Akár meg is háromszorozhatják eddigi keresetüket a Gazdaságvédelmi Alap forrásaiból csütörtökön induló "Közfoglalkoztatásból versenyszférába" program résztvevői - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az ITM közleménye szerint.

A friss statisztikai adatok sem válaszolták meg a felmerült kérdéseket. A matek tehát már biztosan sehogy sem jön ki.

A kormány 2016-ban úgy döntött, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a közmunkások átterelése a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében: csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét. A Policy Agenda 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását.

2018 februárjában is folytatódott a dinamikus bérkiáramlás. A keresetek 11,9 százalékos bővülése némiképp alulmúlja a várakozásokat, összességében azonban továbbra is rendkívül kedvezőnek nevezhető az összkép -az iNG összeállítása szerint.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy október 31-ig jelenthetik be a jövő évre vonatkozó egyszerűsített foglalkoztatási szándékukat, ezáltal tervezhetőbbé téve az átjárást a közfoglalkoztatás és az idénymunka között.

A mostani közel kétszázezer közfoglalkoztatottból hosszabb távon 100-150 ezer embert terelnének vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A változások 2018 nyarától jönnek, és az ígéret szerint a cél, hogy reális és tartós alternatívát kínáljanak számukra.

Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, "egyfajta bónuszt" kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.

A kormány arról beszél, hogy átgondolja a közmunkarendszert. A program sok gondot okoz, de leépíteni káros hatásai ellenére sem egyszerű – ezt vizsgálja a Policy Agenda friss elemzése.

Tarthatatlannak nevezete Dávid Ferenc a VOSZ elnöke, hogy Magyarországon az állam minden kifizetett egy forint nettó bér után elvisz még egyet. Véleménye szerint a jelenlegi szabályok mellett a béremelést nem bírják a cégek.

Elhelyezkedési juttatás néven a piacon való munkavállalás után is tovább kapják a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is a közmunkások a szerződésük lejártáig – erről szól a február 1-gyel elindult Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program. Bár senkivel nem egyeztettek róla, és önmagában nem sok mindenre lesz megoldás, kezdő lökésnek azért megteszi Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint.

Több akut, rendszerszintű működési zavar és rugalmatlanság érzékelhető az ombudsman szerint a közfoglalkoztatásban, a kiszámíthatatlanságot magukban hordozó elemei vannak, például a képzés figyelmen kívül hagyja a helyi igényeket, valamint lehetetlen a jó teljesítmény és a szaktudás anyagi elismerése - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-vel.

A társadalmi vállalkozások fontos szerepet töltenek be a fenntartható gazdaságban, a kormányzat törekvései szerint pedig a szociális szövetkezetként működő kezdeményezések a közfoglalkoztatásból kivezető utat is jelenthetik. Valódi piaci sikereikhez fontos az együttműködés, ebben szövetség segíti őket.

Közfoglalkoztatottakat is lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatásban, a Belügyminisztérium indoklása szerint azért, hogy a program ne gátolja a foglalkoztatók szezonális-munkaerő igényének kielégítését.

A jelenlegi törvény szerint a közfoglalkoztatott jogilag nem álláskereső, ezért a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény nem jár utána. Ráadásul a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthat szociális ellátáshoz. Az ombudsman ezért a törvény pontosítását szorgalmazza.

Tavaly az utolsó negyedévében tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, mind a férfiak, mind a nők körében. Mindeközben munkanélküliségi ráta 10,7 százalékon állt, ott, ahol egy évvel korábban.

A Policy Agenda 2012. szeptemberi elemzésében már bemutatta, hogy a rendszer pazarló, és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne. A mostani elemzésükben azt vizsgálták meg, hogy kb. mennyi embert és hogyan érinthetett a program a tavalyi évben, és ez alapján mi várható idén.

A cél, hogy 2013-ban és 2014-ben háromszázezer ember juthasson munkához - mondta a belügyminiszter pénteken a közfoglalkoztatási programok szervezésében és végrehajtásában kiemelkedő tevékenységet végző önkormányzatok részére szervezett ünnepségen Budapesten.

A foglalkoztatás bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül - jelentették ki egybehangzóan a kormány, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviselői a hétfői budapesti fórumon, amelyet az MGYOSZ rendezett. A foglalkoztatás növekedéséhez hozzájárulnak a befogadó munkaerőpiac felé tett lépések is.

A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek kerek két százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában tapasztalt béreket.

Matolcsy György emelte a tétet, másfélmillió munkahelyet és teljes foglalkoztatás céloz meg. Egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás növelése látható lépés efelé, amely azonban inkább csak a statisztikákat javítja, semmint a valós gazdasági helyzetet. A munkahelyvédelmi terv lenne a megoldás?

Nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség 2012. május-júliusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss statisztikái szerint. A munkanélküliek száma 2009 vége óta nem volt ilyen alacsony szinten, a foglalkoztatottaké pedig meghaladta a 2008 őszén regisztrált értéket. Elemzők szerint ugyanakkor a kedvező adat részben a szezonalitással, részben a közfoglalkoztatás bővülésével van összefüggésbe, éves átlagban 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta valószínűsíthető.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek egy év alatt. A foglalkoztatottság tovább csökkent, csak a közfoglalkoztatottak száma emelkedett, e kör alacsony bére rontotta az átlagadatokat is a Központi Statisztikai Hivatal ma publikált gyorsjelentése szerint. 

Idén tavasszal a munkanélküliek létszáma 485 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,2 százalékos  munkanélküliségi rátát eredményezett. A vártnál jobb adatok elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhetőek elemzők szerint.

Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

A 2012. február-áprilisi időszakban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csaknem két éve tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva, ugyanakkor stagnál a munkanélküliség, a munkanélküliek létszáma 496 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

A második Orbán-kormány közmunkaprogramja szigorúbb az első ciklusénál. A szakterülettel foglalkozó szakemberek és a nemzetközi kutatások részletes hatásvizsgálatai alapján azonban a közmunkára fordított kiadások növelése nem csökkenti, ellenben kismértékben akár növelheti a tartós munkanélküliséget.