, köztük az egységes belső piacban, valamint az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását szolgáló kohéziós politikában rejlő, még kihasználatlan lehetőségekre, illetve e politikák folytatásának fontosságára.

A kormányfő szükségesnek tartja azt is, hogy az EU továbblépjen a közös energiapolitika alakításában, illetve szenteljen külön figyelmet az élelmiszerárak ingadozásának, valamint az aránytalanul magas vidéki munkanélküliségnek is. Előbbi területén elsősorban a beszerzés többágúvá tételét és a hálózatok összeköttetéseinek javítását emelte ki, míg az agrárkérdések rendezéséhez szerinte a közös uniós mezőgazdasági politika további reformjára és megerősítésére van szükség.

Lemaradhatunk, ha nem cselekszünk gyorsan

A gazdaság és a foglalkoztatottság növekedése a BUSINESSEUROPE szerint elérhető, ha a döntéshozók a vállalatok fejlődését helyezik középpontba. Ennek során lényeges szempont, hogy az innovációt akadályozó elemeket, a szakképzettségi hiányt, a kockázati tőke hiányát, valamint a vállalkozói szellem alulfejlettségét elhárítsák, és újraélesszék az egységes piacot.

Ezeket a lépéseket a szervezet szerint a lehető leghamarabb meg kell tenni, mert a fejlődő országok egyre nagyobb szerepet fognak játszani a globális gazdaságban, és amellett, hogy Európa partnerei, egyben erős versenytársai is lesznek. Ráadásul a krízist követően teljesen meg fog változni a gazdaság és átalakulnak a korábban megszokott üzleti folyamatok is, amire szintén fel kell készülni. Ha azonban az Uniónak sikerül a megfelelő reformokat elvégeznie, kulcsszerepet játszhat a világgazdaság fellendítésében.