A tárcavezető az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi zárt ülésével kapcsolatban, amelyen a Magyarország elleni uniós kötelezettségszegési eljárásokról volt szó, azt mondta, Magyarország célja az elővigyázatossági megállapodás megkötése. Erre - mint hozzátette - "minden körülmények között szükségünk van", de "nem feltétlenül a pénzre", hanem inkább a bizalomra van szükség.
Illusztráció: PP
Véleménye szerint politikai kérdéseket nem lehet összefüggésbe hozni a hitelmegállapodással. Ezek közé sorolta a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének ügyét, amelyről azt mondta, "úgy tűnik, ezt a kérdést lényegében rendeztük, rendezzük". A bírák szolgálati viszonyának 62 éves korban való megszűnéséről pedig úgy fogalmazott, "ez nem olyan kérdés, ami a gazdaságpolitikát érintené". "Ha politikai feltételeket támaszt bárki, akkor én azt hiszem, hogy ez nem fogadható el" - hangoztatta. Az ATV híradójának tudósítása arról számolt be, hogy a politikai előfeltételeket a külügyminiszter szerint most körvonalazzák Brüsszelben. Washington is tájékozódik, Martonyi János ugyanakkor meglepőnek tartaná - hangzott el a tudósításban -, ha ott is politikai előfeltételeket határoznának meg.
A kötelezettségszegési eljárás
Az Európai Bizottság március 7-én közölte, hogy az adatvédelmi hatóság függetlenségének és a bírói tevékenység felső korhatárának ügyében folytatja a Magyarország ellen január 17-én megindított gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a jegybank függetlenségéről pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az első két témában az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye indoklással alátámasztott véleményt juttatott el Budapestre, és ismét egy hónapot adott Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.
A kormányszóvivői iroda március végén azt tudatta, hogy a kormány átadta a két folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás - a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége - tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak.
Az uniós eljárásrend értelmében, ha a bizottság az indoklással alátámasztott véleményre adott tagállami választ sem fogadja el, az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.
Gond a kohéziós pénzekkel is
Az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták, hogy 495 millió eurót befagyasztanak 2013. január 1-jétől a Magyarországot megillető kohéziós forrásokból, de csak akkor, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítása érdekében. A büntető intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket.
A döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg. Diplomáciai források szerint négy tagállam - Nagy-Britannia, Lengyelország, Ausztria és Csehország - szerette volna elérni, hogy legalább a felfüggesztésről szóló döntést halasszák szeptemberre. Más források szerint Németország is hajlott erre a megoldásra, míg az Európai Bizottság kitartott a javaslat mellett. Végül az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek - közölte Margrethe Vestager Hansen, az EU-elnökséget ellátó Dánia gazdasági minisztere, hogy ha Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.
A szervezet márciusi végi szakvéleményében 16 olyan fontosabb pontot emelt ki, amelyek terén indokoltnak tartanák a jogszabály-módosítást. Fontos tudnivaló, hogy az Európai Bizottság egyből jelezte: a Magyarországgal kapcsolatos jogi értékelő tevékenységéhez fontos hozzájárulást jelent ez a szakvélemény.
■ Számos szervezeti kérdést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak.
■ Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre választják meg, és ez korlátlanul meghosszabbítható, ha a parlament egyharmada blokkolni képes a helyzet megváltoztatását.
■ Az OBH elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.
■ Az OBH-elnök jogköre egyetlen olyan személy kezében összpontosul, akinek a felelősségre vonhatósága nem kielégítő.
■ Az OBH-elnök nem köteles indokolni minden egyes döntését.
■ Az OBT kizárólag bírákból áll, más szereplők - ügyvédek, civil társadalom - abban nem vesznek részt.
■ Az OBT jogköre a legtöbb esetben csupán javaslattételre, véleményalkotásra terjed ki.
■ Az OBT nem emelhet vétót, amikor az OBH-elnök bírósági elnököt nevez ki.
■ A bírák felügyeleti rendszere keretében a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, egészen a Kúriáig, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól (jogegységi eljárás).
■ Az OBH-elnöknek erős befolyása van a bírósági elnökök és más vezető bírák kinevezésére.
■ Az OBH-elnök jogegységi eljárást kezdeményezhet, ami ellentmond igazgatási jellegű szerepkörének.
■ A bírák esetében hosszú próbaidő írható elő, akár ismételt jelleggel is.
■ A bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és az ilyen utasítás megtagadáshoz súlyos következmények fűződnek, beleértve az elbocsátást is.
■ Nincsenek meg a tisztességes eljárás garanciái a minősítési, illetve fegyelmi eljárás során.
■ Az OBH-elnök más bírósághoz helyezhet át ügyeket anélkül, hogy objektív kritériumok vonatkoznának az ilyen ügyek kiválasztására és az olyan bíróságokra, ahová az ilyen ügyek áthelyezhetők.
■ Megváltoztatandók a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályok.
A főbb kifogások mellett a bírói tevékenység felső korhatárát illetően a Velencei Bizottság arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy kevésbé sietősen, fokozatosabban oldják meg a felső korhatár csökkentését. „Miközben lehet jó oka annak, hogy rögzített nyugalomba vonulási életkort írjanak elő a bírák számára, kizárva a kivételek lehetőségét, a jelenlegi magyarországi helyzetben legalábbis ajánlott, hogy az átmeneti időszakot hosszabbítsák meg, a jelenlegi bírák jogos érdekeinek védelmében" - olvasható a szakvéleményben.
