„ A magyar kormány az elmúlt két évben számos intézkedést tett a munkaerő mobilizálása és a foglalkoztatás növelése érdekében: többek között elfogadásra került a strukturális beavatkozásokat tartalmazó Magyar Munka Terv, megkezdődött a korai nyugdíjazási formákhoz való hozzáférés korlátozása, a szociális ellátórendszer munkára ösztönző módon alakult át, új Közfoglalkoztatási Program indult és elfogadásra került az új Munka Törvénykönyve," áll a Széll Kálmán Terv 2.0-ban. (A Tervről részletesebben itt olvashat.)
A Széll Kálmán Terv 2.0 makrogazdasági folyamatokat tárgyaló fejezete szerint átmenetileg a bővülő közmunkaprogramok, majd a gazdasági növekedés és a vállalati profitabilitás helyreállásával párhuzamosan a versenyszféra az álláskereső munkaképes korúaknak egyre nagyobb hányadát felszívja. Ennek következtében a munkanélküliség 2012-ben változatlanul 10,9 százalék lesz, 2013-tól pedig csökkenő tendenciát mutat. A foglalkoztatottak száma 2012-ben már 1 százalékot, 2013-ban pedig 2 százalékot meghaladó ütemben emelkedik a nemzetgazdasági szinten a versenyszféra mérsékeltebb, illetve a közszféra (átmenetileg) magasabb létszámbővülésének eredményeként.
A KSH adatai szerint idén januárban 2 millió 582 ezren álltak alkalmazásban. Ez az egy évvel korábbi adatokhoz képest 34 300 fővel kevesebb. A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál január-februárban 1 millió 798 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ez 29 600 fővel kevesebb az előző év hasonló időszakában mértnél. A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma viszont két és félszerese a tavaly januárinak: 2012 első két hónapjában átlag 21 700 fő dolgozott közmunkásként.
A második Orbán-kormány közmunkaprogramja szigorúbb az első ciklusénál, és szigorúbb a Gyurcsány-kormány „Út a munkához" programjánál. Az álláskeresési járadék 2012-től már csak 90 napig jár, és a harmadik hónapra az összeg a bér 70 százalékára csökken. A 2011-es 64 milliárd forinttal szemben viszont a 2012-es költségvetésben több mint 132 milliárd forintot különítettek el a célok szerint legalább 200 ezer embernek munkát biztosító közfoglalkoztatási programokra, amelyek keretében 2012-ben kizárólag hat és nyolc órás munkalehetőségek kerülnek meghirdetésre. (Tavaly az NGM államtitkára is azt mondta, a közfoglalkoztatás csak a statisztikák javítására jó.)
A szakterülettel foglalkozó szakemberek és a nemzetközi kutatások részletes hatásvizsgálatai alapján a közmunkára fordított kiadások növelése nem csökkenti, ellenben kismértékben akár növelheti a tartós munkanélküliséget, hangzott el a Budapest Intézet és az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet által rendezett „Az eltűnt egymillió munkahely nyomában" című szakmai konferencián. Az OECD is több ízben jelezte: hosszú távon nem fenntartható, ha az állam jelentős összegekért közmunkaprogramok révén próbálja felszívni a piacon jelentkező munkaerő kínálatot.
A konferencián kiderült az is: hibás elképzelés, hogy a gazdasági növekedés automatikusan együtt jár a foglalkoztatás bővülésével. A közgazdaságtanból ismert keresleti-kínálati görbe szabályai igazak a munkaerőpiacra is. A keresletet az új cégek megjelenése valamint a bérek és az arra rakódó járulékok nagysága befolyásolja, míg a kínálati oldal mozgását az határozza meg, hogy adott bér mellett hányan hajlandóak elhelyezkedni.
Számos a közelmúltban hozott intézkedés növeli a foglalkoztatás költségét, mint például a minimálbér megemelése, aminek azonban csak hosszú távon mutatkozik meg a hatása. Az adatok előző évivel való összehasonlítása kevésbé árulkodó, mintha azt vizsgálnánk, hogy mi lett volna a minimálbér megemelése nélkül. A munkaerő keresletet nem ösztönzi a vállalati beruházás drámaian alacsony szintje sem, azok a cégek pedig, amelyek nem exportra termelnek, inkább munkahelyeket szüntetnek meg: a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál január-februárban 1 millió 798 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ez 29 600 fővel kevesebb az előző év hasonló időszakában mértnél.
A kormányzat optimista: a SZTK 2.0-ban ismét megjelenik célként, hogy 2020-ig 10 millió új munkahely jön létre.
