Az idei év abban is merőben különbözik az elmúlt évektől, hogy míg például tavaly már januárban végrehajtották a bérfejlesztéseket, addig idén nagyon lassan, csak februárra lett megállapodás a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról. A kormányrendeletet is január 28-án hirdették ki, és az csak februártól lépett hatályba, vagyis először márciusban, a februári béreknél lesz érezhető az emelés. Ennek ellenére több vállalatnál már korábban megszületett a béralku a 2021-es bérekről. A kereskedelemben többek között a Tescónál, az Aldinál, a Sparnál és az Auchannál; az autógyártóknál a Suzukinál, és már tavaly év vége óta a Mercedesnél is ismertek a bérfejlesztések.
Van, ahol sok, van ahol kevés a 4 százalék
"Sok mindent elmond a minimálbér-emelés mértékéről, hogy az a szakszervezeti konföderáció, ahová a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is tartozik, nem írta alá a 4 százalékos bérfejlesztést tartalmazó megállapodást. Álláspontunk szerint a 4 százalékos emelés úgy lett méretezve, hogy azokban az ágazatokban is kifizethető legyen, ahol a járványhelyzet komoly gazdasági problémákat okozott. A kereskedelmi szektorra ez csak részben igaz. Vannak olyan alágazatok mint például a bútor- és lakásfelszerelés, illetve a hoteleket és éttermeket kiszolgáló nagykereskedelmi ág, ahol komoly problémát okozott a járvány" – mondta a Piac&Profitnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
A szakszervezet vezetője egyúttal hozzátette, egyes élelmiszer kereskedelmi cégek és a barkácsszektor szereplői kifejezetten jól teljesítettek. Ez számukra azt jelentette, hogy volt ahol kiindulási alapként tekintettek a 4 százalékos emelési mértékre, de a sikeresebb vállalatoknál nem tudták elfogadni ugyanezt.
„Nekünk éppen ezért egyfajta csapdahelyzetet jelentett a 4 százalékos emelés, hiszen azok a vállalatok is ezt szerették volna csapásirányként alkalmazni, akik 2020-ban kiemelkedően sikeres évet zártak. Ebből a tárgyalások során feszültségek generálódtak, mert szakszervezetünk alaposan felkészülve, a vállalat gazdasági teljesítményét elemezve, és nem a minimálbér-emelés mértékét szem előtt tartva érkezett a bértárgyalásokra” – tette hozzá Karsai.
A KASZ-nál 5 százalék alatt sehol nem írtak alá megállapodást, de volt 6 százalék feletti és 8 százalékot megközelítő megállapodás is, függően a cég anyagi helyzetétől. Karsai Zoltán szerint átlagos számot azért nehéz mondani, mert a cégeknél jelentősen eltérnek a bérezési rendszerek, és az alapbér százalékaként meghatározott egyéb bérelemek illetve 13. havi fizetések jelentősen torzítják ezt a számot.
A vállalatok többsége a munkavállalók szemszögéből (azaz volt maszk, fertőtlenítő, stb) jól reagált a koronavírus helyzetre. Viszont a gazdasági és forgalmi szempontból a reagálás nem csak a cégeken múlott. A korlátozások bevezetésével, illetve annak évközi változásaival a vásárlási szokások megváltoztak. Ez volt akire pozitív, volt akire negatív hatással volt, függően az üzlet profiljától és méretétől.
"Összességében 2020-ban a munkáltatók részéről elsősorban gyors reagálásra volt szükség, mind foglalkoztatási mind forgalmi szempontból. Akinek ez nehezebben ment, annak nehezebben sikerült átvészelnie a járvány időszakát” – tette hozzá.
„Nagy a szórás a mostani tárgyalásoknál: 0 százaléktól egészen 10 százalékig is vannak ajánlatok” – közölte megkeresésünkre Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke elmondta, a béremelés mértékétől függően jelenleg három csoportra lehet osztani a cégeket.
Egyes vállalatokat nagyon nehezen érint a válság, ami miatt munkabér- és munkaidő-csökkentést, fizetés nélküli szabadságot is bevezettek. Jellemzően itt 0 százalékos béremelési ajánlattal álltak elő. Míg más vállalatok felérték a tartalékokat, problémát jelent az újraindítás, így szintén komoly akadálya van a béremelésnek.
Akadnak olyan cégek is, amelyeket kismértékben érintett a válság, és tavaly év végére sikerült visszapattanniuk. Náluk a 4 százalékos kötelező minimálbérnél magasabb, 5-6 százalékos bértárgyalások zajlanak a szakszervezetekkel. (Megjegyezendő, az MASZSZ is 5 százalékos emelést tartott volna elfogadhatónak a bértárgyalások során.)
A harmadik csoportba azok a vállalkozások tartoznak, amelyek kisebb problémával megúszták a járvány első hullámát, itt jellemzően 8-10 százalékos megállapodást sikerül elérni. Kordás László becslése szerint eddig nagyjából a cégek felénél született meg a bérmegállapodás a szakszervezetekkel.
Visszaélnek a helyzettel
A béralkukat egyéb problémák is nehezítik. Kordás László beszámolója szerint nem egyedi esetként, hanem sok vállalatnál azt tapasztalják, visszaélnek a munkáltatók a helyzettel. A konfliktusok kiindulópontja, hogy romlottak a munkaügyi kapcsolatok.
„Azt látjuk, hogy működik egy cég, a termelés nagy ütemben zajlik, közben munkaerőhiánnyal is küszködnek, és ennek ellenére sem akarja a vállalat a megfelelő béremelést megadni. Ezeknél a munkahelyeknél nem ritka, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, vagy figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ilyen a makói eset is” – mondta.
Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, szerdán egynapos sztrájk kezdődött a Continental makói telephelyén. Ennek előzménye, hogy a munkáltató tavaly nyáron mondta fel a 23 éves kollektív szerződést, mert elavultnak tartotta azt. Az új megállapodásról decemberig folytak a tárgyalások. Mivel nem tudtak egyezségre jutni, ezért előbb figyelmeztető sztrájkot, majd nyolcórás munkabeszüntetést hirdetett a szakszervezet, majd 24 órás munkabeszüntetésbe kezdtek.
„Az a kormányzati döntés, amit az első hullám idején hoztak, miszerint egyoldalúan felmondhatják a kollektív szerződéseket a munkáltatók úgy, hogy nem kell egyeztetni a szakszervezetekkel, semmiképpen sem jó irány. Korábban jeleztük, hogy mindez konfliktusokat fog eredményezni. A járvány első hulláma után sokan visszaállították az eredeti állapotnak megfelelően a kollektív szerződést, de van néhány munkáltató, akik egyszer elvették a többletjogot a munkavállalóktól, és nem akarják visszaadni. A helyzet, amit kaptak a munkáltatók, hogy a szakszervezeteket nem kell bevonni ezekbe az ügyekbe, mindez kihat a bértárgyalásra is” – mondta Kordás.
Az elnök hozzátette, mindez annak az attitűdnek az erősítése, hogy nem kell meghallgatni a munkavállalókat ilyen döntésekben.
„Sajnos ezt a kormányzat sugallja. Ilyen döntéseket enged a munkáltatóknak, aminek értelmében írott vagy íratlan szabályokat felrúgnak. Előbbi a Munka Törvénykönyvétől való munkáltatói eltérést jelenti, míg utóbbi a szociális párbeszéd hiányaként egyoldalúan, a másik véleményének kikérése nélküli döntéshozatalt” – mondta.
Az MASZSZ elnöke szerint egy ilyen helyzetben, mint amit a járvány is jelent, különösen partnerként kellene viselkednie mindkét félnek.
(A bértárgyalások hátteréről, valamint a magyar minimálbérek régiós összehasonlításról bővebben a legfrissebb Piac&Profit magazinban, vagy laptársaink, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu oldalán is olvashat.)
