Balog Ádám elmondta: az arányos, 16 százalékos adórendszer első évében felülmúlta a várakozásokat, hiszen az szja-ból és a társadalombiztosítási járulékokból összesen 60 milliárd forinttal több folyt be, mint amennyit terveztek, írja a Privátbankár a Magyar Nemzetben megjelent cikkre hivatkozva. A legfontosabb eredménynek azonban a nyilatkozat szerint azt tartja a helyettes államtitkár, hogy miközben az EU legtöbb államában megtorpant a gazdasági növekedés, Magyarország viszonylag jól teljesített, amihez hozzájárult az is, hogy az szja csökkentésével a kormány nagyobb összeget hagyott a lakosságnál.
Balog Ádám a napilapnak elmondta: az arányos adórendszer bevezetése a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseinek egyike. Az új közteherviselési szisztéma azonban csak akkor fejtheti ki hatását, ha évtizedekig érvényben marad, ha a polgárok és a gazdaság szereplői elhihetik, hogy hosszú távon számolhatnak a szabályrendszerrel, az egykulcsos adózás védelmét ezért építették kétharmados törvénybe, amelyet nem kívánnak megszüntetni. Hozzátette, hogy ezt az egyeztetések megkezdésének feltételeként eddig sem a valutaalap, sem az unió nem kérte.
A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a felső adókulcs megszüntetésével nem a tehetősebbeket dotálják, hanem minél több legális munka elvégzésére ösztönzik a polgárokat. Az adójóváírás elhagyása pedig nem utolsósorban azt a célt szolgálja, hogy véget vessenek a minimálbéres adócsalásnak.
A helyettes államtitkár bízik abban, hogy a társadalom világlátására is hatni fog az adórendszer, hiszen a tisztességet alacsony elvonással jutalmazza, miközben megfelelően hozzájárul a gyermeknevelés költségeihez.
Vámosi Nagy Szabolcs korábban a Piac&Profit kérdésére válaszolva kifejtette: nem biztos, hogy az egykulcsos szja jó gazdaságpolitika. „Tény, hogy meg kell osztani a terheket, idővel azonban minden közterhet a lakosság fizet, a kérdés az, hogy mikor, és mennyit.” Az adószakértő szerint – durván leegyszerűsítve – a lineáris adórendszer bevezetésével csatlakoztunk a Kelethez, tőlünk nyugatabbra ilyen nincs.
- Általános vélekedés szerint nem engedhetik meg maguknak ezt a technikát, mert ez nem más, mint törvényi eszközökkel történő jövedelemátcsoportosítás a gazdagok javára, a szegények terhére - mutat rá a szakértő, aki szerint szakmailag és társadalmilag is az egykulcsos szja kizárólag akkor elfogadható, ha ezzel párhuzamosan bevezetik az értékalapú ingatlanadót.
Az egykulcsos adó miközben az ország problémájára nem adott választ, társadalompolitikai feszültségeket hozott létre. Az előnyök nem látszanak a gazdaság kifehérítése tekintetében sem. A lineáris adó ugyanis nem fehérít.
– Ha 100 egység bért ad a munkáltató, 27 százalék szociális foglalkoztatási adót fizet utána. A dolgozó a 100 egységből ma 18,5 százalékos saját járulékot fizet. Ha nincs személyi jövedelemadó, akkor is elmegy 45,5 százalék, azaz a csökkentett szja ellenére, a magas járulékok miatt fennmarad a feketefoglalkoztatás – vélekedik Vámosi.
A Magyarországról szóló éves jelentésében a Valutaalap is megemlíti, hogy az egykulcsos szja negatív hatással van a fogyasztókra, és nem erősíti kellően a gazdasági növekedést. Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője a jelentés kapcsán jnauárban az MTI-nek elmondta: a tárgyalások között lehet az egykulcsos jövedelemadó. Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is úgy vélte: közvetve ugyan, de megfogalmazódik az egykulcsos szja módosításának igénye a rendes évi országjelentésben.
A Magyar Nemzet egy korábbi cikkében diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy bár a Valutaalap nem ragaszkodik az egykulcsos személyi jövedelemadó eltörléséhez, azt viszont elvárja, hogy az kerüljön ki a sarkalatos törvényből, hogy később, ha szükséges, egyszerű többséggel is módosítani lehessen rajta. A hivatalos tárgyalások megkezdéséhez az IMF azt is kéri, hogy a kormány módosítsa a jegybanktörvényt és biztosítsa az MNB függetlenségét, idézi a napilap.
