A konvergencia-program elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s gyakorlatilag már megszűnt a kohéziós források 2013. évi befagyasztásának veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, s különösen a gazdaság iránti befektetői bizalom növekedéséhez.
Az IMF és a magyar kormány közötti két éves pengeváltás kronológiáját itt olvashatja!
A magyar GDP 2012. I. negyedévében a szökőév hatásával is korrigálva 1,5%-kal csökkent. Ez az adat Görögország és Portugália után a legrosszabb az EU-ban, s messze elmarad az EU átlagosan 0,1%-os növekedésétől, az Euróövezet stagnálásától. Németország - Magyarország legfontosabb partnere - növekedése 1,2% volt. A régióban Szlovákia 3,2%-kal bővült, s csak Csehország és talán Szlovénia GDP-je csökkent. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a visszaesés aligha magyarázható kizárólag külső okokkal, abban a magyar belső keresletnek, s emögött a gazdaságpolitikának döntő szerepe lehetett.
Az idei első három hónapban a magyar ipar termelése csak stagnált, ezen belül belföldi értékesítése csökkent. A magyar kivitel - ami korábban gyorsan nőtt - csaknem változatlan. Az építőipari visszaesés több mint 10%-os. A kiskereskedelmi forgalom ugyan nem esett vissza, de ebben a tavalyinál korábbi időpontra esett húsvétnak is szerepe lehetett. A munkanélküliségi ráta kissé magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás statisztikailag ugyan kissé emelkedett, ez azonban csak a bővülő közfoglalkoztatás eredménye, az ezen kívüli költségvetési szférában 2,4%-kal, a versenyszektorban 1,3%-kal, csökkent a létszám.
Az infláció a tavaly decemberi 4,1%-ról áprilisra 5,7%-ra ugrott, s az év során e szint tartósulása várható. A reálkeresetek az első három hónapban 3,7%-kal csökkentek, a versenyszektorban 2,2%-kal, költségvetési szektorban 7,5%-kal, de a közfoglalkoztatottak nélkül "csak" 4,4%-kal. Az év egészében összességében ennél kisebb, 3% körüli visszaesés prognosztizálható. A reáljövedelem hasonló, a fogyasztás 2,5% körüli mérséklődése valószínű. A beruházások az I. negyedévben 8,6%-kal estek vissza, ráadásul új, jelentős fejlesztések indulásáról szinte nincs információ. Növekedésre csak a kivitelben lehet számítani, részben a belépő autóipari beruházások hatására.
