"A horizontunkon a 200 ezer forintos minimálbérnek kell lennie” – javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten, aztán az elmúlt napokban több fórumon is beszélt a részletekről.Többek között arról, hogyha ezt az emelést rázúdítják a kkv-kra, szerinte tömegesen fognak csődbe menni. Ezért az ilyen vállalkozásokat terhelő adókat csökkenteni kell, ezzel kell majd elérni a kívánt célt egy vagy két lépésben. Erről még tárgyalások folynak. Bizonyos minimálbér emelés vállalása esetén tehát csökkentenék a kis- és középvállalkozások terheit.
A Kormányinfón laptársunk, az Mfor. hu kérdezte meg, az emeléshez milyen adókönnyítésre számíthatnak majd a kkv-k. Orbán Viktor válaszából kiderült, hogy a kormány újabb megállapodás megkötésére készül a munkaadókkal, miután a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás kifut. Jelezte ugyanakkor, hogy a mostani adószinteken már figyelni kell a költségvetés teherbíróképességére is, de mint szavaiból kiderült, a gazdasági növekedés jelenthet tartalékot a további adócsökkentésekhez.
Pénteken a Kossuth Rádiónak adott interjúban arra is kitért a miniszterelnök, meg kell találni az összhangot a minimálbér-emelés és a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének megőrzése között. Továbbá meg kell állapodni a kkv-kkal, hogy ezt ki tudják-e gazdálkodni, milyen segítség kell nekik.
„Azon dolgoznak, hogy elérhető legyen a 200 ezer forintos határ, a garantált bérminimum pedig még ennél is magasabb lesz, és mindez felfelé nyomja a béreket” – mondta Orbán Viktor.
Honnan hova?
Érdemes felidézéni, hogy 2021-ben különsen hosszas tárgyalássorozat után született meg a megegyezés a legkisebb bérekről. Ennek értelmében csak februártól nőttek a fizetések: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér bruttó 167 400 forintra (nettó 111 300 forintra), a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege bruttó 219 ezer forintra (nettó 145 600 forintra) emelkedett. A kkv-szektorban minimálbéren nagyjából 200 ezer embert, garantált bérminimumon 500 ezer embert foglakoztatnak.
„Egyetértünk ezzel a megközelítéssel, erre az alapelvre épül a 2016 őszén kötött, hatéves bérmegállapodás is. Akkor lehet adminisztratív eszközökkel növelni a minimális bértételeket, ha az élőmunka terheket – a még mindig magas magyar adóéket – csökkentjük. Mi, munkaadók eddig is vállaltuk és meg is valósult, hogy az adó- és járulékteher könnyítéseket bérfejlesztésre fordítjuk” – közölte lapunkkal Perlusz László, a VOSZ főtitkára.Perlusz László emlékeztetett: a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó mértéke mára 15,5 százalékra csökkent, és a pénzügyminiszter jövőre további adó- és járulékteher mérséklést jelentett be. A hatéves bérmegállapodás ötödik évére, vagyis 2021-re a 2016-os minimálbér több, mint a másfélszeresére nőtt, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér, amely kétszer annyi munkavállalót érint közvetlenül, mint a minimálbér) pedig közel 70 százalékkal lett magasabb.
„Látható, hogy a minimális bértételek emelésének alapvető feltétele az adóék csökkentése, de a munkaadók e felett is növelték a béreket, figyelembe véve az infláció és a munka termelékenységének növekedését is” – mondta.A VOSZ főtitkára úgy látja, ha a jövőre lejáró hatéves bérmegállapodás szellemében fejlesztenénk, a továbbiakban is közösen – munkaadók, munkavállalók és kormányzat – a béreket és a gazdasági dinamika visszatérne a korábbi gyors fejlődési pályára, akkor 2-3 év múlva elérhető lehet a 200 ezres minimálbér.
„És azt se felejtsük el, hogy akkor – ha a tendencia folytatódik – garantált bérminimumban már a 300 ezres összeg felé közelítenénk" – tette hozzá.
