EU-s szinten nézve is magas a magyar adóék
Perlusz László egyúttal elmondta azt is, az adóék – vagyis a munkabér összes munkáltatói terhének aránya a munkabérhez – a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően évek óta csökken Magyarországon, de még mindig magas az EU-t tekintve. Ezért ennek a folyamatnak a folytatását és felgyorsítását a VOSZ is alapvető fontosságúnak tartja Emellett a vállalkozások adminisztratív terheinek jelentős csökkentése – főleg a digitalizáció elterjedésével és persze deregulációval – is nagy lökést adhatna a kkv-szektor fejlődéséhez.
Finanszírozási oldalról a Széchenyi Kártya Programot rendkívül hatékonynak tartják: kisvállalkozások tízezreihez jut el és piaci forrást von be a gazdaságba, bankképessé és versenyképessé téve a korábban fejlesztési forrásban szegény vállalkozásokat, lehetővé téve fejlődésüket, nagyságrendbeli ugrásokat, beruházásokat, modernizációt.
„Az állami segítség talán legjobban megtérülő területe ez a fajta támogatott hitelezés, hiszen itt nem ingyen pénzről van szó, hanem olyan forrás bevonásáról, amelyet hatékonyan kell működtetni” – véli Perlusz László.A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született meg a hatéves bérmegállapodás is és ez az a fórum, ahol a munkavállalókkal és a kormányzattal évek óta tárgyalnak a munka világának a kérdéseiről és talán a leghangsúlyosabban a minimális bértételekről. A háromoldalú érdekegyeztetés sikerét az elmúlt évek gazdasági növekedése és bérfejlődése bizonyítja, így a főtitkár nem lát ennél jobb kereteket az újabb bérmegállapodás megkötésére.
Kéz a kézben járnak
„Egyetértek a miniszterelnökkel, hogyha a gazdaság növekszik, ezzel párhuzamosan a bérek és az életszínvonal is emelkedni tud, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek kéz a kézben járnak. A bérek akkor tudnak emelkedni, hogyha hasonló módon növekszik a gazdaság is, azt felülmúló mértékben nemigen tudnak a bérek nőni. Nyilván mi is szeretnénk, hogy minél előbb 200 ezer forintos minimálbér legyen, de ehhez az kell, hogy hasonló ütemben nőjön a gazdaság teljesítménye és elsősorban a termelékenység is” – mondta a Piac&Profit érdeklődésére Rolek Ferenc.A MGYOSZ alelnöke úgy látja, a 200 ezer forintos minimálbér bevezetéséhez és annak ütemezéséhez alapos elemzések szükségesek. Többek között meg kell majd vizsgálni, milyen cégeket, ágazatokat érint leginkább, ott kell megtalálni, milyen ellentételezések lesznek szükségesek.
A minimálbér azokban az ágazatokban és vállalkozásoknál kérdéses, ahol nagy az élőmunkának az összköltségen belüli aránya. Ez a legkülönbözőbb ágazatokban előfordulhat, de bizonyos ágazatok (például a kereskedelemben, humán szolgáltatásoknál) nagyon, mások kevésbé érintettek. Az MGYOSZ alelnöke példaként hozta: míg egy automatizált nagyüzemben, ahol az anyagköltség és a gépek teszik ki a költségek 90 százalékát, más a helyzet, mint ott, ahol a költségek 70 százaléka bérköltség.
Rolek Ferenc szerint azt a szabályt kellene betartani, hogy a jelenlegi helyzetben úgy emelkedhet a minimálbér – és ez volt az MGYOSZ álláspontja az eddigi minimálbér-tárgyalások során is –, hogy ezzel párhuzamosan figyelme veszik a termelékenység növekedését és az inflációt is.
„Az adócsökkentésből szabadulnak fel források, de a struktúrák miatt olyan adót kellene csökkenteni, ami a munkabérre adódik, hogy a könnyítést valóban a leginkább érintettek kapják. Erről szólt a 2016-ban megkötött 6 éves bérmegállapodás is, miszerint bizonyos reálbér-növekedés után a munkáltatói járulék csökken. Ez egy jó irány volt, amit folytatni lehetne. Amit Orbán Viktor mondott, az a kormány stratégiai célja ugyanakkor továbbra is a VKF keretein belül kell a három érdekelt félnek tárgyalni és megállapodni a bérekről” – tette hozzá.
