Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatával a világ számos orgánuma - többek között a New York Times, a The Wall Street Journal, a Bloomberg, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Le Figaro, a Le Nouvel Observateur - foglalkozott. Kijelentései közül - mint az a Médianéző összeállításából is kiderül - elsősorban azt emelték ki: elfogadhatatlan, hogy gazdasági segítségért cserébe politikai feltételeket támasszanak, mert az a miniszterelnök szerint egyenértékű lenne a zsarolással. Orbán azt mondta, hogy ugyan az IMF eddig nem támasztott politikai követeléseket, de Brüsszel ,,kacérkodik ennek gondolatával".
A késlekedés nem használt a magyar gazdaságnak
Orbán Viktor nyilatkozatai szerint bízik a megállapodás sikerében, és úgy vélekedik, hogy komoly előrelépések történtek a vitás kérdések rendezésében, bár elismeri, hogy a folyamat lassan halad. Az elemzők egy része azonban nem ilyen optimista, és a múlt hét végén az Európai Központi Bank (EKB) is aggodalmát fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban. A Reuters emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság a jegybank, a bírák, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének, ezenkívül a bírói tevékenység felső korhatárának szabályozását problematikusnak találta, és jelenleg úgy tűnik, ezek megváltoztatása a hitelkérelmi tárgyalások előfeltétele. Mint ismeretes, az első két kérdéskörben a Magyarország ellen folyó gyorsított kötelezettségszegési eljárás a második szakaszba lépett, a másik kettőben pedig további tájékoztatást vár a bizottság. A Bloomberg a budapesti székhelyű Erste Group Bank AG értékelését idéz, amely szerint a vita felélesztésével a kormány nagyban hátráltatja a sikeres megállapodást, ami létszükséglet lenne a magyar gazdaság számára, hogy kilábaljon az adósságválságból, és megállítsa a forint múlt hónapi 0.9 százalékos gyengülését az euróhoz képest.
,,Orbán még mindig PR-játékot játszik, azt állítva, hogy a tárgyalások bármikor megkezdődhetnek, és komoly haladás történt efelé. Valójában még mérföldekre vagyunk a tárgyalások megkezdésétől, és január óta szinte semmiféle előrelépés nem történt" - mondta a Reutersnek nyilatkozva a Nomura piaci elemzője, Peter Attard Montalto. A hírügynökség szerint a súlyosan eladósodott Magyarország számára létfontosságú a hiteltárgyalások megkezdése a pénzügyi háló megteremtéséhez, amelyet hátráltat az EU-val fennálló jogi vita, s bár az elmúlt hetekben történtek pozitív fejlemények, Orbán retorikája ismét növelte a felek közti feszültséget. Vannak elemzők, akik úgy vélekednek, Magyarország csak időt akar nyerni, hogy a kedvezőbbé váló gazdasági légkörben a piacról finanszírozhassa adósságállományát, és ne kelljen az IMF-hez fordulnia. Az eddigi késlekedés azonban nem használt a magyar gazdaságnak, és a piacok is az IMF-megállapodásra várnak.
Növekvő feszültség, rossz hangulat
,,Az elmúlt pár napban nyilvánvalóvá vált, hogy a feszültség ismét növekedett a felek között, amiből az következik, hogy a megállapodás további késlekedést fog elszenvedni" - nyilatkozta a Reutersnek Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője.
Fotó: PP/Fényes Gábor
Cséfalvay Zoltán, a Nemzet-gazdasági Minisztérium (NGM) állam-titkára hétfőn a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara új kon-
junktúrafelmérését ismertető rendez-vényen úgy vélekedett, hogy a Frankfurtban megkezdett ötoldalú szakértői tárgyalás „várhatóan tisztázni fogja az MNB-törvénnyel kapcsolatos kifogásokat, és megoldást talál a vitás pontokra”, ezt követően a parlament megszavazza a szükséges módosításokat, így elhárul az akadály az IMF/EU-megállapodás megkötése elől. Az államtitkár kifejtette: mind Magyarország, mind az Európai Bizottság, mind az IMF abban érdekelt, hogy minél hamarabb elkezdődjenek a tárgyalások, és minél hamarabb eredményre vezessenek. Cséfalvay a bizottság szerint által elindított kötelezettségszegési eljárások leglényegesebb eleme az MNB-t érintő törvény, az IMF/EU-megállapodás annak módosítása után jöhet létre. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az MNB független volt, független ma is, és független lesz a jövőben is.
Londoni felzárkózó piaci elemzők úgy vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben az MTI híradása szerint, hogy kezd körvonalazódni az a kockázati forgatókönyv, amely szerint Magyarország nem jut megállapodásra új IMF/EU-hitelprogramról. A londoni szakértők is hivatkoznak Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatára, amelyben a miniszterelnök azt az álláspontját is kifejtette, hogy ha a bizottság nem fogadja el a magyar kormány válaszait a kötelezettségszegési kérdésekben, akkor az Európai Bíróságnak kell majd döntenie. A Commerzbank elemzői az EKB jegybankról megfogalmazott kritikájáról úgy fogalmaznak, hogy az „aligha tekinthető biztatónak". Értelmezésük szerint az EKB „egyértelműen nem találja úgy", hogy aggályait a kormány által javasolt törvénymódosítások megfelelően rendeznék. Mindez rossz hangulatot teremt a forintpiacon, emellett „közeleg a 300 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam kockázati forgatókönyve", a magyar törlesztéskockázati árazások pedig ismét elszakadtak a térségi átlagtól, miután az irányadó ötéves futamidejű magyar állampapírok CDS-díjszabásai az elmúlt kereskedési hét zárásában csaknem 400 bázisponttal haladták meg Csehország, Lengyelország, Románia és Oroszország CDS-árazási átlagát.
Bár a magyar kormány reményei szerint az EU-nak javasolt engedmények lehetővé teszik az IMF/EU-programról szóló hivatalos tárgyalások rövid időn belüli megkezdését, ez azonban „valószínűtlen" - vélekednek Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértői, miután még nem teljesültek maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott feltételek, s a ház valószínűnek tartja, hogy a brüsszeli testület további engedményeket fog kérni a magyar kormánytól.
Vértes András: Magyarország céltáblává vált
Európában komoly változás zajlik, amit vagy nem vett észre a magyar kormány, vagy úgy gondolta, hogy nem fontos - mondta a Piac & Profitnak nyilatkozva Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Szerinte e folyamat lényege, hogy az EU elindult a politikai-gazdasági unióvá válás útján, s egyértelműen egy fiskális (költségvetési), makroprudenciális (a pénzügyi rendszereket összehangoló) és politikai egységet képező unió irányába tart. (Kapcsolódó témákról interjúnk Vértes Andrással itt olvasható.)
Fotó: PP/Fényes Gábor
Vértes kifejtette: Magyarországról azt mondják, hogy lebontja az európai demokrácia értékeit, és e lépések miatt a gazdaságban teljes a bizonytalanság. Hibázni persze lehet - mondta Vértes -, de ezek súlyos hibák, amire sokan - gazdasági és politikai-intézményi ágon is - előre figyelmeztettek bennünket. A GKI elnöke emlékeztetett arra, hogy nemrég Berlinben, a nagykövetségen német hallgatóság előtt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: súlyosan hibáztunk, és az elkövetkező két évben kijavítjuk a hibákat. Ez azonban késik. Magyarország céltáblává vált, sőt olyan országgá, amellyel példát lehet statuálni. Vértes szerint a vitás kérdésekben könnyű lenne megállapodni, de sokkal mélyebb probléma húzódik meg a háttérben: az unió és a magyar kormány képviselői ma már személy szerint sem hisznek egymásnak. A magyar miniszterelnök jelen pillanatban magányos az európai kormányfők között, és ez egy idő után nagyon nehézzé teszi a megoldást. A szakember szerint a magyar kormány sem a jegybankkal kapcsolatos alapvető feltételeknek, sem az egyéb kötelezettségszegési eljárásokban előírt feltételeknek nem nagyon akar megfelelni, ezért csak a túlzottdeficit-eljárás teljesítésével foglalkozik, amiről a kormányfő úgy gondolja, hogy szimpla gazdasági ügy. „De én nem vagyok teljesen biztos abban, hogy valóban csak az" - fogalmazott Vértes András, aki szerint szükségünk lesz az IMF/EU-megállapodásra, amihez a jegybankot illető ügyekben lépnünk kell. A többi kérdésben lehetnek kompromisszumok - ezt nehéz megítélni -, de a jegybankot illetően az EU láthatóan eltökélt: minden olyan elemet, amelyet nem tart összeegyeztethetőnek a jegybanki függetlenséggel, elvisz az Európai Bíróságig. Ebből aligha lesz kiút - vélekedett Vértes András.
