Milyen játékot játszik Orbán?

Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozata fölborzolta a kedélyeket és persze a piacokat is. A világsajtó tekintélyes terjedelemben foglalkozott az Európai Uniót „zsarolással" hírbe hozó miniszterelnöki fordulattal és az Európai Bíróság elő viendő kérdésekkel kapcsolatos állásponttal. A piaci reakció sem maradt el: a forint tovább gyengült, a magyar törlesztéskockázati árazások ismét elszakadtak a térségi átlagtól, és egyre reálisabbnak tartják azt a forgatókönyvet, hogy a magyar kormány nem jut megállapodásra az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Pedig elemzők szerint erre nagy szüksége lenne az adóssággal küszködő magyar gazdaságnak.


Fotó: MTI

Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatával a világ számos orgánuma - többek között a New York Times, a The Wall Street Journal, a Bloomberg, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Le Figaro, a Le Nouvel Observateur - foglalkozott. Kijelentései közül - mint az a Médianéző összeállításából is kiderül - elsősorban azt emelték ki: elfogadhatatlan, hogy gazdasági segítségért cserébe politikai feltételeket támasszanak, mert az a miniszterelnök szerint egyenértékű lenne a zsarolással. Orbán azt mondta, hogy ugyan az IMF eddig nem támasztott politikai követeléseket, de Brüsszel ,,kacérkodik ennek gondolatával".

A késlekedés nem használt a magyar gazdaságnak

Fellegi szerint már rég tárgyalhatnánk
A magyar kormány számára változatlanul kiemelten fontos kérdés, hogy mihamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, ugyanakkor a kabinet nem ért egyet azzal, hogy a tárgyalások előfeltételei között olyan kérdések szerepeljenek, amelyeknek semmi közük a gazdaságpolitikához –- mondta Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter kedden az országgyűlésben. A miniszter Mile Lajos LMP-s képviselőnek válaszolt, aki szerint nehéz következetes magatartást felfedezni az IMF/EU-konzultációkat övező események mögött akkor, amikor a kormány azt hangoztatja, hogy elszánt a tárgyalások megkezdésére, közben viszont elhangzik egy-egy harcos „gyarmatosítós” vagy „szabadságharcos” kormányfői kinyilatkoztatás. Az ellenzéki politikus szerint az EB és IMF „összjátéka” adottság, hiszen az IMF egy uniós tagállammal készül tárgyalni, a magyar gazdaságpolitika bizonyos elemei pedig közösségi szabályozás alá esnek. Fellegi válaszában hangsúlyozta: semmiféle kommunikációs hiányról, időhúzásról vagy csúszásról nem lehet szó, sőt Magyarország szemmel láthatóan egy gyorsított jogi eljárásban vesz részt. A tárca nélküli miniszter szerint ugyanakkor már rég tárgyalhatnának, ha csak gazdaságpolitikai kérdésekről kellene megállapodni. Szokatlan eljárásnak nevezte, hogy a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárások közül hármat kiemeltek, és olyan „politikai feltételi erőt” kötnek hozzájuk, amely egy alapjában véve pénzügyi csomagról szóló tárgyalást tesz lehetetlenné.

Orbán Viktor nyilatkozatai szerint bízik a megállapodás sikerében, és úgy vélekedik, hogy komoly előrelépések történtek a vitás kérdések rendezésében, bár elismeri, hogy a folyamat lassan halad. Az elemzők egy része azonban nem ilyen optimista, és a múlt hét végén az Európai Központi Bank (EKB) is aggodalmát fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban. A Reuters emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság a jegybank, a bírák, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének, ezenkívül a bírói tevékenység felső korhatárának szabályozását problematikusnak találta, és jelenleg úgy tűnik, ezek megváltoztatása a hitelkérelmi tárgyalások előfeltétele. Mint ismeretes, az első két kérdéskörben a Magyarország ellen folyó gyorsított kötelezettségszegési eljárás a második szakaszba lépett, a másik kettőben pedig további tájékoztatást vár a bizottság. A Bloomberg a budapesti székhelyű Erste Group Bank AG értékelését idéz, amely szerint a vita felélesztésével a kormány nagyban hátráltatja a sikeres megállapodást, ami létszükséglet lenne a magyar gazdaság számára, hogy kilábaljon az adósságválságból, és megállítsa a forint múlt hónapi 0.9 százalékos gyengülését az euróhoz képest.

,,Orbán még mindig PR-játékot játszik, azt állítva, hogy a tárgyalások bármikor megkezdődhetnek, és komoly haladás történt efelé. Valójában még mérföldekre vagyunk a tárgyalások megkezdésétől, és január óta szinte semmiféle előrelépés nem történt" - mondta a Reutersnek nyilatkozva a Nomura piaci elemzője, Peter Attard Montalto. A hírügynökség szerint a súlyosan eladósodott Magyarország számára létfontosságú a hiteltárgyalások megkezdése a pénzügyi háló megteremtéséhez, amelyet hátráltat az EU-val fennálló jogi vita, s bár az elmúlt hetekben történtek pozitív fejlemények, Orbán retorikája ismét növelte a felek közti feszültséget. Vannak elemzők, akik úgy vélekednek, Magyarország csak időt akar nyerni, hogy a kedvezőbbé váló gazdasági légkörben a piacról finanszírozhassa adósságállományát, és ne kelljen az IMF-hez fordulnia. Az eddigi késlekedés azonban nem használt a magyar gazdaságnak, és a piacok is az IMF-megállapodásra várnak.

Növekvő feszültség, rossz hangulat

,,Az elmúlt pár napban nyilvánvalóvá vált, hogy a feszültség ismét növekedett a felek között, amiből az következik, hogy a megállapodás további késlekedést fog elszenvedni" - nyilatkozta a Reutersnek Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője.

Tisztázzák, megszavazzák, tárgyalhatunk
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével hétfőn Frankfurtban szakmai informális egyeztetés tartottak az MNB-törvényről. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint az eseti munkacsoport annak érdekében folytatott megbeszélést, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket tisztázza. Az egyeztetésről a részt vevő felek nem adtak további tájékoztatást. Az MTI értesülései szerint az MNB-t Karvalits Ferenc alelnök, az NGM-et Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár képviselte.

Cséfalvay Zoltán
Fotó: PP/Fényes Gábor

Cséfalvay Zoltán, a Nemzet-gazdasági Minisztérium (NGM) állam-titkára hétfőn a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara új kon-
junktúrafelmérését ismertető rendez-vényen úgy vélekedett, hogy a Frankfurtban megkezdett ötoldalú szakértői tárgyalás „várhatóan tisztázni fogja az MNB-törvénnyel kapcsolatos kifogásokat, és megoldást talál a vitás pontokra”, ezt követően a parlament megszavazza a szükséges módosításokat, így elhárul az akadály az IMF/EU-megállapodás megkötése elől. Az államtitkár kifejtette: mind Magyarország, mind az Európai Bizottság, mind az IMF abban érdekelt, hogy minél hamarabb elkezdődjenek a tárgyalások, és minél hamarabb eredményre vezessenek. Cséfalvay a bizottság szerint által elindított kötelezettségszegési eljárások leglényegesebb eleme az MNB-t érintő törvény, az IMF/EU-megállapodás annak módosítása után jöhet létre. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az MNB független volt, független ma is, és független lesz a jövőben is.

Londoni felzárkózó piaci elemzők úgy vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben az MTI híradása szerint, hogy kezd körvonalazódni az a kockázati forgatókönyv, amely szerint Magyarország nem jut megállapodásra új IMF/EU-hitelprogramról. A londoni szakértők is hivatkoznak Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatára, amelyben a miniszterelnök azt az álláspontját is kifejtette, hogy ha a bizottság nem fogadja el a magyar kormány válaszait a kötelezettségszegési kérdésekben, akkor az Európai Bíróságnak kell majd döntenie. A Commerzbank elemzői az EKB jegybankról megfogalmazott kritikájáról úgy fogalmaznak, hogy az „aligha tekinthető biztatónak". Értelmezésük szerint az EKB „egyértelműen nem találja úgy", hogy aggályait a kormány által javasolt törvénymódosítások megfelelően rendeznék. Mindez rossz hangulatot teremt a forintpiacon, emellett „közeleg a 300 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam kockázati forgatókönyve", a magyar törlesztéskockázati árazások pedig ismét elszakadtak a térségi átlagtól, miután az irányadó ötéves futamidejű magyar állampapírok CDS-díjszabásai az elmúlt kereskedési hét zárásában csaknem 400 bázisponttal haladták meg Csehország, Lengyelország, Románia és Oroszország CDS-árazási átlagát.

Bár a magyar kormány reményei szerint az EU-nak javasolt engedmények lehetővé teszik az IMF/EU-programról szóló hivatalos tárgyalások rövid időn belüli megkezdését, ez azonban „valószínűtlen" - vélekednek Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértői, miután még nem teljesültek maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott feltételek, s a ház valószínűnek tartja, hogy a brüsszeli testület további engedményeket fog kérni a magyar kormánytól.

Vértes András: Magyarország céltáblává vált

Európában komoly változás zajlik, amit vagy nem vett észre a magyar kormány, vagy úgy gondolta, hogy nem fontos - mondta a Piac & Profitnak nyilatkozva Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Szerinte e folyamat lényege, hogy az EU elindult a politikai-gazdasági unióvá válás útján, s egyértelműen egy fiskális (költségvetési), makroprudenciális (a pénzügyi rendszereket összehangoló) és politikai egységet képező unió irányába tart. (Kapcsolódó témákról interjúnk Vértes Andrással itt olvasható.)


Vértes András
Fotó: PP/Fényes Gábor

Vértes kifejtette: Magyarországról azt mondják, hogy lebontja az európai demokrácia értékeit, és e lépések miatt a gazdaságban teljes a bizonytalanság. Hibázni persze lehet - mondta Vértes -, de ezek súlyos hibák, amire sokan - gazdasági és politikai-intézményi ágon is - előre figyelmeztettek bennünket. A GKI elnöke emlékeztetett arra, hogy nemrég Berlinben, a nagykövetségen német hallgatóság előtt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: súlyosan hibáztunk, és az elkövetkező két évben kijavítjuk a hibákat. Ez azonban késik. Magyarország céltáblává vált, sőt olyan országgá, amellyel példát lehet statuálni. Vértes szerint a vitás kérdésekben könnyű lenne megállapodni, de sokkal mélyebb probléma húzódik meg a háttérben: az unió és a magyar kormány képviselői ma már személy szerint sem hisznek egymásnak. A magyar miniszterelnök jelen pillanatban magányos az európai kormányfők között, és ez egy idő után nagyon nehézzé teszi a megoldást. A szakember szerint a magyar kormány sem a jegybankkal kapcsolatos alapvető feltételeknek, sem az egyéb kötelezettségszegési eljárásokban előírt feltételeknek nem nagyon akar megfelelni, ezért csak a túlzottdeficit-eljárás teljesítésével foglalkozik, amiről a kormányfő úgy gondolja, hogy szimpla gazdasági ügy. „De én nem vagyok teljesen biztos abban, hogy valóban csak az" - fogalmazott Vértes András, aki szerint szükségünk lesz az IMF/EU-megállapodásra, amihez a jegybankot illető ügyekben lépnünk kell. A többi kérdésben lehetnek kompromisszumok - ezt nehéz megítélni -, de a jegybankot illetően az EU láthatóan eltökélt: minden olyan elemet, amelyet nem tart összeegyeztethetőnek a jegybanki függetlenséggel, elvisz az Európai Bíróságig. Ebből aligha lesz kiút - vélekedett Vértes András.

Az alapjogi chartáról szóló jelentésben Magyarország is szerepel
Az alapvető jogokkal kapcsolatos szempontok egyre szervesebb részét képezik az európai uniós politikaalakításnak – derül ki az Európai Bizottságnak az EU alapjogi chartáról szóló éves jelentéséből. Az uniós végrehajtó testület hétfőn Brüsszelben tette közzé értékelését a több mint két éve hatályos és jogilag kötelező charta szerepéről. A jelentés emlékeztetett arra, hogy a charta rögzíti az Európai Unió közös értékeit és alkotmányos örökségét tükröző alapvető jogokat, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme. Megállapította, hogy az uniós politika alakításának az e jogokkal kapcsolatos szempontok immár szerves részét képezik, és az EU bírósága is egyre gyakrabban hivatkozik a chartára. A bizottság külön erőfeszítéseket teszrra, hogy ismertebbé tegye a chartát a lakosság számára, különös tekintettel arra, hogy a dokumentum milyen kérdésekre vonatkozik, és mi az EU intézményeinek szerepe az alapvető jogok területén. Viviane Reding, a témáért felelős biztos a témáról kiadott közleményben hangsúlyozta: a tagállamokkal való együttműködésre is szükség van ahhoz, hogy a polgárok tudják, hová fordulhatnak, ha megsértik jogaikat. Az idei jelentésben megemlítették a Magyarországgal szemben indított egyes kötelezettségszegés eljárásokat is. „A bizottság nemcsak azt garantálja, hogy javaslatai összeegyeztethetők a chartával, hanem azt is biztosítja, hogy a tagállamok is tiszteletben tartsák a chartát az uniós jog végrehajtása során” – áll a közleményben. (MTI)

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo